Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898
1898-01-16
1898. janáur 16. PÁPAI LAPOK földadóval, Ill-ad osztályú és IV. oszt. kereseti adóval, tökekamat és járadékadóval, vagy házbéradóval vannak megróva, továbbá fizettessék a vízdíj a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek által, sőt némi részben fizettessék a vízdíj az I. oszt. kereseti adót fizetők közül a segéd nélkül dolgozó iparosok és az állandó üzlethely nélkül működő házalók által is. A kérdés épen az, hogy minő arányban vegyenek részt ezen egyenes adónemek a 10.000 frt fizetésében V Mielőtt az arány megállapításának javaslatába belemennénk, tudni kell, hogy Pápán az 189:")—97. évi átlagokat felvéve, földadóban fizetnek 17.000 irtot, házbéradóban 38.000 frtot, I. oszt. kereseti adóban 6500 frtot, III. oszt. kereseti adóban 20.000 frtot, IV. oszt. kereseti adóban 1500 frtot, nyilvános számadásra kötelezett társulatok adójában 3500 irtot, tőkekamat és járadékadóban 5000 frtot. Ezen egyenes adók összege tehát 91.500 frt. Malmost ha az adónemek között különbséget nem tennénk, akkor az egyenes adók 11%-ával a szükséglendő 10.000 írt fedezve volna. Ugy, de ki taitaná igazságosnak azt, hogy a házbéradó ugyanazon százalékkal vegyen részt a yizdíjfizetésben, mint a tőkekamatadó, vagy III. oszt. kereseti adó ? Az kétségtelen, hogy az oroszlánrészt a házbéradónak kell viselnie, hiszen a háztulajdonos és lakói élvezik leginkább a vízvezeték jótéteményeit, de másrészt a háztulajdonosnak legkönnyebben módjában áll a vízdíjat vagy annak egy részét bérlőire áthárítani. Az is bizonyos és elvitázhatlan, hogy a 20000 írttal szereplő III. oszt. kereseti adó a legkisebb százalékot birja meg, mivel az iparosok és kereskedők legnagyobb része amúgy is túlzottan vau megadóztat va és éjien ezek lesznek legnagyobb részben amaz áldozatok, kikre a mellett, hogy viszonylag a legkevesebb vizfogyasztók, a háztulajdonosok a vízdíjak legtöbb részét áthárítani fogják. A tőke kamat-adót fizetők kell, hogy valamivel nagyobb százalékkal szerepeljenek, mint a III. oszt. kereseti adót fizetők, még pedig azon föltétlenül helyes elvnél fogva, hogy a vagyonos osztálynak a város köz terheibeu nagyobb mértékben kell résztvennie, mint a szegényebbnek. Ugyanezen szociális okok még inkább javalják azt, hogy a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adójuk legnagyobb százalékával terheltessenek meg, hiszen ezek a rendelkezésükre álló vagyonuknál lógva aránylag legkisebb megerŐl tetesse! és legbiztosabban szerzik jövödelraüket és legkönnyebben, is viselhetik a közterheket, mely alól ökel a vízfogyasztás csekélyebb mértékének okából kiereszteni nem tartanám megengedhetóY.ek. Az l. oszt. kereseti adót fizetők, kik kö/.ül esak a segéd nélkül dolgozó kézműveseket és állandó üzlethely nélkül működő házalókat kellene megadóztatui, valamint a IV, oszt. kereseti adót fizetők, adótételük jelentékteienségéuél fogva volnának nagyobb százalékú vízdíjjal megrovandók, míg a II. oszt. kereseti adót egyáltalán a vízdíj alól kivonaudónak tartom, Már most tekintve, hogy az I. osztályú kereseti adót fizetők közül csak 2000 frt adót fizetnek azok, kik vízdíjjal szerintem megrovandók volnának és tekintve, hogy az I. osztályú kereseti adótétel 4—10 frtot tesz ki, a IV. osztályú kereseti adó pedig például egy 1200 frt évi fizetéssel biró egyénnél 19 frtra rúg, úgy vélem, hogy az 1. osztályú és IV. osztályú kereseti adótétel 25%-a volna vízdíj gyauánt beszedendő. Ezen alapon bejönne 2000 frt és 1500 frtos átlag mellett 700 frt, illetve 525 frt, összesen 1225 frt. A III. oszt. kereseti adóra nézetem szerint elég volna 5% vízdíj és ekkor 20000 frtos átlagot véve alapul, jutna ezen adónemre vízdíjban 1000 frt. A tőkekamat és járadékadóra ki volna vetendő nézetem szerint 8«^ és ekkor 5000 frtos átlag mellett jutna ezen adónemre vizdíjbau 400 frt A nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adójára ki kellene vetni 2r> n '„-ot és ekkor 3500 frtos átlag mellett jutna ezen adónemre 875 frt A földadóra, mely vizdijalapul szintén felveendő nemcsak szocialistikus és azon okból, hogy a földek értéke a város határában a vi/mű létesítéso folytán természetesen emelkedik, de azon okból is, mivel a földadót fizetők legnagyobb része tetemes vizfogyasztó is, nézetem szerint 10 % volna kivetendő és ekkor 17000 frtos átlaggal jutna a földadóra 1700 frt. A házbéradóra pedig véleményem szerint 15%-ot kellene kiróni, a mi azt jelentené, hogy ezen adónemre jutna 3800 frtos átlag alapon 5700 frt Összegezve a számok következőkép alakulnak 1. Ipari vizekre esik egyezség és kivetési alapon 2. I. oszi.dvu kereseti adóra 25° „ 3. IV. .. " „ „ 25" 4. III. „ „ „ 5\ 5. Tőkekamat és járadék adóra 8% 6. Nyilvános számadásra kötelezett társaság és egyletek adójára 25°',, 7. Földadóra l()°/„ 8. I-Iázbéradóra 15% 2000 frt. 700 „ 525 „ 1000 „ 400 „ 875 „ 1700 „ 5700 „ Vizdijszükséglet: 12900 frt. Ezekben úgy hiszem kimutattam, hogyaszükséglendŐ 12000 frt ezen számítás mdlett volna legeéKzerübbeu, leg :--azság>--abbati és legméltányosabban; behajtható. Az alkotandó szabályrendelet ezen számitá.-oü; és érvek alapján volna elkészítendő egészen röviden és csak is az általam kontemplált kivető bizottságok alakulása és hatáskörére kellene még kiterjeszkednie annak taxativ felsorolása mellett, hogy mely iparágak azok, melyeknek vízdíja egyezség esetleg kivetési alapon lesz megállapítandó. Az általam említett adótételek meglehetősei állandóak, de nagyon kis mértékben térnek el u felvett átlagtól, így nem kell attól tartani, hogy a vizdij mennyisége nem lesz állandóan egyforma. A vizdij kivetése, könyvelése, beszedése semmi nehézséget nem okoz, s előnye az, hogy a városi kezelő és segédszemélyzet szaporítását nem igényli. Maga az alkotandó szabályrendelet világosan, könnyen átérthetően és röviden szerkeszthető, a mi szintén nem kiesinylendö értékkel hír. Ezt a javaslatomat tisztelettel ajánlom az inté/.O' körök szive-; figyelmébe. Dr. Kendo Ádám. Városi női kórház. Az új városi női kórház elhelyezésének kérdésében dr. Kövi József, kórházi igazgatóorvos, Mi'száro* Károly polgármesterhez véleményes jelentést adott be, melyei, tekintettel az ügynek közérdekű és fontos voltára, a következőkben egész terjedelmében közlünk : Városunk tek. Tanácsának velem közölt 194R/897. tjk. sz. határozatáhaz, illetőleg az abban foglalt megtisztelt) fölhíváshoz képest, a város tulajdonát képező sörház-utcai házat az úgynevezett „Honvéd-laktanyát behatóan megvizsgáltam s arra vonatkozólag vájjon e házat alkalmasnak találom-e egy abban berendezendő körház céljaira, a következő véleményt bátorkodom előterjeszteni. A jelzett házat sem jelenlegi állapotában, sem esetleges átalakítások után sem találom alkalmasnak art a, hogy abban a városi nökórház helyeztessék el. Kzen régi, rozoga, szúette falépcsözetes ház, alacsony és az utcára nyugatnak né/ő kis ablakú, szűk és alacsony tetözetíí szobáival nemcsak a legszerényebb egészségügyi — kórház-higienikus — követelményeknek nem felel meg, de nem felel meg azeti követelmények minimumának sem, melyek e részben a törvényben előirvák. Ezen hiányokon L. káplár. Kendtek címeres bivalyok! Magasra azért megy az ember, hogy messzebb lásson. Mivel pedig a bástya magasan van és kendtek a bástyán állanak, tehát onnan messzire ellátnak. Az őrnek kötelessége mindig kifelé nézni, még pedig az egyik szemével jobbra, a másikkal balra, és mind a kettővel előre. Azonkívül a két füle is nyitva legyen. Ha gyanús ember közeledik, azt feltartóztatja, és ha nem engedelmeskedik, akkor lelövi. Ha pedig ellenséget lát, akkor azt minden kérdezés nélkül agyonlövi. Megértette 1 Első őr. Meg! L. káplár. Kend is ? Második őr. Én is! L. káplár. Akkor ahhoz tartsák magukat annyival is inkább, mert ha valamelyik őrnek vigyázatlansága folytán hiba esik, azt az őrt a kapitány ur irgalom nélkül karóba huzatja. — Hapták! (Más két labanchoz) Kendtek a másik feljárón fognak felmenni. Egy kettő, marsch 1 (Azok el) Kendtek pedig ezen az oldalon fognak őrködni. Balra át! Marsch! (A harmadik pár is elmegy.) Deli. Nagyszerű ! Ugyan, ha szabad kérdezni, ki tanította be a legénységet ? L. káplár. Kicsoda ? Már nem kigyelmed ! Deli. Az mindjárt gondoltam; mert megfigyelve eddigi mozdulataikat, ki merem mondani, hogy igen ügyes tanítójuk lehetett, A táborban sincsenek jobban kiképezve. L. káplár. Gondolja ? Deli. Nemcsak gondolom, hanem tudom. De mégis van egy hibájuk és ez a hiba abban rejlik, hogy a lépésben nem tartanak tempót; különben annak se a tanító az oka, hanem valószínűleg az, hogy a zene és a dal hiányzik fülüknek. L. káplár. Már bizony ezeknek nem a kántor énekel. Deli. Tedig milyen nagy a különbség a jó tempó, meg a rossz tempó között. El se hinné az ember, hanem látná. Én a jó tempó érdekében egy kitűnő indulót csináltam és bátor leszek azt bemutatni ; mondhatom, hogy igazán talp alá való. Már nagyon sok felé használják a hadseregben, mert különösen a relirálást igen megkönnyíti. L. káplár. Igazán ? No arra már csakugyan kíváncsi vagyok. Déli. Kérem . . . Ha megengedi, hát bemutatom. De, hogy a különbséget kézzelfoghatóvá tegyem, szíveskedjék előbb a legényeket a régi tempó szerint marschiroztatni. L. káplár. Vigyázz ! Jobbra fordulj ! Indulj ! Széna, szalma, széna, szalma, széna, szalma .. . állj ! Deli. Ugy-e mondtam ? a hiba ott vau benne, hogy egy kicsit nehézkes. Most balra vezessen, s a tempót én fogom hozzá adni. L. káplár. Vigyázz! Balra fordulj ! Indulj ! I Deli. (Lantját pengetve dalol, s oldalt kiséri a } a színpadon egy kanyarulatot végző labancokat.) I «Härom szabó legények, mek, mek. mek. Kiindultak szegények, mek, mek. mek. Útra keltük ők Bicskére, Hárman ültek egy kecskére, mek, mek. niek,> L. káplár. Állj! Deli. Nos, hát hogy tetszik '! L. káplár. Hogy tetszik ? . . . Hát tetszik I Hanem mondja csak, hogy nem ispion kigyelmed '! Deli Dehogy! L. káplár. Akkor bizonyosan generál-trombitás, ugy-e ? Deli. Az, hanem csak inkognito ! L. káplár. l T gy már értein. Azért tudja így a tempót. Hát én nem bánom, ha erre az indulóra meg fogja tanítani a legénységet; mert nem tudhassa az ember, hogy minek veszi hasznát ? Most mehetünk. Vigyázz I Jobbra fordulj ! Indulj ! Deli. (Velők megy, s az előbbi dalt folytatja) • Hogy Bicskére elértek, mek, mek, mek, Egy korcsmába betértek, mek, mek, mek. Kértek fél meszely vörös bort, Hogy lemossák az uti port, mek, mek, mek. (Mind el.)
