Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-12-25

kelletlenül szürcsölgette, szüntelenül azzal a gondolattal tépelődve: „Lábaimnál akarom őt látni még ma." Sőt mi több, kereken ki is mondta a kezéért esengő főbírónak, bogy Dely Pistának lessz a felesége s szavának nagyobb nyomatékaként kihúzott egy rózsabimbót a főbírótól kapott csokorból, oda hajította a szomszéd asztalnál ülő Dely Pistának. Pista keblére tűzte a sokaktól irigyelt rózsabimbót és karját nyújtva Aliznék, bevezette a táncterembe. Mikor kakasszó után a buudába pólyált Alizt a többször kikosarazott főbíró felpakolta a fogatra, Aliz még egy édes pillantást vetett a lépcsőn lefelé jövő Deli Pistára, oda kiáltva neki: — Eljöjjön ám a korhely levesre! Csak azután szólt közönyös bangón a hű gárda vezéréhez: — Önöket is szívesen látom. Tiz órára összeverődött a fiatalság Parlagiaknál. Csak Dely Pista nem jött, pedig az ő kedvéért vette fel a világos kék pongyolát, melyről valóságos csodákat rególt Belényes fiatalsága. Végre, hosszú várakozás után, maga helyett egy kimentő levelet küldött, melyben tudatja, bogy a délelőtti vonattal hazautazik a fővárosba, téli szállására. E levélre valóságossan kitört Alizon az idegláz. Szerette volna az egész világot összezúzni, különösen a főbírót, kinek gúnyos arcából azt olvasta ki: Még sem leszesz Dely Pista felesége ! De mert éppen nem akadt más keze ügyébe, Pista levelét tépte ezer foszlányra. Majd anyjára hagyva a mulatókat, főfájás ürügye alatt szobájába vouult, odadobta magát ruhástól a felvett ágyra, izgatotva mondogatva: — Mégis övé leszek! Belényescu nagy dolgok történtek. A bálványozott Aliz eltűnt. Parlaginé eszes asszony volt, elejét vette a pletykának, maga mondta el útonútfélen, hogy leánya egyik fővárosi rokonához utazott, nem is jön egyhamar haza, mert művészi pályára képezteti ki magát. Ki is merte volna azt kétségbe vonni. Még a főbíró is csak becsukott ajtó mellett mert arra gondolni, bogy nines-e benne Dely Pista ebbeu a különös dologban, de rögtön kiverte fejéből, mert félt Aliz szellemétől is. Lassanként napirendre tértek Belényesen, elfeledték Alizt, mint egy letűnt csillagot. Anyja keveset beszélt róla, a legény gárda pedig szétverődött és kiki egy apróbb csillag sugaránál sütkérezett. Csak két év után jött Aliz neve újra forgalomba, mikor Dely Pista eljegyzését olvasták egy báró kisasszonnyal, de akkor is csak a főbíró ejtette el egy pár odavetett szóval, hogy hát még sem Aliz lessz a felesége. Míg nem néhány hó után Parlaginé maga újságolta, hogy Aliz befejezte művészi tanulmányait, visszatér Belénycsre. Ez a hír már azután valóságos forrongást keltett mind a két nembeli fiatalságnál. Megérkezett! Szebb volt mint valaha, a kinyílott női szépség teljes pompájában. A régi gárda szinte félve közeledett feléje; pedig de nagyon megváltozott; nem kiesinylett senkit, mindenkivel szívesen enyelgett. Most már férjet keresett, a ki majd beköti a megtépett pártáját. A főbíró áLlt legközelebb hozzá, az elnyomott tűz könnyen lángra lobbant, Aliz annak lett a felesége. A főbiró nem volt már fiatalember, talán éppen azért választotta őt, mert csendes otthonra vágyott, bogy kipihenje viharos leányéletét. Csalatkozott. Az erős akarat is megtörik, ha a lélek nem találja meg nyugalmát. A társaság gyötörte, a magány rémképekkel üldözte, nem tudott megszabadulni a múltak emlékeitől, melyek úgy lelkére nehezedtek. Xem egyszer volt azon ponton, hogy mindent elmond férjének; de a vallomás első szava torkán akadt, félt, remegett összezúzni annak a jó embernek nyugalmát, kit annyira becsült, talán szeretett is úgy, a bogy fáradt szív szeretni képes. Napról-napra jobban elkomorult, pedig férje mindent elkövetett szórakoztatására. Most