Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-04-24

1898. %rilis 24. PÁPAI LAPOK •a királyt aposztrofálta, nem volt egy se a hallgatagban, íkinek arcán ki ne gyúlt volna a lelkesedés lángja 'és meg-megújuló •éljenzéssel kifejezést ne adott volna annak, mennyire megrezegtette szívében a beszéd a legszentebb, a legmagasztosabb érzések húrjait :A közgyűlésről itt adjuk tudósításainkat-: Veszprém várraegye .ünnepi «8íszt öltött a nagy napon. A házak fel voltak lobogózva, különösen feltűnt ;& városháza és megyeháza Ízléses .diszítése. Az ünnepi istentisztelet reggel 10 órakor kezdődött, -melyen a vármegye tör vén yíia tósága, a városi tanács, a pénzügyigazgatóság stb. testületileg jelentek meg. Hornig Károly püspök celebrálta az ünnepi .istentiszteletet fényes segédlettel. A székesegyházból a vármegyeházára meat a díszes közönség, tol kezdetét vette a díszközgyűlés. Kolossváry József alispán nyitotta meg lendületes szavakkal a gyűlést. .Felkérte Fenyvessy Ferencet ünnepi beszéde elmondására, mellyel a közönséget valósággal elragadta, elbűvölte és ez-uttal már nem eló'ször — megbódította. A beszéd hatását Szabó Imre orsz. képviselő' tolmácsolta, midőn indítványára a közgyűlés érette jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a szónoknak, s elhatározta, hogy a beszédet egész terjedelmében jegyzőkönyvébe veszi fel,'.kinyomatja és megküldi az összes bizottsági tagoknak. Purgly Sándor szólalt fel ezután s indítványára .a közgyűlés a király iránti bódulata jeléül a következő táviratot küldte báró BánJ/'y Dezső miniszterelnökhöz: Veszprém vármegye közönsége az 1848. évi alapvető törvények királyi szentesítésének félszázados évfordulóját mai napon tartott díszközgyűlésében hazafiúi kegyelettel és hálás érzelemmel ünnepelvén: mély tisztelettel kérjük nagyméltóságodat, kegyeskedjék a legmagasabb trón zsámolyánál 0 Felségének, legkegyelmesebb Urunk Királyunknak jobbágyi hűségünk .és bálánk hódolatát tolmácsolni: hogy soha meg uem szűnő hűséggel és bizalommal ragaszkodunk nemz.etimk.kel egybeforrt |legmagasabb személyéhez és Felséges Uralkodó Házához és hogy mindig erős támaszai leszünk legraagasbb királyi szé k^nek. melynek biztonsága és hatalma egyszersmind szeretett hazánkaak is legnagyobb .ereje — dísze. Ezek után .őseinktől öröklött itörhetlen hűséggel maradunk O császári és királyi apostoli Felségének, legkegyelmesebb Urunk Királyunknak hódoló jobbágyai. Veszprém vármegye közönsége nevében Kolossváry József virm. alispíu. A közgyűlést délben a Korona nagytermében ünnepi lakoma követte, melyen mintegy kétszázan jelentek aaaeg. Ott voltak többek között: Kolossváry József, Fenyvessy Ferenc, Osenkey Géza, Szabó Imre, Bauer Antal, Óváry Ferenc, Mórocza Kálmán, Bibó Dénes, Sült József, Kemény Pál, Takács Ádám, Purgly Sándor, Ihász Lajos, Reé Jenő, Kenessey Móric, Fischer Viktor, Barthalos István, Andreáé Emil, Koller Sándor, Végh István, Noszlopy Viktor, Pillitz Benedek dr., Körmendy Béla, Székely István, Mészáros Károly, Kováts Imre, Halasy Vilmos dr. Demjén Márton, Thűry Etele, Matkovich Tivadar stb. Az első felköszöntőt Kolossváry József mondotta a királyra. Reé Jenő a Bánífy kormányért, Ováry Ferenc a beteg Esterházy Móric gróf főispánért, Purgly Sándor Hornig Károly báró püspökért, Szabó Imre Fenyvessy Ferencért, Barthalos István Szabó Imréért, Sült József Kolossváry alispánért és a megyei tisztviselői karért emelte poharát. Riász Lajos Osenkey Gézát éltette, Farkas Róbert Fenyvessy Ferencet. Este fényesen ki volt világítva Veszprém városa. A vízdíjak. Az állandó választmány értekezlete. — 1898 április 21. — Ez a mi saját külön tengeri kigyónk, mely abban különbözik a más közönséges tengeri kígyóktól, hogy olyan vízzel táplálkozik, a mi még nincs, ugylátszik valahára már a végét járja, post tot discrimina rerum, annyi sok különféle javaslat után végre a héten megállapodott az állandó választmány egy oly terv mellett, mely némely pótlások, mMositások ét- javítások után miut végleges vizdíjszabály«at-terv«zet kerülhet a városi közgyűlés elé. Körülbelül 20 v&rosi képviselő vett részt folyó hó 21-én azon az értekezleten, melyec Mészáros Károly polgármester az állandó választmány tagjaiból most már másodszor hívott össse -a vízdíjak megállapítása és a vizdíjszedési szabályrendelet elkészítése cédából. ihfe'tórtíwliároly'elrjökölt az értekezleten s két alternativ javaslatot mutatott be, hogy az értekezlet azok egyikét fogadja -el «a közgyűlés elé terjesztendő szabályrendelet alapjául. Az, egyik javaslat a vízdíjnak a házbéradó 5 % -á-n kivül még a lakhelyiségek számarányához képest leendő megállapítását kontemplálta, 2 osztályt állítván iel oly módou, hogy a második olcsóbb díjszabású osztályba néhány külvárosi utca házai illetve lakrészei soroztassau&k, a többiek ellenben az első magasabb tadfa szerint leimének vízdíjjal űiegruvandók. Mig az állandó választmány első értekezletén többen .a vizdíj kiszabás ezen módja mellett foglaltak .állást, addig a -csütörtökiértekezlet résztvevői -ezen javaslat mellőzésével egyértelmüleg azt a tervet tették magukóvá, melyet lapunk munkatársa dr. Antal Géza városi képviselő dolgozott ki és bocsátott a tanácsnak rendelkezésére. Ezen terv szerint a házakra nem rovatnék ki a házbéradó után 5%, hanem a lakások a bérjövödekm szerint fokozatosan emelkedő osztályokba soroztatnának ugy, hogy a vizdíj minden 20 frtnyi bérjövödelem s illetve 3 frt egyenes államadó után 50 kr volna: A javaslat ezen leglényegesebb pontjának •előzetes fölemlítése után, a főbb intézkedéseket a következőkben ismertetjük: 1. A házbéradót kivéve, az összes adónemek utáu ö% lessz vizdíj eimén fizetendő. Kivételt ezen intézkedés alól azon közhivatalnokok képeznek, kik a községi pótlék fizetése alól föl vannak mentve, mert ezek a IV. oszt. kereseti adó 10%-át kötelesek vízdíjul fizetni. 2. A házakra a vizdíj oly formán vettetnék ki, hogy azou házak, melyeknek bérjövedelme 20 írtig terjed 30 krt, azok, melyeké 40 frtig terjed 50 krt, a melyeké 60 frtig terjed 1 frtot, ezen felül pedig minden további 20 forint bérjövödelem utáu 50 krajczárt fizetnének úgy, hogy a 100 frt házbérjövedelmet nyújtó ház 2 frtot, a 200 frt bérjövedelmet nyújtó ház 4 frt 50 krt, a 300 frt bérjövedelmet nyújtó ház 7 frtot fizetne vízdíjul s a házakra ezenkívül semmi más díj nem vettetnék ki. Meglehet azonban, hogy ezen eredeti javaslatnál néhány krajcárral magasabb osztályokat kell majd fölvenni, (60 kr, 1 frt 20 kr, 1 frt 80 kr, 2 frt 40 kr stb.) mert a takarékpénztárak tervezett hozzájárulását a bizottság többsége mellőzte, mely czimen pedig 500 frt volt előirányozva. 3. Az ipari vizek után fizetendő díjak nagyságát mindeu egyes iparvállalatnál egyezkedés utján fogja egy bízottság megállapítani s javaslatát a képviselőtestülethez beterjeszteni. 4. A fürdők egyenként 120 frtot, internátusok személyenként 40 krt, konviktus 25 krt, kaszárnyák, zárdák 80 krt, fizetnének vizdíj cimén. A magánfürdők évi díja 5 frt. 5. Építkezéseknél mindeu köbméter fal után 10 kr, kerteknél és melegágyaknál magánegyezség szerint megállapítandó díjak lesznek fizetendők. Ezek A javaslat főbb intézkedései. Az alapos tanulmányt és sok számítást igénylő szép javaslat az értekezleten megjelent városi képviselők általános helyeslésével találkozott, s az összes felszólalók ugy elvileg, mint részleteiben magukévá tették dr. Antal Géza munkálatát. A javaslat körül kifejlett érdekes vitában résztvettek az értekezlet összes tagjai, de nézet eltérések csakis az ipari vizek fogyasztóínak, A fürdő tulajdonosoknak és A nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak megadóztatásánál merültek fel. Az ipari célokra szükséges viz díjainak megállapítására az értekezlet egy öttagú bizottságot küldött ki, melybe Wajdies Károly elnöklete alatt dr. Reehnitz Ede, Kovács István, Bognár Gábor választattak meg. A fürdőházaknak 120 frt vizdijjal való megrovása ellen többen állást foglaltak, de megállapodás nem jött létre, e felett majd csak a közgyűlés fog végleg dönteni. A nyilvános számadásra kötelezett váltatoknak tiszta nyereségük lkával való megadóztatását az értekezlet hosszabb vita után mellőzte. Színház. Szezonunk második hete uem felelt meg annak a várakozásnak, a mellyel a mult heti szép sikerű előadások után eléje néztiink. 2—3 este volt csak felig telt ház, a többi előadások pedig majdnem üres ház előtt folytak le. A csak mostanában újjá szervezett társulat összjátéka mind jobban javul s a kitünőeu összeállított műsor remélni engedi, hogy közönségünk az H hetinél nagyobb pártolással fogja a szezon folyamán a törekvő igazgatót és társulatát jutalmazni. A kuktakisasszony. Az első igazi nagy siker! Az első előadás, a melyet a közönség elejétől végig állandó derült hangulatban hallgatott végig s szinte nem akart kifogyni a kacajból és tapsból. Xem is csoda, mikor a darab két főoszlopa Szilágyi Dezső ós Xatja Gyula voltak. Az előbbi birtokában a komikai hatás minden titkának, feltétlen biztosságú játékával, mely díszére válnék bármely nagy színpadnak, utóbbi gyönyörű énekével, elegáns megjelenésével és ami teuoristánál ritkaságszámba megy, rendkívüli ügyes, ötletes játékával. Valljuk meg azonban az igazat, abban a nagy sikerben, mit szombaton arattak a felsoroltakon kívül annak a francia szellemességgel megirt bohóságnak volt a fő része, amellyel Márkus József egyikét aratta legszebb szinműirói sikereinek. A jó darab s a nagy közönség az összes szereplőket fellelkesítette: bájos volt, finoman játszott és énekelt Felhő Rózsi, kár hogy a hiros csízdal végén azt kellett csicseregnie : nem tudok fütyölni, mert a nóta így sokat vesztett hatásától. Arkossy, Kendi é-Zoltán egyaránt jól játszottak, Oláhné pedig a nehéz lovasság egyenruhájában oly kacajvihar'' provokált, melyet megirigyelt volna Szilágyi is, ha az Ő Perottiszerü maszkban megjelent Krisztoforoját nem kisérte volna minden jelenetén végig harsogó jókedv és taps. Az ördög mátkája. Ez volt az a darab, melyen a felvonásközök hosszabbak voltak, mint az egész előadás, ez az a népszínmű, melyben összesen három énekszámot hallottunk ! Ez utóbbi körülmény még nem alterált volna bennünket, ha a darab, mint színmű, kiállna a kritikát. De bizony alig találjuk meg benne a Gyimesi vadvirág szerzőjének talentumát: avult, motívumok, gyönge meseszövés és jellemek. Hogy a szépszámú közönség mégis jól érezte magát, az a szereplők ambiciózus játékának köszönhető. Első sorban Kendit és Arkosit kell kiemelnünk, kik egy bohó szerelmespárt sok naiv vonással és poetikusau játszottak meg. Jó volt Zoltán Olga a címszerepben' erővel teljes Klenovits Andorja, jóizű Szilágyi Hirö? Firtos Estánja és sikerült Murányi Juliska Annája. — Délután a Gyimesi vadvirág ment az ismert szereposztásban. Trilby. Dobó Sándor alakításának minden jelessége, az ő imponáló erővel teli Svengalijának minden fénye sem volt elég arra, hogy eloszlassa azt a sok homályt, melyet a hétfői előadásra a rendezés és összjáték számtalan hiánya, a szerepek nem tudása, a szereplők lépten-nyomon való akadozása terjesztettek. Dobónak művészi játéka, mint már e szerep-