Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897
1897-07-25
Hétfőn a Rümpel és Waldeh céggel megkötötte a szerződést a város a vízvezeték kiépítésére nézve. A szerződés pontozatainak megállapításánál a városi tanács, a városi jogügyi és vízügyi bizottságnak tagjai Mészáros Károly polgármesterrel az élén, a földmivelési minisztérium részéről Zárka Elemér kir. kultúrmérnök és az építtető cég képviseletében Holluschka főmérnök voltak jelen. Másnap pedig a malmok kártalanítása tárgyában volt értekezlet a városházán. Mindkét tárgyalásról tudósításunk itt kövekezik, úgyszintén a vízvezeték kiépítése tárgyában kötött szerződést is egész terjedelmében alább közöljük. A hétfői ülés. A városi tanács, a jogügyi és vízügyi bizottság f. hó 19-én vegyes ülést tartott Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt a vízvezeték létesítése tárgyában a Rümpel és Waldek céggel kötendő szerződés pontozatainak megállapítása végett. A városi főügyész felolvasván az ezen napon a v. tanács, a Rümpel és Waldek cég, mégis a kulturmérnökség képviseletében Zárka Elemér kir. mérnök közbenjöttével elkészített szerződést, azt a, bizottság a kép visel ötesületnek elfogadásra ajánlja azon megjegyzéssel, hogy a kutaknak és vízcsapoknak befestését, azokon a város címerének kitüntetését elejti, valamint a kombinált tűzcsapokat is, és ezek helyett külön kutak és külön tüzesapuk létesítését véleményezi azon hozzáadással, hogy kutak csak a lehető legkisebb számban a külvárosokban, és itt is c«ak a csekélyebb értékű házakkal biró utcákban alkalmaztassanak és ezek számának megállapítása a v. tauácsra bizassék. A keddi értekezlet. A vízvezeték létesítése által a Tapolca folyón levő malmok kártalanítása érdemében f. hó 20-án a városházán értekezletet tartottak, a melyen Mészáros Károly polgármester eluökölt és az érdekelt malomtulajdonosok vettek részt. A tárgyalás lefolyásáról tudósításunk a következő : Elnöklő polgármester az értekezletet megnyitva előadta, hogy a Tapolca forrás mentén levő malomtulajdonosokat azért hívta össze a közös értekezletre, hogy a vízvezeték létesítése által a malmoktól netán elveendő vízmennyiség kártalanítása megbeszéltessék s egyúttal kijelenti, hogy a kulturmérnökség által követett eljárás szerint az országban a malmok minden lóerő után 500 frt végkielégítéssel kártalanittattak. A városi mérnök az iratok közt levő kimutatás szerint kiszámította azon lóerőveszteséget, a melyet a vízvezeték létesítése által a Tapolca mentén levő malmok a forrásfőtől kezdve a városmalomig szenvednek. Azon kérdést intézi tehát a megjelent malomtulajdonosokhoz, vájjon lóerőnként hajlandók-e az 500 frt egyszersmindenkorra fizetendő kártalanítási összeget elfogadni, vagy nem ? mivel eredménytelenség esetén ennek megállapítása végett a kellő lépéseket haladéktalanul meg fogja tenni. Mire a pápai urodalorn képviseletében Galamb József ügyvéd azon kérelmét terjeszti elő, hogy a kártalanítandó malmok sorába az urodalomnak „Tízes" malma is vétessék fel, egyúttal kijelenti, hogy miután a lóerőveszteség kiszámításának alapul szolgáló okmányok előterjesztve nincsenek ; s igy ezen kiszámítás helyességéről meggyőződni módjában uem áll, a felajánlott 500 frt kártalanítási összeg el vagy nem fogadása feletti nyilatkozatát az okmányok közzétételének idejére halasztja. Miután a megjelent malomtulajdonosok ezen kijelentést magukévá tették, elnök az értekezletet bezártnak nyilvánította. A viavezeték kiépitése tárgyában kötött szerződés. Vállalkozási szerződés, mely egyrészről Pápa város közönsége, mint építtető, másrészről Kumpel és Waldek bpesti bejegyzett vízvezetéki-mű építési vállalat, mint vállalkozó között köttetett a tapolcafői forrás bevezetésével Pápán létesítendő vízvezeték tárgyában a város képviselőtestületének 1897. évi jun. hó 17-ik napján hozott 61. számú határozata értelmében. 