Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-06-26

XXV. év. 1898. jimiiis 26. 26. szám. PÁPAI LAPOK. LÁP.I VÁROS HATÓSÁGÁNAK ÉS tobt» t<Á;IAI, S PÁPA-VIDÉKI EGYESÜLETNEK MEGVÁLASZTOTT KÖZLÖNYE. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca Scfi. Kiadóhivatal: üoldberg Gyula papirkereskedése. Fölér. Laptiilajdonns: dr. Fenyvessy Ferenc. Felelős szerkesztő: u.V. Kőrös Endre. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalán n z k u 1 d e n cl ö k. A lap ára: Epész évre li frt, félévre, 8 frt, negyedévre 1 frt öl). Egyes szám ára 15 kr. A fogyasztási adók és városunk. Köztudomású, dolog, hogy városunkat az utóbbi években keletkezett intézmények megvalósítására — a lakosság nagyobb nemű ujabb megterheltetése nélkül — a fogyasztási adóknak bérbevevése s úgy ezeknek, mint a helypénzszedésnek házi kezelése tette képessé. Mindazon terhek, melyeket a város kultúrintézményei érdekében magára vállalt, csak úgy voltak elviselhetó'k, hogy indirekt utou a városnak oly jövedelmek állottak rendelkezésére, melyek a községi pótadó további emelését elkerülhetővé tették. Nem, minden aggodalom nélkül gondoltunk tehát a sör-, cukor- és szeszfogyasztási adókról szóló törvényjavaslat benyújtásakor arra, hogy városunk — megszűnvén az uj törvény intézkedései szerint a jelzett adónemek bérbeadása — jelentékeny jövedelemtől esik el, s az ekként előálló hiányt pótadóval keilend fedezni. Szerencsért', ÍI pénzügyminiszter a pénzügyi bizottság tárgyalási! alkalmával kijelentette, hoo-y a városoknak az ezen adónemek hérbevevéséből eddig élvezett jövedelmét továbbra is biztosítani óhajtja, s igy megvan adva a mód, hogy városunk a megszűnő bérleti jövedelem helyett azzal mindenesetre fölérő jövedelemhez jusson. Ha most már azt kérdezzük, nieiinv

1 a megszűnő jövedelem? — ezt — egy részében legalább — számszerűleg nem nehéz kimutatni. Pápa városa a fogyasztási és italmérési adókat az utóbbi években 03000 írtért bírta bérben. Ezen 53000 írtból a borra és húsra esik 21471 írt, a cukorra, sörie és szeszre összesen ,-51529 frt. Ezen összegből kezelési költség címén visszakapott a város a lefolyt 1X97. évben 2052 frt 39 krt, és pedig az egyes adónemek szerint: bornál 7 Ki frt 30 krt, húsnál 382 frt 25 krt, cukornál 205 irtot, sörnél 37(5 frt 74 krt, szesznél 472 frt 10 krt, vagyis a két első adónemnél 1098 frt 55 krt, a három utolsónál 953 frt «4 krt. Nem tudjuk, hogy a hús és bor fogyasz; tási adóknál nem szünik-e meg szintén a bérleti rendszer, s nem fogja-e ezen adó: nemeket is a kincstár direkt beszedés alá vonni. A mi ezen adónemeknek bérlet utján értékesítése mellett szól, az azon körülmény, j hogy a hűs és ti bor fogyasztása sokkal nche!

zebben ellenőrizhető, mint a cukor, sör : vagy szesz fogyasztása, mely élvezetcikkek a kevés gyárban minden nehézsé-o; nélkül vonhatók adó alá. Igaz. hogy a bérleti rendszert az állam iinánciák szempontjából általában elitélik. de a gyakorlati életben mutatkozó nehézségek talán egy időre továbbra is fenntartják az elméié: szempontjából nem ajánlt — az állam én-dekében i De a sor.- másképen akarta. Derék nagybátyám vidám bolv'in-ii'h-k módjára élte napjait s mikor hekö>/öntétt végórája, <> e búcsúszavakkal vált meg -t földi nyomorúság tanyájától [ Kedves öe-ém. összes örökségem csupán <• szavakból áll: A» /»''/'/ "'/'"'M'/'i/S.' S ezzel lehunyta -/.••meit. Kn pedig nem hunytam le szemeimet egész éjszaka. Nem akartam hinni, hogy derék nagybátyámnak nincsen semmije s tüneményes gyorsa- ! sággal kutattam át az egész lakást. ! Nagybátyám, fájdalom, igazat: mondott. Egy csomó dühös levélen kivül, melyben részint becsületes ; iparosok kérnek pénzt, s derék mesteremberek fenve- : •Tetőznek skandalummal nem iizetés esetén, mit sem j " I laláltam. Azaz hogy mégis. Egy rejtett Hókban — I egy illatos levélcsomóra találtam. Aranyos kacsok I ilyes tartalmú sorait tartahtur/'a: i „Jámbor csacsikám! A küldött 101.) frtot megkaptam. Ha eljössz, 100 csókkal tizetek érte. Emtuike.

