Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-01-09

T) fürdő magánháznál' tí frt, g) fürdő szállodák és vendégfogadókban 26 írt. VT. Öntözött belterületek 12. §. Kertek, melegházak, a mennyiben vízvezetéki vizzel öntöztetnek 100 •ölenként évenként 10 kr, 1Ö0 Dölön aluli terület 100 •ölnek tekintetik. VJ.J. Építkezés. Vó. §. Minden Qöl méter fal után, bele értve a mész oltást is 5 kr. Vili. Allatok. 14. §. a) Minden felnőtt ló után, ha a város belterületén istállóztatik, évenként 80 kr, b) Istállózott tehenek, ökrök után darabonként és évenként 40 kr, c) borjú, tinó, üsző, csikó és kecske után darabonként és évenként lf) kr, d) sertés után évenként 8 kr. IX. Vizdij. 15. §. Bármi célra nagyobb Tata gyarapodnék, virágzásnak indulna a mi rovásunkra. Még egy másik fontos okunk van mindent elkövetni, hogy ne Tatából induljon ki ezen vasút. Nekünk oda kell iparkodnunk, hogy minél rövidebb összeköttetést nyerjünk Budapesttel. Ezt, úgy hiszem, szükségtelen indokolni. De ezt csak úgy érjük el, ha minél inkább kelet felé keressük a csatlakozást. Például Bánhida helyett Felső-Galla, vagy pláne Bicske még jobban megfelelne Pápa város érdekeinek. De tekintve azt, hogy Bánhida és Felső-Galla között hatalmas széntelepek vannak, melyek kiaknázása még csak most kezdődött és melyek a létesítendő vasutot igen bőven fogják foglalkoztatni és táplálni. Ezen hatalmas szénbányák mennyiségben felhasználandó viz után, melyek a eléggé indokolják határozott megállapodásunkat, fenti pontokban felsorolva nincsenek, a vizdij j hogy miért ne keressünk egy fővároshoz még köze egyezség szerint fizetendő. Ha egyezség bármiféle okból megköthető nem lebb eső állomást csatlakozási pontnak. De Tata a már említett hiányon kívül még azon igen nagy bérc vízmérő órát beszerezni. volna, a városi tanácsnak jogában áll az illető ter- J hibában szenved, hogy nyugatra fekszik Felső-Gallá.' tói és Bánhidától, a miért a tatai csatlakozás Pápa városára nézve igen hátrányos. Ezért Pápa városa a hozzájárulást csak a pápa-bánhidai vagy felsőgallai vasútra fogja megszavazni. E lapok olvasói ismerik a pápai járás keleti Pápa-bánhidai vasút. Sok reménnyel kecsegtető módon indult meg éj

, ft ,

/irci j

árág égzaki re8zeben íekvő községek megíi l'ápa-bánhidai vasút a megvalósulás felé az utolsó 2 hónapban. Úgy látszik, hogy a jelenlegi enged A Pápai Lapok karcolat irói foghatatlan közönyét, mely miatt az őket legköze| lebbröl érdeklő Pápa-bánhidai vasút céljairól megményes, komoly életrevaló, derék, szorgalmas férfin,' tngndtftk mindeu ,

segé]yt

. Xe k- ressük ezen közséki írt hozzá, hogyan kell a tervezetből tényt csinálni. I gek eljitl

.

fc

,

inak iu(

i

0

käit. Tény az, hogy ha egyrészt Pápa városa valóban reá bizhatja Melczer úrra ezen M ^ a vasut kiépít6gét megnehezítették, másrészt egük életkérdésének életbe léptetését. • ép eMa elhat

/

umíisuk által ezen vasut megA kérdéses vasut kiépítése legjobban Pápa i valúsulAgfit uagyou c

l

óm()zd

í

tot

ták. Lehetővé vau Tárosnak érdekeit fogja előmozdítani, azért magától I tév0 ez által és úgy is ke

ll eljárni - hogy a vasut j pilienteli

, 1)aliA])a

„ egy visító malacot tart pórázon, ertetud.k, hogy a varosnak akkora áldozatot kell | gokkal rf)videbb legz

. A legközelebbi utat kell meghoznia, mely által ezen terv kivitelét biztosítja. Az ; valílgztftní Kisbérre; mint mondani szokás, toronve célra megszavazandó összeg meghatározásánál első h

.

