Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-08-20

elszállíttatnak, nem számítom ide a trachO' más szembetegeket, nem a bujasenyves nő betegeket, a kik számára nálunk berende­zett kórhelyiség egyáltalán nincseu, köz­tudomású dolog, hogy ezeknek leszámításával is évente a városunkban megbetegült ide­geneknek 50 százaléka elszállíttatik vagy más városban levő kórházba, vagy hozzá­tartozóikhoz a vidékre, mindennek dacára gyakran megtörténik, hogy a férfibetegek kórházaiban nagyobb a szükséglet, mint a kínálat, ennek következtében az Irgalmas­rend kórházában minden évben előfordul azon anomália — a mint ezt cikkíró úr is jól tudja, — hogy ágyak hiányában 6—8 beteg a földön fekszik szalmazsákon!! És ennek dacára mégis azt mondhat­juk, hogy: Férfibetegekről tehát a legbő­ségesebb gondoskodás történt már váro­sunkban ? Pedig a cikkiróúr által kimutatott 44 (?) ágy közül az Irgalmas-rend kórházában 9 ágy alapítványi, a melyek a közhaszná­latra nem is volnának számbavehetők. Statisztikával a közegészségügyi kér­dések bírálatánál nem foglalkozom, mert ismerem a papírnak békés türelmét a reá írandó számok iránt, azonban tapasztalatból nyeitem azon meggyőződést, hogy Pápá­nak — ha egyáltalán a számottevő városok közé óhajt sorakozni — egy rendszeres kórházra nagy szüksége van; kell közegész­ségügyi szempontból egy olyan intézményt teremteni, a melyben a jelenlegi magánjel­legű kórházaknak most említett hiányai ne nehezítsék a betegek fölvételét és ezeknek szakszerű kezelését, elkerülhetlenül szüksé­ges egy közkórház felépítésének megvalósí­tása, részint azon velünk egy városban lakó idegeneknek, a kik házi ápolásban nem részesülhetnek és a kiknek száma a tan­intézeteknek szaporodása, a betegsegélyző egyletek szervezése, a vasúti hálózatnak kibővítése által folyton növekedik, másrészt pedig vármegyénk azon számottevő hányada számára, a mely közigazgatásilag vagy topografiikus fekvése folytán egyáltalán, de ezen szempontból különösen Pápa váró­lepték meg, melyet dr. Ney orvos bájos leánya adott át az ünnepeltnek. Fenyvessy nagy jelentőségű beszéddel vála­sához gravitál ós ez a pápai és devecseri j szo it. Kifejtette, hogy Siófok az ő országos járás, a mi cikkíró úr által számításba vett' hírnevét gyönyörű fürdötelepének köszönheti, Pápa városának 14.261 főnyi lakosságával együtt 86938 lélekszámot tesz ki. Az elmondottakból nyert tapasztalataim érlelték meg bennem azon meggyőződést, hogy városunknak fejlődése érdekében a kórházi kérdés csakis közkórház felállítása által nyerhet megoldást. Jól tudom, hogy még messze vagyunk a megvalósítás stádiumától, de nem esem kétségbe, bizom a jövőben, ha a múltba nézek. Midőn 1882. évben a P. L. ha­Tgy mondta, anélkül, hogy a leáoyt kérdezte volna. Az pedig sirni kezdett és engedte, hogy a férfi gyöngéden átkarolja. * Nászút helyett egyenesen Horvátország egyik kis városkájába utaztak, ahol Káldor valami vasút­építési munkálathoz kapott megbizást. Ő maga kí­vánta ezt így, mert nem akart egyelőre a fővárosban maradni feleségével. Az asszony emiatt sokat sirt, ha magára maradt, és ámbár a végletekig udvaria­sak és gyöngédek voltak egymás iránt, mégis érez­ték, hogy van valami távolság a lelkük között, amelyet hallgatagon mind a ketten a múltnak tulaj­donítottak. Ifjú házasok módjára sohasem emlegették a menyegzőjük előtt való napokat. A férfi napról napra kedvetlenebb lett, az asszony pedig sápadt volt és egy idő óta rendkívül szeszélyes. És mikor egy este a férje hazajött, pironkodó büszkeséggel súgott vala­mit a fülébe. * Az a gyönyörű lányka, akit most előttük veze­tett a cseléd, áthidalta a lelkük közt levő távolsá­got, eltemette a mult emlékeit és feltámasztotta az ő elveszett boldogságukat. sálijaiban a vizvezeték kérdését pendítettem meg először, a sok szánalmas megjegyzések j 11 ^l rÁni 11 Sió-szállóba, h mellett csupán egy helyről — dr. Fenyvessy i sh ' i;,ki lr '^ uyek ,lilliír(ll( J a ! Ferenc főispán ur Ő Méltóságától — nyer­tem biztató szavakat; ma, midőn a vizmizérián már szerencsésen átestünk jogosult a remé­nyem, hogy a kórházkérdés megoldása nem fog 16 évig tartani. A mi már most az ügynek anyagi oldalát illeti magam is azon nézeten vagyok, hogy városunkat ezen kérdésben nem lehet nagyobb áldozatokra szorítani; elég volna tőlünk, ha a fölállítandó kórház költségeihez az alkalmas telek megvételével és az említett 30,000 írttal iárulnáuk, a többit más úton kellene meg­teremteni és pedig annyival inkább, miután a város tulajdonképpeni adózó közönsége a kórházat csak elenyésző csekély mértékben veszi igénybe, hanem nagyobb részt a vi­déki betegek által használtatik, ezért a vár­megyén is jogosan kívánhatunk 110,000 forintnyi hozzájárulást, nem különben cél­szerű volna a magas kormánynak támoga­tását is kieszközölni esetleg egy