Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898
1898-01-01
Bakterek kara, "Vidám borozóknak a napja leszáll, A bakter, a jó kedv mind-mind oda már! Baktevji. 'ó drága papám, szép bakteri pálya Elzárva előlem, lelkemnek ez álma Elzárva? . . . orokre elzárva tehát? . . . fOreji bakter bólint.) Halljátok ím akkor-az ifjú szavát; Ha rája zúdultak a bakteri nemre, — Mi mondhatom, éppen nincsen Ínyemre — "Újév mielőtt bekoszdutene hozzánk : Hadd szúrja keresztül mellünket a lándzsánk ! Vagy nem! mi uj eszme! . . . itt rögtön az éjben "Temessük el élve magunkat e téren! . . . így város, a hűtlen, magába fogad, És bár sose lát ma|d bakterokat, És bár betel az, mit lelke óhajt, De hallja alulról a bakieri jajt! . . . Bakterek kara. Jól szólt a gyerek ! fel dalra tehát! Zengjük el utószor az éji danát! Oszt' jöjj orok álom! . . . úgyis aludott A bakter, a hol csak aludni tudott! . . . (Sírt ásnak, s körültáncolják a <Hall.ja minden háznak urát 6nekeLve>.; aztán eltemetik magukat és a szobor l>ailogkoszoni)át helyezik el fejfájukra.) André. IRODALOM. A Jókai-kör évkönyve. A pápai Jókai-körnek dr. Kapossy Lucián főttitkár szerkesztésében megjelent Hí. évkönyve, mely e kör 189(5. s részben 1897. évi működését is ismerteti, tanúbizonysága aunak a mozgalmas életnek, mely a korben folyik, annak az érdeklődésnek, mely iráuj'ában folyton folyvást gyarapodik s az eredményeknek, melyeket nemes hivatása teljesítésében elért, middn — a titkári jelentés szavaival élve — „az esztétikai műveltséget óhajtotta terjeszteni befelé a szívben, kifelé az egymással való érintkezésben, a társas életben". A másfél esztendőnek kétségen kívül legkiemelkedőbb mozzanata a Jókai-kör millenáris ünnepe volt, melyet diszgytílés nyitott meg, három emléktáblának a Jókai-, Petőfi- és Deák-emléktábláknak leleplezése követett s a honvédszobornak a város gondjaiba átadása zárt be. Közli az évkönyv Fenyvessy Ferenc elnöknek, Kolozsvárt/ József akkor megyei főjegyzőnek, Harmos Zoltán alelnöknek, dr. Kapossy Lucián főtitkárnak és Pető Menyhért igazgató tanácsi tagnak a diszgyülésen, az emléktábláknál és a honvédszobornál tartott beszédeiket, melyek mindnyájában megtalálta a megfelelő hangot az ünnepi érzés magasztossága. Az évkönyvben első helyen dr. Fenyvessy Ferenc elnöknek a Jókai-kör 3897. márc. 28-ki közgyűlését megnyitó beszédje olvasható, mely a zene keletkeztet, lényegét és hatását fejtegeti, szellemespéldákkal világítva meg fejtegetéseit. Dr. Kapossy Lucián titkári jelentése a kör egész működését felölelő 1 részletes ismertetés. Ertesülüuk belőle, hogy a kör az 1896. év folyaraáu 12 estélyt tartott, 1897-ben pedig április 8-ig 7 estélyt. Az estélyeken nagyobb részt a kör tagjai szerepeltek felolvasással, zeneszámokkal, monológok, melodrámák előadásával, voltak azonban oly esték, melyen fővárosi írók felolvasásában gyönyörködhettek a kör tagjai. így 1896. március 29-én dr. Agai Adolf, dec. 24-én a színházban Kóbor Tamás, Csatzár Imre, Hervay Frigyes, Erdélyi Zoltán működtek közre az estélyben, Április 25-ét> és 26-án színi előadást rendezett kizárólag tagjai fellépésével a Jókai kör. A titkári jelentést az esztetikaw műveltség fontosságáról szóló poétikus fejtegetés zárja be. Következik Karcsag István pén«tárooki jelentéi, mely szerint a Jókai-kör bevétele az 1896. évben 117:> frt 00 kr, kiadása 12Ö-7, frt 46 kr volt, vagyona 1089 frt 27 kr. Az évkönyv harmadik nészébem se Jókai-kör estélyein felolvasott értekezések,, csevegések volnának olvashatók, ha azokat az illető' felolvasók az: évkönyv részére — kettő kivéteíével — átengedték volna. Őszintén sajnáljuk, hogy 11 eléodáis közüt kilcm-en mem küldték be munkáikat,, meirti sm áltaaJ ax évkönyv •tartatomban, értékben, sokat nyert volna.. És bizonyára a kör tagjai is- szívesen veszik, ha azt a mi szóbeli előadás alatt esetleg számukra elveszett,, később nyugodt átolvasással pótolhatják. Csupán kés, a. természettudományok körébe vágó előadás jelent, meg. az évkönyvben, egyik Pető Menyhérté „A csillagászat köréből", a másik Makay- Istvánt „ Ködfáüyalképek" címmel; utóbbit kísérleti bemutatások iiséntek. Mindketten szereacsés készei oldatták meg feb adatukat: szórakoztatva tauitsitak. A kör tagjainak számm 271, tehái örvendetes A távolból már látszott a templom tornya. A natrv. hatalmas kereszt büszkén tekintett le az rálátta elterülő városra. A délutáni nap reá tűzött az eg"erű házak cserép-fedelére, — Sebestyén üzemei pedig keresték a messze távolból azt a kis •rsendes otthont, melytől most már csak rövid idő választja el. A mozdony egyenesen a fűtőházba robogott. Sebestyén leugrott. Mozdony-könyv, menetlevélül áiratás, tisztítás mind mellékes dolog volt most. Hábizta az összes teendők elvégzését a fűtőre és .toronyirányában tartott haza leié. Valami megmagyarázhatatlan, ismeretlen félelem siettette lépteit. Mind gyorsabban haladt, utoljára már nem hirt Jíinzó nyugtalanságával és futva tette meg az út Mirale vó' részét. ííem akart az első kapuhoz kerülni, hauem, hogy még azzal is időt és tért nyerjen, egyenesen a hátulsó kert felé tartott s keresztül vetette magát az alacsony palánkon. A cseléd ép egy bögre vizet merített a patakból. A mint gazdáját e szokatlan utón. n szaladástól és izgalomtól lihegve meglátta, kiejtette kezéből az edényt, mely darabokra zúzódott a földön. Sebestyén is észrevette a leányt. Ijedségét rosszra magyarázta. Oda rohant hozzá és könyörgő hangon kérdezi : Te-te . . . hol az asszony . . . ? A cseléd rémültében szólni sem bir. Sebesbestyén be sem várja feleletét. Félre löki útjából és rohan egyenesen a ház felé. A lakás ajtaja nyitva. A máskor tondes, líszta kis- konylua teneked tűi fel van fordulva. Megáll egy pillanatra,. Érzi, hogy a verejték mint ve? ki homlokán. Szíve megakar szakadui és valami zsibbadt, fárasztó érzés vesz rajta erőt. Kezét szívese nyomja, mintha eifojtani vagy szabályoani akarná verését.. Hosszú, méíy lélegzetet vesz, erőt akarva, gyűjteni a követkeaó' pillanatra, majd elszánt lépést tesz előre és benyitja a belső szoba ajtaját.. Ott bennt as ágyon, sápadtan, tiszta hófehér párnán pihen a szelíd kis szőke asszony. Ajkai körül bágyadt, fáradt mosoly. Szemei boldogan tekintenek arra a parányi lényre, kit ogy kerek aroú kövér asszonyság egy kis kádban langyos meleg vízben füröszt. Az a pufók arcú kis jószág pedig nagyra nyitott szemekkel, tátott szájjal bámul bele a nagy világba és vékony sikongó hangon ad kifejezést örömének e szokatlan fürdő miatt. Sebestyén megállt az ajtóban. A gyermek ajkairól hallott ez első hangok elvették még azt a kis eszét is, mi megmaradt. A következő pillanatban oda rohant gyermekéhez, kivette ezt a halálra rémült asszony kezei közül, hangos vidám kacajjal ugrálta körül a szobát, majd vigyázva visszaadta a kétségbeesetten könyörgő asszonynak, aztán odaszaladt az ágyhoz, letérdelt a földre és csókokkal halmozta el a beteg feleség: az anya mosolygó ajkait. gyarapodást mutat. Mondhatjuk városunk csaknem minden intelligens lakosa tagja rnár a Jókai-körnek s az az egynehány, ki eddig még tartózkodó volt & körrel szemben három és fél éves sikeres működést látván szeme előtt, bizonyára sietni fog a kör tagjainak sorába lépni. Az uj honalapítás kora. (Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története.) A nemzeti államalkotás korának nevezi Ballagi Géza a magyar nemzet történetének azt a fényes korszakát, mely 1815 és 48 közé esik. Ballagi Géza öt könyvre osztja föl nagy munkáját. Az első könyv a rendi alkotmány kitatarozását rajzolja, a második (A aemzeti állam eszméje) Széchenyi politikai és társadalmi akcióját, a