Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898
1898-05-29
1898. május 29. PÁPAI LAPOK 3. t . város képviselőjének az ország és a város érdekei közé állania soha nem szabad. (Zajos helyeslés.) Ebben az ünnepélyes pillanatban ünnepélyesen megígérem, hogy soha ezt a szép mandátumot saját önző céljaimra, hivatal vagy pénz keresésére felhasználni nem fogom; csakis arra fog ez szolgálni, hogy általa bejussak a képviselőházba, s ott Pápa város érdekeit képviseljem'. (Helyeslés.) Egyesüljünk a munkára, bog)' Pápa városa minél szebben felvirágozzék. Pápa város polgárai sokáig éljenek! (Hosszas éljenzés és taps.) Majd az ablakhoz lépett s az alant nagy tömegben egybegyűlt választó közönséghez is intézett pár köszönő szót. Megható jelenet volt, mikor az új képviselőt családja tagjai: Petiné Vaáli Mari, Ihász Lajosné s az agg Jókai Károly üdvözölték, s a midőn aztán Sült Józsefné a pápai hölgvek koszorúját átnyújtotta neki. A választás befejeztével az uj képviselő tiszteletére a kaszinó kertben volt fényes dejeuncr, melynek illusztris résztvevői egészen '/Vl-hg egvütt maradtak, amikor is a jelöltet hosszú kocsisorban kisérték ki a pályaudvarhoz. A pályaudvaron a város polgársága nagy számban jelent meg és a mielőbbi viszontlátás reményében vett ; vélvesebben búcsút a képviselőtől. Tenyészallat-díjjazás Pápán. élénk érdeklődése mellett veszprémmegyei gazdasági A gazdaközönség folyt le f. hó 24-éu a egyesület és a pápai gazdák által együttesen rendezett első tenyészállat-díjjazás városunkban. A kiállításnak és díjjazásuak pompás idő kedvezett, ami nagyban hozzájárult a sikerhez és nagyszámú városi közönséget, köztük sok hölgyet s a tisztikart vonzott a gazdasági intézet szérüs kertjébe. A kiállítás rendező bizottsága reggeli 8 órakor gyülekezett Fenyvessy Ferenc főispán lakásán, honnan pompás villás-reggeli után 25 kocsin indultak a földműves iskolába. A kiállítás bejáratánál felállított szép diadalkapún áthajtatváu, az előkelő társaság, melynek soraiban főispánunkon kívül, Hegedűs Sándor orsz. képviselőt, Kolossváry József alispánt. Szabó Imrét, Purgly Sándort, Ováry Ferencet a gazd. egyesület, alelnökét, Szálai Jánost, Xagy Vincét, Iiubinek Gyulát, Vasadi Balog Lajost, vidékünk előkelő gazdáit teljes számban ott láttuk, leszállt a kocsiból. Itt osztották ki a remek kivitelű rendezői jelvényeket: emaillirozott kalászonelhelyezett gombokat, melyeken egy eke és „Pápa, 189*. máj. 2:")." felírás volt. Bauer Antal orsz. képv., a rendező bizottság elnökének üdvözlő szavai után Fenyvessy Ferenc főispán a kiállítást megnyitotta. Kozma János takácsi kisgazda versben üdvözölte Bauer Antalt, a rendező bizottság elnökét. Egy lombsátorban alakult meg Ihász Lajos elnöklete alatt a zsűri, mely három csoportba oszolva rögtön hozzálátott a kiállított állatok megtekintéséhez és megbirálásához. Beküldött 1(51 egyén, illetve község 300 drb. magyar és vöröstarka fajú tehenet, bikát és üszőt. Az állatok 24, korlátokkal elrekesztett szakaszokban voltak felállítva, az egyes szakaszok feliratokkal ellátva. Minden a legszebb rendben, dicséretére Székely István földm. igazgatónak, ki Bauer Antal elnökkel együtt legtöbbet fáradozott a kiállítás sikere érdekében. 11 órakor érkezett meg a vasmegyeiek deputációja, melyet a vasútnál Xayy Iván gazd. «gyl. igazgató és Körmendig Béla szolgabíró fogadtak. Va l-re végezte be a zsűri a nagy hőség miatt (jó előrelátás volt Lakner Arnoldné hideg büíi'éje) fáradságos munkáját és hozzálátott a díjjak kiosztásához. Díjjakat adományoztak: a Veszprémin, gazd. egyesület 10 drbot, a pápa-vidéki gazdák 7 drbot, Bauer Antal, Ihász Lajos, Pápa város, Hanauer Zoltán és a gazd. egyesület alelnökei: Reé Jenő és dr. Ováry Ferenc és Kühne Ede gépgyára 1—1 drbot, és a m. kir. földmivelésügyi miniszter 100 frtot. Díjjakat nyertek (rostákat, Sack-ekéket, vasboronákat, szecskavágókat stb.): Mayer János (Jákó), Zilahi Lajos (P.-Kovácsi), Barca Gábor (Csögle), Kémes Kálmán (Borszörcsök), Szabó Gábor (P.-Teszér), Németh József (Pápa), Vári Antal (K.-Szőllős), Pethő Béla (A.-Görzsöny), Makai Károly (Tevel), Leszlauer Sándor (Vanyola), Szentiványi István (L.-Patoua), Farkas Gábor (Csóth), Jáger Mihály (Jákó), Vágó Péter (Acsád), Pintér Gábor (Takácsi), Kuroli József (Kup), Törzsök István (Pápa), Tóth István (Pápa), Ferenci Sándor (Dabrony), Keresztes Gyula (Pápa), Bokos Ferenc (Dáka), Bokos Sándor (Mezőlak) és Vesztergom István. Ezenkivül okleveleket kaptak a következők: A) Arany oklevelet: Bauer Antal (Ihászi), Ihász Lajos (Hathalom), Walla Géza (Nőráp), Buchwald Zsigmond (P.-Gyimót). Ezüst oklevelet: gróf ErdŐdy Ferenc, Jerffy Adolf, báró Pongrátz Anzelm, Pentz József, Ruston József, Kaufman Géza, Rosenfeld és Langráf, Veisz Samu, Wittmau Ignác. C) Bronz oklevelet: Sáringer Károly, Horváth Sándor, Lővárdy Alajos, Szűr József, Pénz Jakab, Franz János, Ballá Dezső, Kertai István, dr. Koritschoner Lipót, Hauptman Istváu, Kakas Fereucz, Sulyok Antal, Farkas Károly, Herbszt Ferenc, Balog Ferencz. A díjjak kiosztása után a kiállítást 1 órakor bezárták. 2 órakor a Grift 1 nagytermében fényes bankettre gyűltek össze a gazdák. Az asztalfőn Fenyvessy főispán ült. Felköszöntőket mondtak : Ihász Lajos Fenyvessyre, Bauer Antal Székely Istvánra, Pápa polgármesterére, a járási főszolgabíróra, a közreműködőkre és a gazdákra ; Fenyvessy Bauer Antalra, a rendező bizottság eluökére, Kolossváry József a szomszédos megyék gazd. egyesületeinek küldötteire, Marosi László a vasmegyei gazd. egyesület küldöttére, Barthalos István a mezőgazdasági ügyek fejlődésére, Lipthay Pál a veszprémmegyei gazd. egyesületre és autiak alelnökére Reé Jenőre, Baranyai Zsigmond a gazdák összetartására és Ihász Lajosra, Reé Jenő Pápa város jelenlevő képviselőjelöltjére: dr, Hegedűs Loráutra, Hegedűs Lóránt a jövő magyarország gazdáira, Pentz József Kolossváry József alispánra, Mészáros Károly a vendégekre, Ihász Lajos Szalay János állattenyésztési felügyelőre. A díszes társaság csak <i óra felé kezdett oszladozni. A mult hétről. — Csevegés — Tegnap egy érdekes küldöttség járt nálam. Jólelkű és cseudesvérű szabadelvű polgárok voltak és így nem kellett félnem, hogy a néppárti jelöltséggel kínálnak meg, mit egyébként ki is kértein volna magamnak. Az egyik Andre volt, a hálás érzelmű bakterek szellemes megénekelő'je, a másik Jean d'or, az elveszett eszme buzgó keresője. Es Andre szólt: Mélyen tisztelt Polgártárs ! — Ejnye — gondolom magamban — de ismerős egy megszólítás ez, miutha a közelmúlt napokban már hallottam volna valahol. De halljuk, halljuk .' Mi a Pápai Lapok tek. szerkesztősége nevében jövünk, hogy kijelentsük, raikép lapunk és t. polgártárs között oly szoros a kapocs, hogy Rómát inkább el lehet képzelni a Pápai Lapok nélkül, mint a Pápai Lapokat ön nélkül. Kérünk tehát egy reggel S óra. csevegést. Záros határidő holnap Magunkat ajánljuk. — De uraim, megengedjenek, önök, úgy látszik, idegenek V ... és nem tudják, hogy ma este párt áfkezlet van, melynek vége bizonytalan. Reggel pedig a képviselőválasztás. Lehetetlen. Majd máskor. — De, kérem, lapunk érdekében irjon. Mert különben az előfizetők ye/mondanak, a hátralékosok pedig /emondaiiak. — No jó, hát vigyék meg az örömhírt küldőiknek, írok. De csak lapjuk, azaz lapunk érdekében . . . világon , . . rég megtán a mi most mult napjainMeglehet, mert bezzeg utóbbi mint a kalenLessz még ünnep irta már a költő' . . kat kívánta jelezni. időben több volt nálunk az ünnep, dáriumban egész esztendőbeu. Jön a főispán. Le a kalappal a képviselőnk előtt, kétszer le a kalappal a főispán előtt és háromszor le a kalappal I'enyvessy előtt. Ebben az egy névben „Fenyvessy 1,1 , benne van mindeu, a mit minden jóravaló pápai ember érez és szeret. Tehát tisztelegjünk. No iszen csak ez a jelszó hiányzott ínég. Megjelent az egész város, minden testület. L T gy, hogy Kemény Béla barátomnak, kire a rendezés bizva volt, keményen meg kellett állani a helyét. 42 küldöttség jelent meg, ez még csak hagyján volna, hanem a 42 szónok — no ez már osztég valami. De a főispán megállta a helyét. Mikor aztán vége volt a deputátusok hosszú sorának, a rendező, minthogy a városi tanácsból tiszte miatt kimaradt, póttisztelgett ... Et tu mi fili, Brutus . . . gondolta főispánunk. Alig fejezte be barátunk szavait, felállt a helyi sajtó 2 képviselője és szinte üdvdikciózott. Szegény főispánunk erre már alig mert fogadótermébeu körültekinteni, félt, hogy a szobrocskák és képek is meg fognak még üdvszólalui. Hja, ez a nagyság átka! Aztán jött a búcsúzó és jelölés egy kalap alatt.. Éljen dr. Hegedűs Lóránt képviselőjelöltünk! Vasárnap jött a jelölt. Ekkor történt egy érdekes eset. Színhely : a pályaudvar. Idő: kiszállás, után. Zászló-erdő, kocsisor, bandérium, katonák, rendőrök, urak, nők, nép és cigányok. A vonat berobog. A rendező rázendíti a Rákócyt. A jelölt kiszáll. Az első ember, a kivel kezet szorít, szórakozottságában elkiáltja magát : éljen Eötvös Lóránt! Tabló! A bevonulás szép látvány volt. Megmutatta a szabadelvű párt, hogy nemcsak kormánypárti, hanem jó magyar is, mert jelöltjét miudenekelőtt a Kos-tutit Lajos-utcába vitte s csak aztán vitte haza lakására. Hétfőn volt a programúi; s a mi He<,tdiimnk eljátszotta nekünk szolóját oly vervvei, oly precizitással, hogy nemcsak a füleket, hanem a sziveket is egyszerre meghódította. Igen jól jellemezte őt Kemény Béla barátom a főispáni banketten elmondott tósztjában, hogy: ebben az egg szál fiatal Hegedűsben több szellemi szusz van, mint egy egész politikai veterán bandában. Aznap este volt a főispáni bankett. Es ó végzet . . . főispánunkat ezúttal is alaposan agyonbeszéltük. Hallottuk ezúttal Veszprém vármegyp valamennyi országgyűlési képviselőjét. Erre büszkék is vagyunk. Tán azért is volt oly melegünk, mert ilyen jól ki voltunk vcsz-prémrlce. B mer Antal, az ugodi követ ugyan nem beszélt, de cselekedett. Áll a tk i ál 1 í tás t rendezett. | — Uram, uram, Bauer Antal ugodi képviselő' 1 uram, szállok az úrhoz! Vallja meg őszintén, nem célzatosan rendezte ön az állatkiállítást a képviseló'választás hetében, jelképéül annak, hogy oda kéne beállítani azt, a ki — Hegedűs Lóránt ellenében fel akarna lépni '! . . . Ilyen-olyan kis legénye, még mi nem jut az eszébe . . . Ma volt, azaz hogy tegnap volt az utoLó nap és ma az utolsó éjjel. Tegnapról a mára egy bizalmas értekezleten virradtam. Soha sem voltam még ilyen értekezleten. Látszik, hogy kormánypártiak voltunk mindannyian, mindent elfogadtunk egyhangúlag, a mit az előadó javaslatba hozott. Ha a mi jelöltünk a felköszöntökben kifejezett óhajuk után csak approximative kiszámítható időmennyiséget végigélné, bízvást mögötte maradna Mathuzsalem, a jó öreg. E vacsorával egybekötött zártkörű házias értekezleten megint elérték a beszédek a tucat számát, de tucat beszédet még sem hallottunk. Jelöltünk öccse, itj. Hegedűs Sándor is beszélt, oly kedvesen és oly szépen, hogy ha városunkban még egy gazdátlan mandátum lenne, nyomban kikiáltottuk volna ót is. A mai ünnep azonban nemcsak a jelöltnek szólt, mert Kemény Béla barátom jelöltünk menyasszonyát éltette és ünnepelte, mihez lelkesedéssel járult az egész nagy társaság é> vele — •( boldoij vőlegény. De térjünk a dologra. Ha én választási elnök volnék, bízvást meg merném most már szerkeszteni a választási beszédemet ekképen : Nagyságos uram ! Szeretve tisztelt képviselőnk ! Zászlónk győzött. Dindalunk fényes, íme itt a mandátum.^ Viselje egészséggel. Tiszteltetjük a t. házat. Es mintha már hallanám a választ: Tisztelt uraim ! A győzelem eletéből meg vagyok // ifva. Köszönöm a bizalmat. A mandátumot átveszem, kérek egy kis papirost, hogy becsomagolhassam, mert olyan tisztán akarom azt az Önök kezébe annak idején lei mi, mint átvettem. En az Önöké, Önök az enyém, ásó, kapa választhat csak el bennünket. Isten velünk. És most, uraim, sietek — a sürgönyhivatalba. A mit a választási elnök még csak pár óra múlva fog hivatalból megtenni, a biztos győzelemnek tudatában előlegesen : gratulálok Pápa városának képviselőjéhez és kívánom : éljen Hegedűs Lóránt dr., Pápa város képviselője ! írtam: egymagamban, örömömben, pénteken nem mondom meg hány órakor. Bekény Méla.