1. Pápa város közönsége mint építtető átadja a tapolcafői forrás bevezetésével Pápa városában létesítendő vízvezeték kiépítését Rümpel és Waldek 11. Az építkezés idó'tarma alatt építési napló vezetendő. Az építést vuzető utasításait köteles a vállalat az építési naplóban esetleg észrevételei mellett elismerni. 12. Minden esetben, valahányszor a vállalkozót a tervek, feltét füzetek, építési szabályok az általa elvállalt munka kivitele tekintetében bizonytalanságban hagynák, mindannyiszor köteles kellő utasításért az építési fó'vezetősóghez fordulni, ily esetekben az építési fővezetőség a vízvezetéki építési bizottsággal egyetértően határoz. Az adott utasításoktól és tervektől a vállalat önhatalmúlag el nem térhet. 13. A vállalkozó cég köteles azonnal bejelentéül, ha a munkálatok közben a bánya-törvények vállalkozó cégnek Pápa városához '97. sz. a. be-j alá tartozó leletekre bukkan és semmi szín alatt sincs nyújtott ajánlata és költségvetésében kitett egység1 jogosítva szabad kutatást kérelmezni, árak alapján 147996 frt őo krért, mely összeg az j 14. A beton-krverés arányát az építési főveegységárak alapján a munkamennyiség szerint vál- ' zetőség időről-időre megállapítja a szükséghez képest tozás alá esik. ! s ezen rendelkezésnek a vállalkozó magát teljesen 2. A vállalkozó köteles a vizmú't teljesen el- ' alávetni tartozik, a nélkül, hogy ezen keverési arány készíteni 189*.. aug. l-ig, a mennyiben ezen szer- megállapítására ajánlott egységárakat befolyásolná, ződés 1898. márc. l-ig törvényhatóságilag jóváhagyva , Megjegyeztetik, hogy betonhoz csak teljesen fövenylesz, ha pedig későbbre esnék a jóváhagyás, akkor j mentes érdes homok haszuálandó. ettől a későbbi időponttól .") hónap alatt kell a viz- 15. Ha az építkezési bizottság az épitkeziVi művet elkészíteni üzemképes jó karban. Mindennapi fővezetőséggel kész építményekben hiányosságot észlelne, vagy gyanítana, jogában áll ugy az építkezés alatt, mint az építkezés után a végleges átvételig a elkészítésére köteleztetnék, akkor ennek határidejét ' hiánvos és kifogásolt részeket lebontani és helyettük külön állapítja meg a vizvezetéki bizottság az építési fővezetőséggel együtt. 4. A vállalkozó köteles a köllségvetésétől eltéröleg Bopp és Keiter-féle mechanikai víztelenítéssel készített feltalaj tűzcsapokat alkalmazni. 5. A vállalkozó köteles Pápa városának megkésedelein után 50 frt bírságot tízet a vállalkozó. .'>. Ha a tervezeten kívül nagyobb munkák ujakat emeltetni. Ha a gyanított hiányok csakugyan bebizonyultak, akkor a lebontás és ujépités költségei a vállalkozót terhelik. 16. Ha az épités közben oly munkák fordulnának elő, melyekre nézve a szerződésben egységárak nem volnának, köteles a vállalkozó azokat a téríteni azon 1500 irtot, melyet a város a bpesti' városi tanács kívánatára teljesíteni, de a munkáért Walser Ferenc-féle szivattyú- és gépgyár-részvény-1 járó összeg vagy egységár minden körülmények közt társaságnak a vízvezeték tervezetéért fizetni köteles. A megtérítés legvégső határideje összeéghetik Pápa városának ezen szerződésből folyó kötelmei teljesitével és a város ezen összeget az építési költségekből levonhatja, ha addig a fenti vállalkozó cég azt Pápa városának meg nem térítené. előre megállapítandó, ezen megállapításnál a hasonló vagy megközelítő munkáért a költségvetésben foglalt árak mindenkor tekintetbe veendők. Az építési bizottság azonban az ily munkákat önmaga vagy más vállalkozóval is elkészíttetheti. Az oly előre nem látott munkák, melyeket a vállalat előlegesen írásban kikért, (i. A vállalkozó mindenekben köteles a Walser-! ármegállapítás nélkül teljesttett, ha annak mulaszcég által készített és miniszterileg is approbált tervezethez magát tartani s a vízművet annak megfelelőleg elkészíteni. 7. Az építés megkezdése előtt köteles a vállalkozó cég írásban tudtul adni Pápa városának azon egyén nevét és azl be is mutatni személyesen, a a kit az épités vezetésével meg fog bízni, ki a céget a városi tanácsosai szemben az építkezés tartama és végleges lebonyolítása idejéig képviseli, különösen pedig azt, a ki a vállalat nevében a munkaadó várostól pénzt vagy értéket fel- és átvenni, illetve nyugtatni jogosítva lesz. 8. A vállalkozó cég köteles a vízmű' üzemképességeért és jóságáért 5 évig jótállaui és bánatpénze, mely most már óvadékul szolgál s a mely 1450Ü írtra egészítendő ki ezen szerződés aláírása utáni lő nap alatt, csakis ezen 5 évi határidő után megtartandó felülvizsgálat eredményéhez képest akkor adatik vissza, ha a vállalkozó ezen szerződés kötelezettségeinek mindenekben eleget tett. 9. Az egész vízmű létesítését a városi tanács belátása szerbit ellenőrzi, azonban a főfelügyeletet a m. kir. közegészségi mérnöki hivatal mint építési fővezetőség gyakorolja, mely hivatal rendelkezéseinek a vállalkozó magát mindenekben alávetni köteles. 10. Megengedtetik a vállalatnak, hogy az építkezésből vagy az anyagszállításból egyes részeket más vállalkozóra bizhasson, ily alvállalkozók azonban az építő bizottságnak bejelentendők és ennek jogában álland az alvállalkozót vagy részletszállitót, ha őt erre alkalmatlannak tartja, a kifogás elhallgatása mellett a vállalkozásból kizárni ; az alvállalkozó el vagy el nem fogadásáról a fővállalkozó 8 napon belül értesítendő. A vállalat felelős az alvállalkozóiért és minden munkáiért és szállításaiért szavatol. Az épitő bizottság azonban hivatalosan csakis a fővállalkozóval vagy ennek megbizott épités vezetőjével érintkezik, mig az alvállalkozókat mint a vállalat alkalmazottjait tekinti. tása veszélyt nem okozott volna, vagy ha arra az építési bizottságtól felhívást nem kapott, a tanács egyoldalú meghatározása szerint fognak értékeltetni s a vállalkozó azt nem kifogásolhatja. 17. Ha-a vállalat a munkát kellú' idú'beu meg nem kezdhetné vagy kellő aranyban nem folytathatná s ezen akadályokat a város okozná, akkor a vállalkozó az építési határidő meghosszabbítását kérheti a városi tanácstól írásban, a nélkül, hogy a vállalkozó ezeu késedelemből magának holmi kártérítést igényelhetne. Ezen határidő meghosszabbításának a kérelmét az akadály fenállása idején tartozik előterjeszteni, mert az utólagos előterjesztések figyelembe nem jöhetnek. (Vége köv.; A katholikus autonómia. A kath. kongresszusi képviselőre ma kezdik meg városunkban a szavazást. A Molnár János által dirigált párt kevés kivétellel máileszavazott a pápai választókerülethez tartozó plébániákon Zichy Nándor grófra, s igy a pápai kath. polgárok szavazata már nem számit, a pápai kerület képviselője is Zichy Nándor gróf lesz, kit a budai választókerületben óriási szótöbbséggel választottak meg kongresszusi képviselőnek. Hány helyen lesz még megválasztva, nem tudjuk, csak Molnár apát tudhatná, ki a kerületeket jelöltekkel látta el, de azt sejtjük, hogy Zichy Nándor gróf a székesfővárosi mandátumot fogja megtartani s mi képviselő hián nem veszünk, nem vehetünk részt a kongresszus első ülésein, nekünk Molnár apát kegyelméből majd kijut az uj választás. Miért is léptette föl Molnár apát Zichy Nándort? Attól félt talán, hogy Buda nem hall-