Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-07-17

Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendeltetnek, — fekete, fehér és szines, a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Prlvit fogyasztóknak postabér- és vámmentesen vala­mint házhoz szállítva, — mintákat pedig postafordultá­val küldenek, Henneberg 6. selyemgyárai (cs. és k. udvari szállitó) Zürichben. — Magyar levelezés. — Svájcba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. (I) — Vasúti menetrend. Indulás Pápá­ról Győr felé: reggel 6 óra 02 p. (vegyes vonat); d. e. 10 óra 28 p. (gyorsvonat); d. u. 3 óra 04 p.; éjjel 1 óra 13 p. — Kis-Celljelé: d. u. 12 óra 54. p. ; d. u. 5 óra 31 p. (gyv.); este 7 óra 17 p.; éjjel 3 óra 48 perckor. — Kis-Cellből indul minden nap, szerda és péntek kivételével, 6 ó. 40 p. (vv.). Pápára ér 7 óra 50 perc. — Indulás Csorna Jelé: reggel 5 óra 35 perckor; d. u. 3 óra 10 perckor. — Érkezés Csorna felől: d. e. 9 óra 25 perckor; este 8 óra 05 perckor; és minden pénteken és orsz. vásárkor reggel 7 óra 16 perckor. A jégverte szőlők kezelése. Az idei tavasz nagyon ridegen köszöntött be, húvös, szeles és esO's idó'vel, helyenként jégesővel ismételten is, okozván igen nagy károkat. A jég által megtámadott szőlők kezelése sok tekintetben hasonlít az elfagyott szőlők kezeléséhez, s a károso­dás mérve itt is attól függ, hogy fejlettségének minő fokán éri a jég a szőlőt. Bármikor érje is a jég szőleinket, az okozott kárt tétlenül nem nézhetjük, tőlünk telhetőleg ellene védekeznünk kell. E tekintetben reprodukáljuk a „Szőlő és Borgazdasági Lapok" 1K97. évfolyam 21. számában erre vonatkozó közleményt, mely a jég­verés által okozott kár orvoslását következőkben ismerteti : A jégverés a szerint, a mint korábban, vagy későbben következik be, különböző fokú károkat okozhat a szőlőben. A jég tönkreteheti a szőlő- 1 nek fakadó rügyeit, fiatal hajtásait, levélzetét, virág­zatát, összes termését, sőt nem egy esetben még hajtásait és ezzel együtt a jövő évi termését is. Kisebb mérvű jégverést — főként akkor, ha a jégverés a szőlőnek csak levélzetét sérti meg — a szőlő még kihever; ha azonban a jégverés nagyobb mérvű s attól a hajtások is szenvednek, miután a jégverte vesszőn, ott, a hol a jég annak kérgét meg­veri, nemcsak a kérge hal el, de az alatta levő kambium működése is megszűnik, a jégverés már sokkal veszélyesebb s kártétele nemcsak az az évi termésre, hanem a szőlőnek több évi fejlődésére is kihat, azért a jégverés által sújtott szőlő birtokosá­nak a károsodás megtörténte utáu mindig higgadt megfontolás és figyelmes körültekintéssel kell magát arra nézve elhatározni, hogy a jégverés által bántal­mazott szőlőjét miként kezelje '! E tekintetben irány­adókul a következők szolgálhatnak. A jégverés a szőlőt az évnek bármelyik időszakában érje is, mindenesetre első dolog arról győződni meg, hogy vájjon a kártétel csak a lombozatra, vagy a lombo­zat és termésre, avagy a vesszőkre is kiterjedt-e'! Ha a jégverés csak a lombozatra magára, vagy leg­feljebb a fürtökre terjedt ki, úgy a lombozat lehető pótlásáról néhány hón alj-hajtás meghagyása által s ezelleg a megroncsolt fürtök koráblmni szüretelésével kell gondoskodni, de ha a jégverés nagyobbmérvű, akkui* a tőkét már olyan