harmadik az 1832— 36-iki országgyűlés tárgyalásait, a negyedik a szabadelvű irány hódítását s végül az ötödik az uj állam, alapjait tárja elénk, elvezetvén 49-ig. Körülbelül 40 művészies kivitelű műmelléklet s vagy 200' szö'vegkép. disziti Ballagi könyvét. Ára S frt, 1848. A Révii testvérek kiadásában most jelent meg az 1848. c. disumíí 5. füzete-. A sokszorosító művészet dicséretére- válnak a képek, melyek a vállalatot betöltik. Különösen* sikerűitek Munkácsy „Ujoncozása" és Bencilr „Hazatérő hutszárjai",. a Lenkei százada. Az. ereklyék közüí: érdekesek Batthyány Lajos miniszterelnöki széke, Kossuth ereklyéi, így órája, írószerei,. Baltimoieban kapott albuma stb. A füzet aztán, a horvát mozgalmakat; tárgyalja, a magvas szöveg sehol sincs irodalmi érték és költői eró' híjjáriv. Ujabban megjelent könyvek s Csengery Antal r Jellemrajzok, melyben, irodalmunk és politikai, közéletünk három kiváló aíakjá'oak (Kagy Pál.. Beöthy Ödön, és Szentkirályi Móric) jellemzését kapjuk. (Olcsó könyvtár 3831 s*z.) — Pá{ffy Älhttrt r a napokban elb.fm.yt kiváló- költ©': tr Ne- hallja hírét: az anyjának" e_ regénye- szintén; az. Olcsó, könyvtáriam jelent rm«g. ßSi. s-z.J. — Magyar Méhészkönyv- irta dr.. Jfarlui* BíiMEy, StedEfc- 4tdb%oi50tt kiadás-.. (Fnaoiklini társulat.)) — Kiss József lapju- Most, k©gy a, Kiss Józseí nevét megint forgakunba hozta az a csodaszép, nagy illlusíirálit kötet, mely ©eszes müveit tartalmazza,, idején, valónak tartják arsruól a* lapról beszélni,, amely a poétát ByolJe- sez-bendő óta,, mint valami üírce fogva tarja az ő. különös- bűvöletébenEzalatt a nyo-le év alatt a poétái keveset verselt,, de egész odaadással á magyaar irodaHom saolgálatáuak saentelte minäen idsjét.. Qiyan lapot teremtett,, amilyea eddig nenfe volt som raináluak sem másutt;, mert A Flit.-h.e7/ fogható, élénk, elmés is érdeke* lap csak nagyon kevés, találtatik, a kontinensen,. Tisztult, nemes ialéseel kultiválja az irodaimat ós. becsületességgel kezeli a. politikát; gyülekező helyea fiatal irodaloiäsaak,. mindent páriol, emel,, ami szép. és kegyetlenül neki ront mindannak, ami stréberkedés. A líeí-ire jó id'Sk jártak.. Szép termés volt a talentumokban és eaek taientunaok hű. ragaszkodással mindi máig megmaradtak a lap. kötelékében,, iaely őket napvilágra hozta. Olyan nevek mint Ambrus Zoltán, Tóíb Béla, Ignotus, Kozma Andor> Kóbor- Tamás, Heltai űienő, JPapp Dániel, Makai Emil mindegyik a maga külön csapásán, díszei az. irodalomnak. [Felhívjuk olvasóink figyelmét ez. élénk, elmés és, mindenek fölött jó- izlésü lapra,, a melyből még az irók is sokat tanulhatnak. Azt hisszük a magyarság szempontjából hazafias dolgot mivel az, aki e lap iránt érdeklődik ég a maga kör«iben e lapnak propagandát csinál. A Hét különw ben ahoz képest, ami külső kiállítását illeti és amit nyújt, elég olcsd lap. Egész évre mindössze tíz forint. A kiadóhivatal kószaéggel küld mutatványszámokat mindenkinek, aki igényli. Cím egyszerűen: Budapest, VII., Erzsébet-körüt 6. szám. A. „Zenélő Magyarország" XXIV-ik füzete gazdag tartalommal jelent meg. Hozza iu füzet I. Zsadányi Ármánd Most jöttem meg Parisból." II. Horváth László „Tíz krajcáros húsz krajcáros pirosító MII. GreizingerlvXn „Miért?" (Warum) poétikus szép salondarabját. IV. Förster R. »Mandolin szerenád 1 ' víg dalát s végül V. Elorduy E. „Azjade" bájos chanson orientál salondarabját. E füzettel a „Zenélő Megyarország" 1897. évi Vl-ik évfolyamát zárta be. A teljes 1.897-ik évfolyam — úgyszintén az 1894., 1895., 1896-ik évfolyamok is pompás díszkötésbeu kötetenkint 5 frt 40 krért kaphatók s legszebb karácsonyi s alkalmi ajándék tárgyat képeznek. Az 1898. évi V. évfolyamra pedig már előfizethetui — egész évre 24 füzetre 2 írttal a „Zenélő Magyarország 11 kiadóhivatalában. Budapesten, VI., Csengery-utca 62/a.