ánt ke

„ trasairozni ég ópíteni Kisbérre. Ezt annyi.M,rb-.n tekintetbe kell venni a város financiális hely- vd iukább kell t

.

ennit mert ez ffltal L„

v

ász-Patoua, zctét. Az utolsó években annyi elsőrendű, már cl (KaíiV

.

Dem fognak állomást kapni, mely esetre az Személyek : Régi szerkesztő Új szerkesztő Bekény Méla l Bakó Zöld fiú { Krónikás { Szikra André Baziliszkusz Don Diego Egy karcolatiró aspiráns Népség és katonaság nincs. Tdő: 1898. január 1. Régi szerkesztő: (fekete szalon kabátban és pepita nadrágban) Mielőtt e díszes helyet elhagynám, bemutatom Önnek, nagyrabecsült utódom, lapunk előkelő munkatársait s átadom őket leltár szerint azon hó óhajom kíséretében, hogy lengje át a szabadelvüség, a korszerű haladás szelleme a Pápai Lapokat, hogy megfeleljen régi hírnevének s méltó szószólója legyen egy intelligens város közvéleményének ! (Dörgő éljenzés egy háttérben álló torokból) Uj szerkesztő: (Szmokingban és előkelő pózban) Örömmel és ezennel átveszem lapjának . . . lapomnak előkelő munkatársait, úgyszintén tisztelt Elődöm hő óhaját is. Bekény Méla: Kollégáim között hadd legyek én az első, ki új szerkesztőnket azon ünnepélyes igéretünk kapcsán üdvözlöm, hogy mi továbbra is lankadatlan szor- és buz-galommal fogunk e lapok hasábjain városunk minden közügyéért h- és k-arcolni. Bakó: (piros talárban, jobbját egy akós hordón nem halasztható szükségleteket kellett a városnak létesíteni, hogy ezek miatt nagy kölcsönöket kellett felvennünk, minek következtében a városi pótadó máris kétannyi, mint ezelőtt li) évvel és még sokkal nagyobb emelkedésre vau biztos kilátásunk. Egyrészről ezen érvelés lesz legnagyobb befolyással a hozzájárulási összeg meghatározásánál, más.észröl azonban az a tudat, hogy a bánhidai vasut szinte viryik sürgős és szinte egyik el nem halasztható szükséirét képezi városunknak. Vasutak dolgában városunk igen nagyon elmaradt más dunántúli városok mögött. Most a 12-ik órában kell iparkodnunk, hogy minél több vidéket kössünk magunkhoz vassínek segélyével, mielőtt más városok minket ebben is megei ó'znek. 11a a hatvanas években volt polgármesterben lett volna egy parányi életrevalóság, bizony nem sínylődnénk vasutak dolgában a jelenlegi nyomorúságos helyzetben. De teljes közönyünk és nembáuomságunk miatt Kis-Cell vitte el előlünk a vasúti csomóoontot és rovásunkra gyarapszik és gazdagodik. Más zárosok sokkal élelmesebbek, mint mi. Komárom•megye december 20-án tartolt közgyűlésében 80 ezer forintot szavazott meg a pápa-bánhidai vasut kiépítésére. Tata városa, mely ezen határozat által érdekeit jogosan érzi megsértettnek, azonnal legerélyesebben tiltakozott ezen határozat ellen, ezt meg is felebbezle és monsztr-deputációt küld a minisztériumhoz és feliratot intéz az országgyűléshez, melyben kérelmezi, hogy ne Bánhida leg., , a vasut kiinduló pontja, hanem Tata. Az a kérdés, mily álláspontot foglaljon el városunk, a tataiak ezen mozgalmával szemben ? Az egyszer Tata város érdeke a mienkkel ellentétes. Ha egy falú, mint Bánhida, a vasut egyik végpontja, ez városunk érdekeit semmikép sem sérti és Pápa csaknem osztatlanul fogja a vidéket magához vonzani; a könnyű közlekedés miatt a mi piacunk fogja ezen vidéket táj)lálni. Egész máskép áll az ügy, ha Tata lenne a kiinduló pont. Tata 12.000 lakossal biró élénk város, ez hatalmas versenytársa volna Pápának és a haszon felét el is venné tőlünk. előbbi község 1)0,000 forint hozzájárulást ígért. A rövidebb vonal által több költség lesz megtakarítva mint a mennyi hozzájárulást fizettek volna a szűkkeblű községek, mi által városunk érdekei lehető legjobban vannak megvédve. A győr-veszprémi vasutat a mi vonalunk Pélerd-Romándon vágná át, mert ez rövidebb, mint, ha Varsányra vinnők. A bakonyaljai téren mindenütt kupirozott, azért úgy hiszem költségre nézve majdnem egyre jön ki. akár ha néhány kilométerrel jobban észak felé visziik a vasutat. De ezt eldönteni a mérnökök dolga. Még egy távolabb eső okot lehet felhozni az általam jelzett északibb — rövidebb vonal mellett. A'alószinü, hogy a vasúti hálózat hazánkban és így vidékünkön is mindig sűrűbb, sűrűbb lesz. Ki fog épülni valamikor — talán nem is igen sok idő múlva — a pápa-bakonybél-zirc-fehérvári vasut. Ha a bánhidai vasutat Ugodnak visszük, mely nagy .! kerülő volna és a vasutat igen megdrágítaná, akkor bizonyos, hogy az említett vasút kiinduló pontja Ugod lenne és városunk ezen előnytől elesnék. De ha az általam említett rövidebb északi traszt választjuk, akkor a bakonybél-zirc-féhérvári vasut kiépítése esetére városunk számára az ebből származó előnyt, már ideje korán biztosítjuk. Dr. Lówy László. Ed vagyok a Bakó, Sár-egresi lakó, Nálam vers kapható Borért, ha egy akó Legalább. TOLLHEGGYEL. Új év a szerkesztőségben. Dráma egy felvonásban és ugyanannyi kidobásban. Színhely : a Pápai Lapok szerkesztőségének költői rendetlenségben pompázó szobája, a melyben balomra szórt újságok, kéziratok tömkelegéből itt-ott egy-egy bútordarab teteje kandikál ki. A nézővel szemközt levő falon egy tábla látható a következő felirattal: ki rossz viccet mond, kidobalik. Zöld Hú: Ha a kikeletnek minden költőiséget a zöldelő természetben találják, miért üldözik anynyira a zöld gondolatokat'/ Krónikás: Redaktor úr, ha bármikor majd Nem szuperál a karc-irás; Üzenjen csak, s parancsszavára Készen lesz mindig Krónikás. Szikra: A szerkesztő ur minden, e lapokban megjelenő cikkért elvállalja a felelősséget, így hát én teljes bátorsággal pattoghatok, sőt gyújthatok is. Andre- (előlép) Uj szerkesztő: Ejnye ez az űr nagyon ismerős előttem, alighanem már láttam valahol. André: Tisztelettel van szerencsém becses tudomására adni, hogy nálam naponta friss cikkek versben és prózában, kicsinyben és nagyban mindig kaphatók. Állandóan raktáron tartok első minőségű rímeket, s páratlan jóságú verseket tetszésszerinti mértékben, jauibusokban trocheusokbau vagy daktilusokban. Odát, szonettet, madrigált, ritoruelt megrendelés után készítek; sürgős szükségek kielégítésére a raktáromon levő nagy készletből is szolgálok. Előre megrendelt témákat kívánat szerint felverselve 3

/.i óra alatt házhoz szállítok. Baziliszkusz: Egy ingyen példányért ez Ah, mind nagyon kevés Karcolni e lapokba Fölséges kedvtelés. Von Diego: Nekem jutott a megtisztelő szerencse, hogy midőn t. Principális urunkat uj állásában üdvözöljük, én nyújtsam át eme szerény ajándékot, igaz vonzalmunk egy csekélyke jelét. (Átad egy papírkosárba zárt nagy ollót.) Használja szerencsével! Uj szerkesztő: (meghatva.) Ez olló, uraim, életem legszebb napja, s hogy bebizonyítsam azt, mily nagyra becsülöm irántam való ragaszkodásuk eme fényes jelét, a nekem felajánlott ollót kineve-