kezelésben kell részesí­teni, mely által azokon a jövő évi iát és termést biztosíthatjuk. Ha nagyobbmérvű jégverés korán éri a szőlőt, olyankor azon a fakadó rügyek vagy a már kifejlett hajtások rendesen tönkremennek. Ilyenkor a szőlő ez évben már termést nem fog adni. Ilyen esetben másra, mint a jövő évi fa biztosítására, nem is gondolhatunk, azért az ilyen jégverte szőlőt úgy metsszük meg, hogy a megrongált hajtásokat kiindu­lási pontjuk alatt tőben eltávolítjuk, mely után a tőketest alsóbb részeiből még ez évben hajtásokat fogunk nyerni, melyekből őszre olyan vesszőket nyeshetünk, melyekben a jövő évi megmetszésre alkalmas fa biztosítva lessz. Ha a jégverés valamivel későbben, tehát akkor, midőn már a fejlettebb lombozat a tőke alsóbb ré­szeit védi, következik be, úgy nagyon sokszor meg­történhetik, hogy az az évi hajtásoknak alsó pár szeme sértetlen marad. Ilyen tőkénél az évi hajtásnak alsó sértetlen részét nem fogjuk egészen tőben eltávolítani, hanem ezeket a hajtásokat kétszeres csapra metsszük vissza. Ezeu visszametszés által azok a csap szerepét veszik fel, még az évben kihajtanak s kellő gondozás mel­lett őszig annyira fejlőduek, hogy a jövő esztendő­ben termővesszőkül használhatókká váluak. Ha a megrongált hajtásokat a tőkén met­szetlenül hagynók, úgy azok a jégverés után felette nagyszámú hónalj-hajtásokat hoznának. Nem egyszer megtörténik, hogy a jég csak részben rongálja meg a tőkét, különösen gyakoriak az egyoldalról jövő jégverések, melyek olykor, ha már a szőlőnek lombozata is elég tömött, annak egyik oldalát érintetlenül hagyják, azért jégkár után 3 — 4 nap múlva, mikor már a károsodás mérve jobban j megítélhető, figyelmes körültekintés után fogjunk i ahhoz, mert úgy lehet, hogy egyes tőkéken fogunk j több olyan ép hajtást találni, a melyeket meghagy­hatunk, s azon még ez évben termést, a jövő évre pedig termőfát nyerhetünk. Megtörténhetik, hogy a jég olyan későn jön, mikor már a szőlő hajtásai magasak és erős lombozatot fejlesztettek, s így a jég csak a hajtásoknak fiatalabb növekedésében levő felső részét veszi el. Ily esetben a hajtásokat csak részben, valamivel azon vonal alatt, a meddig a hajtásokon a jégverés kárlétele terjed, vágjuk vissza, melyeknél aztán őszig erős hónalj-hajtások fejlődnek s azok őszig kellőleg be is érnek. Ezen eljárás különösen az amerikai anya­telepeknél bir nagy fontossággal, itt fődolog a vessző­nyerés és e tekintetben az által, hogy a jégverés után a hajtásokat az ép részig visszaesőnkázzuk, azoknak felső szemeiből még rendesen nyerünk olyan erős fejlődési! hónalj-hajtásokat, melyek ha növeke­désük folyamán felfelé irányítás és szorgalmas kötözés által gyámolíttatnak, őszig elegendő hosszú és kel­lőleg beérett vessző anyagot szolgáltatnak. Ha a jégverés későbben áll be, midőn már a hajtások jóformán megfásultak s a hajtások alsó részét a sűrű lombozat is jobban védi, olyankor a a hajtásokban a jég — különösen azoknak alsó részén — már kárt nem igen teszen. Ilyen esetben tehát a jövő évi fának és termésnek alapja niucsen megtámadva, de nagy kárt tehet ilyenkor a jég a fürtökben, mert azoknak bogyóiból sokat elroncsol, az ilyen szőlőknek a leszüretelésével nem tanácsos soká késni s nehogy a megrepedt bogyók rotha­dásnak