rendezendő nyereménysorsjáték engedélyezése által, a mint ez másutt is gyakorlatiján van. A mi végre a kórháznak elhelyezését illeti nem tartom célszerűnek erre a tervbe vett laki-uti telket már azért sem, mert ezen hely a temetőhöz közel van a mit a törvény sem enged meg, de meg télen, tavasszal e hely a közforgalmon kívül levén a kórházi szolgálatot nagyon megnehezítené, sokkal alkalmasabb volna ezen középületet a vasút felé kivinni, a mely irányban a köz­lekedés folyton fejlődik és ezáltal a kór­házzal szükséges érintkezés lényegesen meg­könnyebbül. Dr. Rechnltz Ede. Főispánunk körútja. Szerdán, e hó 10-én, a közig, bizottságban, majd a gyámhatósági felebbviteli és az erdészeti albizottságokban elnökölt főispánunk és délután Füreden át Siófokra utazott, hogy másnap a közsé­get megvizsgálja. j Dacára a nagy viharnak, I'enyvessy főispánunk Reé Jenő közgazdasági előadóval hatkor Siófokra érkezett. A hajóállomáson, mely díszesen fel volt lobogózva, nagyszámú közönség, főleg a fürdő­vendégek fogadták. Az egész képviselőtestület és a fúrdŐ-bizott­ság testületileg várta. A főispán üdvözlésére meg­jelent Purgly Sándor is, a kerület orsz. képviselője, A fürdővendégek hölgytagjai gyönyörű csokorral melynek érdekei kell, hogy azonosak legyenek a község érdekével. Mert bármily gazdasági hátrány éri a községet, mint pl. a dombóvári vasút meg­csökkentette piacát, — de a fürdőtelep emelkedésé­vel, megizmosodásával együtt jár a község emelke­dése, a lakosoknak adóképességc. Ezért kell meg­becsülnie a községnek a fürdőtelepet, ezért kell, hogy a külföldhöz hasonlóan a lakosság előzékenységgel, udvariassággal s a legnagyobb figyelemmel visel­tessék az itt időző idegen vendégekkel szemben. De kell, hogy adminisztrációja is tisztességes és becsületes legyen, miről másnap fog személyesen meggyőződni. Zászlók, zenekar és nagy közönség kisérte hol lakása van. Este a ulta elő ez alkalomra betanult üdvözlő dalát Másnap Keness-y Miklós főszolgabíró, a Ferenc József-rend lovagja és dr. Purgly Sándor orsz. képviselő kíséretében a község házához haj­tatott a vizsgálat eszközlésére. A község házánál Ilosos István esperes-plébános a képviselőtestület nevében emelkedett hangú, szép beszédet intézett a főispánhoz, lei hosszabb beszéddel válaszolt. Nagy súlyt helyez Siófokra és ennek emelkedésére. Iparkodni fog e kerület nagyérdemu, tevékeny orsz. képviselőjével és e járás főtisztjével, a fárad­ságot nem ismerő főszolgabíróval együtt megtalálni azon eszközöket, melyek Siófok emelkedésére jóté­konyan fognak hatni. Ilyen lesz egy nyári szünidei gyermektelep stb. Szükség lesz a postának államo­sítása is stb. A községi számadások és pénztár beható megvizsgálása után a róni. kath. hitközség és iskolaszék küldöttségét fogadta a főispán, UDSDS esperes-plébános üdvözlő beszédére azt jegyezte meg, hogy nem is lehet jó főispán az, a ki néni luve a valláserkölcsi nevelésnek. Egyenesen a kormány intencióját követi, ha megyéjében ő, mint főispán a népet valláserkölcsi felfogásában ós irányában fenntartani és erősbíteui igyekszik. Majd a tűzoltói testület szereit nézte meg stb. Délben a káptalan által rendezett sóstói vadászatot nézte meg. A vadász-ebéd alatt Schreiner kápt. igazgató éltette a főispánt, ki a háziurakra, a veszprémi káptalan tagjaira emelte poharát. Pénteken Fokszabadi községet látogatta meg, - fogadva a plébános és az ev. ref. lelkész üdvöz­lését — átment Sió-Marosra is. Szombaton Kenessey Miklós főszolgabíró társaságában Kenésére ment, mely kies fürdőtelep és a község nagyban készült a főispán fogadására. A község határánál az akarattyai pusztánál várta a főispánt a község elöljárósága, élükön < 1 sonfos Károly plébánossal, ki nagyhatású beszéddel üdvö­zölte a főispánt. A község házánál várta a képviselőtestület, melynek jelenlétében eszközölte a vizsgálatot. Majd a fürdőtelepre hajtatott, hol diadalkapuval, mozsárlövésckkcl fogadta a főispánt a tiszteletére egybegyűlt szépszámú előkelő fürdő­közönség, leiknek nevében cs felkértére! Jánosi Ágoston veszprémi apát-kanonok nagyon szép beszéddel üdvözölte a főispánt, ki válaszában mindenekelőtt azt köszönte meg, hogy az üdvöz­lést maga Jánosi apát-kanonok volt szives magára vállalni. Majd azon gondoskodásról szólt, mely Kenését a vármegye részéről megilleti. A főispán­nak Jánosi apát-kanonok mulatta be a fürdő közönséget, kiknek részéről Petrovics k. a., (Petrovics előkelő budapesti ügyvéd leánya) fehér szegfűvel (a főispán ismert kedvenc virágával)­lepte meg a főispánt, ki délben ebédre a Kenessey­házba ment. Az ebéden a család tagjai mellett Jánosi apát-kanonok is jelen volt, kinél délután tett a főispán hosszabb látogatást. Este visszahajtatott Siófokra s ő Felsége születésnapjára visszatért székvárosába. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom