Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898
1898-08-20
elszállíttatnak, nem számítom ide a trachO' más szembetegeket, nem a bujasenyves nő betegeket, a kik számára nálunk berendezett kórhelyiség egyáltalán nincseu, köztudomású dolog, hogy ezeknek leszámításával is évente a városunkban megbetegült idegeneknek 50 százaléka elszállíttatik vagy más városban levő kórházba, vagy hozzátartozóikhoz a vidékre, mindennek dacára gyakran megtörténik, hogy a férfibetegek kórházaiban nagyobb a szükséglet, mint a kínálat, ennek következtében az Irgalmasrend kórházában minden évben előfordul azon anomália — a mint ezt cikkíró úr is jól tudja, — hogy ágyak hiányában 6—8 beteg a földön fekszik szalmazsákon!! És ennek dacára mégis azt mondhatjuk, hogy: Férfibetegekről tehát a legbőségesebb gondoskodás történt már városunkban ? Pedig a cikkiróúr által kimutatott 44 (?) ágy közül az Irgalmas-rend kórházában 9 ágy alapítványi, a melyek a közhasználatra nem is volnának számbavehetők. Statisztikával a közegészségügyi kérdések bírálatánál nem foglalkozom, mert ismerem a papírnak békés türelmét a reá írandó számok iránt, azonban tapasztalatból nyeitem azon meggyőződést, hogy Pápának — ha egyáltalán a számottevő városok közé óhajt sorakozni — egy rendszeres kórházra nagy szüksége van; kell közegészségügyi szempontból egy olyan intézményt teremteni, a melyben a jelenlegi magánjellegű kórházaknak most említett hiányai ne nehezítsék a betegek fölvételét és ezeknek szakszerű kezelését, elkerülhetlenül szükséges egy közkórház felépítésének megvalósítása, részint azon velünk egy városban lakó idegeneknek, a kik házi ápolásban nem részesülhetnek és a kiknek száma a tanintézeteknek szaporodása, a betegsegélyző egyletek szervezése, a vasúti hálózatnak kibővítése által folyton növekedik, másrészt pedig vármegyénk azon számottevő hányada számára, a mely közigazgatásilag vagy topografiikus fekvése folytán egyáltalán, de ezen szempontból különösen Pápa várólepték meg, melyet dr. Ney orvos bájos leánya adott át az ünnepeltnek. Fenyvessy nagy jelentőségű beszéddel válasához gravitál ós ez a pápai és devecseri j szo it. Kifejtette, hogy Siófok az ő országos járás, a mi cikkíró úr által számításba vett' hírnevét gyönyörű fürdötelepének köszönheti, Pápa városának 14.261 főnyi lakosságával együtt 86938 lélekszámot tesz ki. Az elmondottakból nyert tapasztalataim érlelték meg bennem azon meggyőződést, hogy városunknak fejlődése érdekében a kórházi kérdés csakis közkórház felállítása által nyerhet megoldást. Jól tudom, hogy még messze vagyunk a megvalósítás stádiumától, de nem esem kétségbe, bizom a jövőben, ha a múltba nézek. Midőn 1882. évben a P. L. haTgy mondta, anélkül, hogy a leáoyt kérdezte volna. Az pedig sirni kezdett és engedte, hogy a férfi gyöngéden átkarolja. * Nászút helyett egyenesen Horvátország egyik kis városkájába utaztak, ahol Káldor valami vasútépítési munkálathoz kapott megbizást. Ő maga kívánta ezt így, mert nem akart egyelőre a fővárosban maradni feleségével. Az asszony emiatt sokat sirt, ha magára maradt, és ámbár a végletekig udvariasak és gyöngédek voltak egymás iránt, mégis érezték, hogy van valami távolság a lelkük között, amelyet hallgatagon mind a ketten a múltnak tulajdonítottak. Ifjú házasok módjára sohasem emlegették a menyegzőjük előtt való napokat. A férfi napról napra kedvetlenebb lett, az asszony pedig sápadt volt és egy idő óta rendkívül szeszélyes. És mikor egy este a férje hazajött, pironkodó büszkeséggel súgott valamit a fülébe. * Az a gyönyörű lányka, akit most előttük vezetett a cseléd, áthidalta a lelkük közt levő távolságot, eltemette a mult emlékeit és feltámasztotta az ő elveszett boldogságukat. sálijaiban a vizvezeték kérdését pendítettem meg először, a sok szánalmas megjegyzések j 11 ^l rÁni 11 Sió-szállóba, h mellett csupán egy helyről — dr. Fenyvessy i sh ' i;,ki lr '^ uyek ,lilliír(ll( J a ! Ferenc főispán ur Ő Méltóságától — nyertem biztató szavakat; ma, midőn a vizmizérián már szerencsésen átestünk jogosult a reményem, hogy a kórházkérdés megoldása nem fog 16 évig tartani. A mi már most az ügynek anyagi oldalát illeti magam is azon nézeten vagyok, hogy városunkat ezen kérdésben nem lehet nagyobb áldozatokra szorítani; elég volna tőlünk, ha a fölállítandó kórház költségeihez az alkalmas telek megvételével és az említett 30,000 írttal iárulnáuk, a többit más úton kellene megteremteni és pedig annyival inkább, miután a város tulajdonképpeni adózó közönsége a kórházat csak elenyésző csekély mértékben veszi igénybe, hanem nagyobb részt a vidéki betegek által használtatik, ezért a vármegyén is jogosan kívánhatunk 110,000 forintnyi hozzájárulást, nem különben célszerű volna a magas kormánynak támogatását is kieszközölni esetleg egy rendezendő nyereménysorsjáték engedélyezése által, a mint ez másutt is gyakorlatiján van. A mi végre a kórháznak elhelyezését illeti nem tartom célszerűnek erre a tervbe vett laki-uti telket már azért sem, mert ezen hely a temetőhöz közel van a mit a törvény sem enged meg, de meg télen, tavasszal e hely a közforgalmon kívül levén a kórházi szolgálatot nagyon megnehezítené, sokkal alkalmasabb volna ezen középületet a vasút felé kivinni, a mely irányban a közlekedés folyton fejlődik és ezáltal a kórházzal szükséges érintkezés lényegesen megkönnyebbül. Dr. Rechnltz Ede. Főispánunk körútja. Szerdán, e hó 10-én, a közig, bizottságban, majd a gyámhatósági felebbviteli és az erdészeti albizottságokban elnökölt főispánunk és délután Füreden át Siófokra utazott, hogy másnap a községet megvizsgálja. j Dacára a nagy viharnak, I'enyvessy főispánunk Reé Jenő közgazdasági előadóval hatkor Siófokra érkezett. A hajóállomáson, mely díszesen fel volt lobogózva, nagyszámú közönség, főleg a fürdővendégek fogadták. Az egész képviselőtestület és a fúrdŐ-bizottság testületileg várta. A főispán üdvözlésére megjelent Purgly Sándor is, a kerület orsz. képviselője, A fürdővendégek hölgytagjai gyönyörű csokorral melynek érdekei kell, hogy azonosak legyenek a község érdekével. Mert bármily gazdasági hátrány éri a községet, mint pl. a dombóvári vasút megcsökkentette piacát, — de a fürdőtelep emelkedésével, megizmosodásával együtt jár a község emelkedése, a lakosoknak adóképességc. Ezért kell megbecsülnie a községnek a fürdőtelepet, ezért kell, hogy a külföldhöz hasonlóan a lakosság előzékenységgel, udvariassággal s a legnagyobb figyelemmel viseltessék az itt időző idegen vendégekkel szemben. De kell, hogy adminisztrációja is tisztességes és becsületes legyen, miről másnap fog személyesen meggyőződni. Zászlók, zenekar és nagy közönség kisérte hol lakása van. Este a ulta elő ez alkalomra betanult üdvözlő dalát Másnap Keness-y Miklós főszolgabíró, a Ferenc József-rend lovagja és dr. Purgly Sándor orsz. képviselő kíséretében a község házához hajtatott a vizsgálat eszközlésére. A község házánál Ilosos István esperes-plébános a képviselőtestület nevében emelkedett hangú, szép beszédet intézett a főispánhoz, lei hosszabb beszéddel válaszolt. Nagy súlyt helyez Siófokra és ennek emelkedésére. Iparkodni fog e kerület nagyérdemu, tevékeny orsz. képviselőjével és e járás főtisztjével, a fáradságot nem ismerő főszolgabíróval együtt megtalálni azon eszközöket, melyek Siófok emelkedésére jótékonyan fognak hatni. Ilyen lesz egy nyári szünidei gyermektelep stb. Szükség lesz a postának államosítása is stb. A községi számadások és pénztár beható megvizsgálása után a róni. kath. hitközség és iskolaszék küldöttségét fogadta a főispán, UDSDS esperes-plébános üdvözlő beszédére azt jegyezte meg, hogy nem is lehet jó főispán az, a ki néni luve a valláserkölcsi nevelésnek. Egyenesen a kormány intencióját követi, ha megyéjében ő, mint főispán a népet valláserkölcsi felfogásában ós irányában fenntartani és erősbíteui igyekszik. Majd a tűzoltói testület szereit nézte meg stb. Délben a káptalan által rendezett sóstói vadászatot nézte meg. A vadász-ebéd alatt Schreiner kápt. igazgató éltette a főispánt, ki a háziurakra, a veszprémi káptalan tagjaira emelte poharát. Pénteken Fokszabadi községet látogatta meg, - fogadva a plébános és az ev. ref. lelkész üdvözlését — átment Sió-Marosra is. Szombaton Kenessey Miklós főszolgabíró társaságában Kenésére ment, mely kies fürdőtelep és a község nagyban készült a főispán fogadására. A község határánál az akarattyai pusztánál várta a főispánt a község elöljárósága, élükön < 1 sonfos Károly plébánossal, ki nagyhatású beszéddel üdvözölte a főispánt. A község házánál várta a képviselőtestület, melynek jelenlétében eszközölte a vizsgálatot. Majd a fürdőtelepre hajtatott, hol diadalkapuval, mozsárlövésckkcl fogadta a főispánt a tiszteletére egybegyűlt szépszámú előkelő fürdőközönség, leiknek nevében cs felkértére! Jánosi Ágoston veszprémi apát-kanonok nagyon szép beszéddel üdvözölte a főispánt, ki válaszában mindenekelőtt azt köszönte meg, hogy az üdvözlést maga Jánosi apát-kanonok volt szives magára vállalni. Majd azon gondoskodásról szólt, mely Kenését a vármegye részéről megilleti. A főispánnak Jánosi apát-kanonok mulatta be a fürdő közönséget, kiknek részéről Petrovics k. a., (Petrovics előkelő budapesti ügyvéd leánya) fehér szegfűvel (a főispán ismert kedvenc virágával)lepte meg a főispánt, ki délben ebédre a Kenesseyházba ment. Az ebéden a család tagjai mellett Jánosi apát-kanonok is jelen volt, kinél délután tett a főispán hosszabb látogatást. Este visszahajtatott Siófokra s ő Felsége születésnapjára visszatért székvárosába. V.