induljanak, lehetőleg korán kell azt szüretelni. A jégverte vessző sem oltás, sem sem semmi­nemű más továbbszaporítási célokra nem alkalmas, mert azon a jég által megvert helyeken olyan ron­csolások keletkeznek, melyeken mindenféle beteg­ségnek a csirái behatolhatnak és bizonyos idő múlva a tőkék pusztulását vonhatják maguk után. Sokan a szőlőbirtokosok közül az oly jégvert szőlővesszőket, melyeken nem nagyon látszik a jég­verés nyoma, nemcsak anyatelep céljaira használják fel, hanem még oltásra is, ez pedig rendkívüli nagy hiba, mert előfordulhat ugyan azon eset, hogy az ily vesszőkből készült oltvány megfogamzik, de az hosszú életű bizony nem lessz, 2—3 év múlva elpusztul és így kárba vész mindazon költség, melyet az oltvány készítésére és kiültetésére, annak 2—3 évi ápolására fordítottunk. Munkácsy József, m. leír. lu'i'. NZ(Í1Ö*.ZPU lmrá^zati felügyelő, Szerkesztő üzenetek M. J. helyben. Köszönjük, kérjük máskor is. Üdvözöljük városunk­ban. — B. K. Keresztes. Minthogy a M. H. tud­tunkra 100—150 példány jár városunkban, az olló­zás vádját kerülendő nem vehetjük igénybe kegyes engedélyét. — S. £. Kenése. Igen szépek, köszönet... Kivonat Pápa városának gabona-árjegyzőkönyvéből. 1898. július hó 15-én. Buza Rozs Árpa Zab Kukorica Burgonya Széna . Zsupp Jó 12 ft 20 kr. 8 » 40 » 7 • 00 • 7 » 50 . 5 . 80 . 2 . £0 • H . 50 » 2 » 10 » Közép 12 ft 00 kr. 30 80 20 60 00 00 80 Alsó 11 ft 80 kr. 8 6 7 5 1 20 00 00 40 80 Uj 2 ft 50 kr. NYILT-TER. E rovat alatt közlőitekért a szerkesztőség nem vállal' felelősséget. Minthogy a tavasz előrehaladásával csecsemőt, gyermeket és felnőttet egyaránt fenyeget a járványok veszélye, ismét' csak a minden alkalommal hálásan fogadott 1 MOHAI 8 ÁGNES-forrásunk | vizének használatát ajánljuk. Egyrészt mert olcsó, igen kellemes és tiszta ivóviz lévén, a tavaszi és nyári évszakokban kedvelt élvezet­szerként szerepel, másrészt, mert dús szén­savtartalmánál fogva specifikus óvszer is a tiphus, eholera és a gyermekek tiphoid-szerü tavaszi-nyári hasmenése ellen. Ehhez járul még, hogy a csecsemőt'is megvédi az ilyen­kor nagyon veszélyes hurutos bélbáutalmak ellen, mig szoptatója e. viz használata foly­tán nagyon kedvező összetételű és bőséges tejet nyer. A már meglevő gyomor- és bél­hurutot gyermekeknél és felnőtteknél gyó­gyítja. Kellemesen hatván be. szénsavánál fogva a gyomor és bél idegeire; a gyerme­kek lázas megbetegedésénél pedig nélkülöz­hetetlen, hűtő, hugybajtó és a szomjat csil­lajiitó hatásánál fogva. Kedvelt borvíz. A MOHAI ÁGNES-FORRÁS KEZELŐSÉGE. For-alctár cs. és kir. udvari szállitó BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 8. , Kapható minden gyógytárban, füszerkereskodésben és vendéglőben. Hirdetés. A kiskorú Berzsenyi Karolina tulaj­donát képező homolc-bödögei és borsos­győri ingatlanok a beadott utóajánlatok következtében újból árverés útján lévén bérbeadandók, a homok-bödögei ingatlanok haszonbérbe adására árverési határidőül iNíhS'. évi július ~J-ik, a borsosgyőri ingat­lanokra vonatkozólag pedig 1898. július 24-ik napjának délelőtti 9 órája Hom^k­Bödöge és illetve Borsosgyőr községházához kitüzetik, miről az érdeklődők értesíttetnek. Pápa, 1898. július 17. Tarc/y l>c r /sö ügyvéd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom