Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-11-07

1897. november 7. PÁPAI LAPOK 3. A zárszó jogával élve, dr. Kende Ádám fejezi be a vitát azzal, hogy a szabályrendelet jelen valójában a napirendről levétessék. Mire a képviselőtestület határozati lag kimondja, hogy a gyárilag készített s/ik- és szöipös pezsgöviz után éspedig 0.5 litert meg nem haladó palack után 1 krajcár, 0.5 litert meghaladó palack után pedig adó cimén 2 krajcár •fizetendő, az erre vonatkozó szabályrendeletet egész terjedelmében elfogadja és jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjeszteni rendeli. V. A színháztérnek vasrácscsal leendő bekerítése tárgyában költségvetés. A bemutatott költségvetés szerint 2190 frtba kerülne a vasrácskerítés. Az áll. választmány ezen összegnek fedezetéül a költségvetésben az előre nem látott kiadásokra megszavazott tételt jelöli ki olyképp, hogy az 1898., 1899. és 1900. években, 3 éven át 700—700 frt fordittassék e célra. Id. Martonfalvay Elek, dr. Ló'iry László, Boynár Gábor, dr. Antal G-éza és dr. Koritschoner Lipót a javaslat ellen vannak és annak a napirendről leendő levételét indítványozzák, mivel a fedezetül kijelölt összegnek az előre nem látott kiadásokra megszavazott Összegből való elvonása által esetleg beállható szüksépes kiadások fedezetet nem nyerhetnének, ennélfogva a közgyűlés kimondja, hogy ez idő szerint a színháztérnek bekerítését szükségesnek nem látja és egyelőre a napirendről leveszi. Egyúttal utasitja a polgármestert, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával, a mennyiben kedvezőbb viszonyok állanának be az adózás körül, tegyen előterjesztést a tárgyban a képviselő testületnek. VI. A városi virilisek 1898. évi névjegyzékének kiigazítására küldöttség választása. A közgyűlés az áll. választmány javaslatát elfogadja és a küldöttség tagjaiul egyhangúlag megválasztja Galamb József, Saáry Lajos, Bermüller Alajos, dr. Ileehnítz Ede és Csoknyay Károly főjegyző képviselő testületi tagodat. VII. A városház alatt levő egyik bolthelyiségnek jövő évi május l-tö 1 Schlosszer István pápai lakos részére leendő haszonbérbe adása. Névszerinti szavazás után 54 igen szavazattal (uem egy se volt) kimondja a képviselőtestület, hogy a bolthelyiséget 1898. május 1-től évi 150 frt* bérösszegért 3 évre a nevezettnek bérbeadja, abeteijesztett szerződést elfogadja és az összes iratokat a törvényhatósághoz jóváhagyás végett felterjeszti. Ezzel a közgyűlés déli 12 óra és néhai y perckor bevégződött. — Kérem! ne tegyen tönkre az ég szerelméért 1 Egy szerelmes levelem ez ... A férjem örökre, eltaszít magától . . . Könyörüljön . . . Biirnfeld még dühösebb lett. — Eró'szakot akarsz hát?! — kiáltá Lilientulpenhez. Ekkor mellette termett a felesége, és minden ellenkezése dacára hozzá súgta: — Szerencsétlen halgasson! A levelet Lilientulpenné irta Kadarihoz a könyv vivőhöz. Tönkre teszi azt a szegény asszonyt. Egy szót se többet. Az öreg Lilientulpen mosolyogva hunyorgatott szemeivel és a kezében tartott levéllel játszadozott. Barnfeldné pedig tettetett páthosszal kiáltott hozzá : — Nos uram! Felbontja-é ezt a levelet! Az öreg Lilientulpeu, mint valami történeti nevezetességű diplomata, fontos arccal, csak ennyit szólott: — Nem! És a másik pillanatban széttépte a felesége levelét. Lilientulpenné megkönnyebbülten sietett hozzá. — Miért nem tetted meg a Biirnfeld kívánságát ? A rászedett férj nagy jósággal súgta feleségéhez : — Osak nem kompromittálom a szegény Biirnfeldnét . - , Tőrös T, Magyar címerek leírása. Magyarország külön cimerének és a magyar korona országai egyesitett cimerének történeti és heraldikai vizsgálat alapján meghatározott hiteles rajzát és leírását külön kiadvány alakjában, az ország cimerének helyes ábrázolására nézve tapasztalható bizonytalanság megszüntetése érdekében, Bánffy Dezső báró minisztereinők közre bocsátotta. Berezel Dezső belügyminiszter ezen kiadványokból az egyes törvényhatóságok, r. t. városok, és a községek részére most küldette szét a példányokat azzal, hogy azok a törvényhatósági bizottságok, illetve képviselő testületek legközelebbi közgyűléseiben bemutatva legyenek, hogy e cimerrajzok ezentúl feltétlenül irányadónak tekintessenek és hogy hassanak oda, miszerint az ország címere hiteles rajzáuak és leírásának szabatos ismerete, minél szélesebb körben elterjedve köztudattá váljék. Érdekesnek találtuk, hogy ezen alkalomból közreadjuk a címerek leírását, a mely a következőleg hangzik: Magyarország külön (kis) cimere. Hasított vagyis egy függélyes vonallal ketté osztott pajzs; jobbról nyolc vörös-ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel végződő' pálya, balról vörös mezőben hármas zöld halmon álló uyilt aranykoronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt. A hármas halom heraldikailag van stylizálva, tehát uem a halom ter meszelés alakját adja vissza. A három halom közül a két szélső egyforma maga-ságu, a középső' kiemelkedő, hatalmasabb, s ezen foglal helyett az öl három nagyobb, kél kisebb - águ koronából kiemelkedő román i/lésü, úgynevezett talpaskereszt, melynek végei uem hirtelen, hanem lassú átmenetben szélesbednek. A pajzs lelett a magyar szent korona, melynek hü rajzát Ipolyi Arnoldnak a magyar tudományos akadémia által kiadott ily eimü műve: „A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása, Budapest I88(í.*' rajzaiban és mellékleteiben bírjuk. Címertartó: két lebegő angyal. Ruhájuk fehér, redős. Helyzotük közép az állás és lebegés közt. Hajuk körülbelül vállig ér és sötét -— szőke vagy világos-barna. Typusuk, serdülő ifjú és sohasem nő. A magyar korona országainak egyesitett (közép) cimere. Ali egy nagyobb, külső pajzsból, melynek közepét egy kisebb belső pajzs fedi. A középpajzsot Magyarország külön címere foglalja el. Hasított, vagyis egy függélyes vonaliad ketté osztott pajzs, jobbról nyolc vörös-ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel végződő pálya, halról vörös mezőben hármas zöld halmon álló nyilt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt. A hármas halom heraldikailag van stylizálva, tehát nem a halom természetes alakját adja vissza. A három halom közül a két szélső egyforma magasságú, a középső kiemelkedő, hatalmasabb, s ezen foglal helyet az öt — három nagyobb és két kisebb — águ koronából kiemelkedő román izlésü, úgynevezett talpaskereszt, melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmenetben szélesbeduek. A külső pajzs négy mezőre osztatik. Ezeknek belsejében Dalmátia czimere: három koronás arany, tehát vörös száj és nyelv nélkül való leopárd fej — kettő fent, egy lent — kék mezőben. A másodikban Horvátországé: ezüsttel és vörössel huszonötször kockázott pajzs, ugy, hogy az első kocka ezüst, a második vörös és igy továbböt-öt kocka egy sorban, mig az ötödik sorban a huszonötödik ezüst kockával végződik. A harmadikban Szlavónia cimere : a kék pajzsot átszelő két ezüst habos pálya, melyek közt. vörös mezőben természetes szinti nyest jobbra fut; a felső kék mezőben hatágú arany csillag. A negyedikben Erdély cimere : vörös pólyával vágott pajzs, a felső kék mezőben arany csőrü, vörös nyelvű, jobbra néző, emelkedő sas. A sas szine fekete ; jobbról tőle arany nap, balról megújuló ezüst hold (3)> az alsó arany mezőben hét (fenn négy, alaut három) vörös háromormu vár. A várat ormós bástya és abból kiemelkedő, két lőréssel ellátott háromormu torony képezi; a váron nyílt kapu látszik. A harmadik és negyedik közé alulról beékelt mezőben Fiume cimere látható: vörös mezőben kék bélésű és szalagos hercegi korona alatt álló fekete, balra néző kétfejű sas kiterjesztett szárnyakkal, vörös nyelvekkel; a sas jobb lába sziklán áll, hat lábát pedig a sziklán fekvő hosszúkás, szájával balra fordult, barna korsón tartja, melyből bőven ömlik a viz a sziklát balról nagy bőségben mosó folyóba. Az elősorolt vészekből egyesitett eimer felett a magyar szent korona, melynek hű rajzát Ipolyi Arnoldnak, a magyar tudományos akadémia által kiadott ily cimü műve: ,A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása, Budapest, ]K8iS.

K rajzaiban és mellékleteiben bírjuk. Pajzstartó : két lebegő angyal. Ruhájuk fehér, bő, redős. Helyzetük közép az állás és lebegés közt. Hajuk körülbelül vállig ér és sötét szőke vagy világos barna. Typusuk : serdülő ifjú és sohasem nőA város hivatalos közzétételei. Hirdetmény. Pápa város polgármestere közzé teszi, hogy a 1 vármegye törvényhatósági bizottsága i>Ol)'!íli>33 S'.i". sz. a. jóváhagyta Pápa város képvisidöte-tüh ii-nek a líegále kötvények devineulálását és a vizw/e:ék céljaira való értéke-itését kimondó határozatát. Ezen határozat azzal tétetik köz/é, h"gy ellem; a mai naptól számítva 30 nap alatt a frb-blxvey beadható. Pápa, i^'.'T, november 1. Mészáros Káii'i. jiolí.'iO'iie-sri-'Hirdetmény. Pápa város polgármestere közzé so/.i, hogy Pápa város képviselő testülete 1Ü5 *í>7. sz. közgyűlési határozatával kimondotta, miszerint szik- é.» szörpös pezsgő viz után O.f) litert meg nem haladt' palackoktól 1 kr. 0.5 litert meghaladó palackoktól pedig 2 kr fizetendő adó óimén a közpénztárba, s az erre vonatkozó szabályrendelet tervezetet elfogadta. Ezen határozat azzal tétetik közzé, hogy eil« no a mai naptól számítva 30 nap alatt a feh'bh.vébeadható. Pápa, 1^5'7, november 1. Mészáros Károly, polgármester. Hirdetmény. Pápa város polgármestere közzé teszi, hogy a város képviselőtestülete 128/8517. sz. közgyűlési határozatával kimondotta, miszerint a városháza alatt levő azon bolthelyiséget, melyet eddig Sülé József szabómester bírt, 185)8. május 1-től fogva 3 évre Schlosszer István pápai lakos cipészmesternek adja ki bérbe évi 150 Írtért. lízeu határozat azzal tétetik közzé, hogy ellene a mai naptól számítva 15 nap alatt a felebbezés beadható. Pápa, 185J7. november 1. Mészáros Károly, polgármester.