" Imádott bölényem ! Az ékszer gyönyörű. Szerelmemet ez nagyban fokozta. Mikor jössz aranyos Abrisoin'{ Ölel az 50 pengőt váró s téged ölelő Arankád." nem ajánlt — bérleti eljárást. Yagyis más szavakkal: meglehet, hogy még egy néhány évre a hűs és borfogyasztási adók beszedését a kincstár bérbeadja, s így ez időszerint csak a másik három adónemről kell szólnunk. Az a hiány tehát, mely a sör, cukor és szeszadók beszedése után járt kezelési illeték megszűntéből ered 953 frt S4 kr. Téves volna azonban városunk kárának csak ezen összeget tekinteni. Téves volna pedig először azért, mert a vSÖr-, cukor- és szeszadó behajlásának megszűnte mellett is a hűs és bor fogyasztási adó és a helypénzszedés kezelési költségei alig csökkenek, és igy a teher a többi adónemekre az eddig az összes által viselt súlyban hárul; téves másodszor azért, mert mi itt ügyeimen kivül hagytuk azon mérsékelt nyereséget, melyet a város ti fogyasztás emelkedéséből élvezett, s mely teljesen jogos és méltányos, tekintve hogy a fogyasztás — mint az egyes cikkeknél megtörtént —~ álfáiéban r-ökkeuhelett volna, s igy a varos bizonyos mórtékig kockázatos ü/bdbe merít bele. Nagyon szűkmarkú eljárás volna tehát az, a mely a városoknak, s kö/tiil< városunknak is, csak a ki.-/'*l«'si illetéket uknntá a jövőre biztosítani. Ha semmi egyidiet figyelembe man \ eszünk, mini a/. íiíír.m a kö/.ségok közt iddig fennállót; ;-Vh-ti S/.--i''ity Ahris bácsi! Igy-- bár meghozatod nekem, h-iirv bárha te már a másvilágon avarai-/, éa aiégi- olvati hatalu'-i- kár>nik"dá-okra fakadtam, a melyekkel valamely ver-eityen két-égkivúl díjjá' nyerhettem volna. Majd haragos k-dvetutne! i'.'Ihairwa, töru-tn ('••jemet mit jelenihetindí üugvbátyuntnak re;t<-Iv.'s >/.avai. Xe léiry udvarias! De miért? Nagybátyám soraiból. nedveket u^v !áiszik — napló iryanánt a már ol-ánruh lapokra vetett — s melyeket iratai közt találtam - ni"_'Mnltam, miért hagyta hátra részemre • •gyeditli <".rök<é-r gyanánt e bölcs tanácsot! Az önök ítéletére bizom e naplótöredékek közlésével — volt-e oka a tanács hátrahagvá-ára vagy sem ? Xos, hallják nagybátyámat. „Ma láttam az aranyos Matildot. Kedves, pajzán mosoly'játszott ajkain, a mint neglátott. Kétségtelen, ez egy olyan szeretetre méltó, dragadó angyalnál, mint ó', az ébredő szerelem ele lehet. Mi tagadás, én iy szeretem. Minden jel arra mutat. Délben — szakácsáéin tagy csodálkozására — a mit soha ne tettem, nagyon Cserép Ábris utolsó szavai. — íicy uu'ikaíicrs emlékiratüiliól. — Irta: Váradi Ödön. Cserép Abris szeretett nagybátyániat mindég fájdalonttek szívvel láttam. Fájt látnom, hogy nagybátyám könnyelműen költi vagyonát s legtöbbször hor és cigányzene mellett halad az „élet rögös utjain." Mert sokszor ötlött eszembe, hogy ilyen életmód mellett nagyszámú hitelezőim számára nem marttd semmi, nem jut reám semmi örökség s igy senkinek sem fogok űzetni. Hányszor igyekeztem őt a jó útra téríteni, hányszor olvastam fel előtte tudós orvosok okos értekezéseit, melybea láng szavakkal és tengernyi idézetekkel bizonyították, hogy öreg emberre méregként hat a bor, mert megrontja az ideget, elenyészd a szellemi éberséget s ezer haj jár vele. De minden hiába volt. C) tovább is haladt a reám nézve oly aggodalmas uton. Ha meggondolom, hány kriglit szokott benyelni s hány ropogós bankót adott jókedvében az ö cigányainak, most is köny szökik szemembe. Ha ő hallgat jó szivem sugallatára, most én gazdag örökös vagyok.