is éppen a megye székhelyére vitte, hogy megnézzék azt a bires művészt, ki egy kifeszített kötelén végig sétál egy kis gyermekkel karjai közt. A nézőtér szorongásig megtelt. Az ülőhelyeken ott volt a megye előkelősége, kik mindnyájan kíváncsian várták a merész mutatványt. Aliz is ott ült férjével közvetlen a magas póznához támasztott lé tra fel j á ró nál. A zene elhallgatott, a komédiás kilépett a ponyvasátorból, karján egy szőke fürtű leánykával, ki édesen mosolyogva kulcsolta át a művész nyakát, nem gondolva semmire. A komédiás ott ált a létra első fokán, a közönség szívszorongva leste a történendőket, ekkor Aliz sikoltva rohan a komédiás felé: — Gyermekein! Adja vissza gyermekemet! . . . Az anya szíve megtörött és kikiáltotta azt a féltve őrzött titkot, melyet bevallani nem volt elég lelki ereje a feleségnek. BUDAPESTI NAPLÓ Az újságírók független lapja, Csak a közönségé, senki másé. Politikája szabadelvű, feltétlenül független. A Budapesti Napló friss, temperamentumos, ötletes, eleven, változatos. Informatív anyaga, minden rovata gazdag. A Budapesti Naplót politikai súlya, zsurnalisztikái tekintélye és az üde szellem, az az Ötletesség, a mely az egész újságban lüktet, a magyar intelligencia dédelgetett kedvencévé tette. A Budapesti Napló szerkesztó'ségét a közönséggel páratlanul meleg, szinte családias viszony füzi. egybe. Főszerkesztő: Vészi József. Felelős szerkesztő: Braun Sándor. BELSŐ DOLGOZÓTÁRSAK: Ábrányi Emil, Balkay Béla, Clair "Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Feszi Géza, Fái Béla, Gergely István, Hajdú Miklós, Hock János, Holló Márton, Horváth Elemér, Janovics Pál, dr. Kovács Jenő, Laczkó Andor, Lyka Károly, Márkus József, Merkl Adolf, Molnár Ferenc, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf Sváb Tivadar, Tbnry Zoltán. KÜLSŐ MUNKATÁRSAK: Agai Adolf, Balogh Pál, Beksios Gusztáv, Bessenyey Ferenc, Békefi Antal, Eötvös Károly, Forinyák Gyuláné, Géozy István, dr. Hagara Viktor, dr. Halász Ignác, Koróda Pál, Kupa Árpád, Lengyel Laura, Munkácsy Kálmán, Pósa Lajos, Szabóné-Nogáll Janka, Szana Tamás, Szántó Kálmán, Tutsek Anna. Előfizetés: Egy hónapra 1 frfc 20 kr. Negyed évre 3 » 50 » Fél évre 7 » — » Egész évre 14 » — » . Mutatványszám kívánatra 8 napig ingyen. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VIII, József-körűt 18. Kiss József lapja HET politikai és irodalmi szemle. TIZEI )IK ÉVFOLYAM. BELSŐ DOLGOZÓTÁRSAK: Ambrus Zoltán, Tóth Béla, Kóbor Tamás, Kozma Andor, Papp Dániel, Makai Emil, Ignotus, Heltai Jenő, Lövik Károly, Szőllosy Zsigmond. Előfizetési ára: Egész évre iO írt. — Fél évre 5 frt. Negyed évre 2 frt 50 kr. m m m mi m •ÁS WX A HET régi, megállapodott hitelű lap. A liéfc kidom- ^ ü borodó eseményeinek hű tükre. Politikai, társadalmi, ÜC ^ művészeti és irodalmi kérdésekben a legszabadelvübb ^ Iii LI V ÜÖiCitJbl GS ILUUüiiljUi X\.\-/i. IVU^/l-L Cl» X V^O^CIi U OiV.1 C" JL V LI Kt Kl eszmék és irányok szóvivó'je. — Krómicái, Line»-Onnan v/wofíi Irodalmi- és szinikrüikái már rés: kivívták a *0Í rovata, W\ a közönség elismerését. — Kedvezményes áron, vagyis egész évre 3 forintért megrendelhetik A HET előfizetői H£ az Athenaeum kiadásában havonként kétszer megjelenő •|jf gazdag tartalmú Francia Divatlapot. Előfizetőinek rendkívüli kedvezményül szállítja A HET az általa meghonosított s közkedveltségnek örvendő platin-fényképeket bár|g| mely beküldött fénykép után, névjegy alakban tucatját HÍ két írtjával, kabinet alíikbau tucatját négy írtért, nagy ^ H 36 cm. széles, 42 cm. magas fali képet, passe-partouval ^ drbját 5 frfcért. Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld 1 A HÉT kiadóhivatala, Bpest, Alsó-Erdősor 3. Megjelenik minden vasárnap. h wmmmm