Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-03-14

A színlap ortograíiájáuak ellenőrzése talán nem is tartoznék hatáskörünkbe, de azt mégis figyelmébe ajánljuk az igazgatónak, hogy Shakespeare nevét még senki sem irta Schakes­pearenek. IRODALOM. Verne Gy. ujabb munkáiból megjelent az 56—62. f. Az első háromban befejeződik a Robinso­nok iskolája, a többiekben az Utazás a föld központja felé kezdődik, Verne a világirodalom egyik legérde­kesebb regényírója. Munkái a legragyogóbb fantázia szülöttei, de ebben a szerzővel való elkalandozásban észrevétlenül tanuhuik, tudásunk gyarapodik. M°rt bármennyire véljük is a tiszta képzelet alkotásainak, mindenkor megvan regényeinek tudományos alapja is. Uj világok, uj emberek tárulnak fel előttünk; a modern technika hatalmas haladásának egész törté­netét megismerjük bennük. S történetei bármennyire is álljanak a tudomány reális alapján, untatókká sohasem válnak. A magyar fordítás sem külső kiállí­tásban, sem az eredeti színdús stílusában, nem marad mögötte az eredetinek. A tarka cselekvényt kitűnő francia mesterek illusztrációi színezik ki; hogy pedig a fordítás tökéletességére milyen gondot fordít a kiadó-társulat, bizonyítja az, hogy a régibb fordítá­sokat, melyek az uj irodalmi nyelv fejlődésben el­avultak, ujakkal, az eredeti stílusbeli szépségeit is visszaadókkal cseréli föl. A hozzáférhetés munkáját pedig megkönnyíti a füzetes kiadás; egy-egy regény 7—10 füzetben befejeződik s igy olcsón — füzetje 20 kr, — kiki hozzájuthat a teljes Vernéhez. Mert Jules Vemének egyetlen könyvtárból nem szabad hiányoznia. A füzetek akár magánál a kiadó Fran­klin-Társulatnál, vagy akármely könyvkereskedésben is megrendelhetők. Magyar Regénytár. „Könyves Kál­mán" magyar irod. és könyvkeresk. részv.-társaság kiadásában megjelenő „Magyar Regénytár" 7—8. fü­zeteit (289—384.) lap vettük a héten. E füzetek folytatólag közlik Pierantoni-Manuizi G raziá-nak ,, Oos­tanza" cimü érdekes olasz regényét. Előfizethetni Budapesten a kiadócégnél. Egy füzet ára 15 kr. TOIXHKGYGYKL. Lantjó és Saivini Mucsán. Mucsán, 1897. március 11. A két művész együttes vendégszereplését Fóka Nándor érdemes színigazgatónk következő szövegű plakáton adta tudtára városunk közönségének: Mucsai állandó szinház. Lángó (Loyola) Náci és társainak vendégsze­replése. Műsor: 1. A. Bűvös vadász c. opera nyitánya. 2. Daisy keringő. ÍS, Magyar egyveleg. 4. Jammo. f>. Zige, zage, zag. (>. Bei nicht bős'! 7. Magyar egyveleg. H. Hunyady induló. Szünetek közben Salvini olasz színművész és társulata fogja a llanile// cimü szomormű némely részletével a t. c. közönséget szórakoztatni. Helyárak másfekszeresek. Szokótt pártfogásért esd Fóka Nándor. A közönség színültig megtölté a színházat. Városunk intelligenciája (sőt nemzetiségükre való tekin­tettel trieszti kucsébercink is) megjelentek. A véd­erő szép számmal volt képviselve. A nézőtéren az újonnan berendezett légfűtés fényesen bevált. A nagy hőségre való tekintettel a kiváltságos osztály néhány tagja iugujjra vetkezve várt az élvezetre. Élénk zsibongás töltötte meg Tbália kedélyes tem­plomát. Iíovee viták folytak azon, vájjon ez a Salvini apja-e a fiának, vagy lia-e az apjának? Felmerült az a kérdés, hogy mi jobb: bort inni? vagy Salv­„inni"? (e kérdés feltevőjét azonban a' megvetés nyilai lesújtották). Némelyek tudni vélték, hogy Salvini csak álneve Salvator nevii népszerű főher­cegünknek és savanyuviztulajdonosnak. Mások azon tűnődtek, vájjon Hamletet eredeti dán nyelven vagy taljánul .fogják-e előadni. Az érdeklődés középpontja azonban természetesen Lángó (Loyola) Ignác karmesterünk volt, kit is az emelvényen meg­jelentékor orkánszerü taps üdvözölt. Az istenileg előadott nyitányt a közönség néma áhítattal hallgatta, midőn egyszerre egy függöny mögötti csöngetésre Lángó a taktus közepén, lemondó sóhajjal abbahagyta a zenét és méltó felháborodásra nem is folytatta. A függöny ellenben felgördült s a színpadon egy rőt­szakállu herceg, egy • foghijjas bácsi és egy elég csinos ifjú (ki azonban sem termetével, sem hangjá­val, sem játékával nem tudta felejtetni Rubos Ár­pád tenoristánkat) barátságtalan diszkurzusát voltunk kénytelenek végighallgatni. A fiatal ur ugylálszik haragudott említett társaira, de még jobban egy harcias kísértetre, kit kivont karddal üldözött a te­mető — akarom mondani, a színpad másik feléig. A hadi szellem megjelenése élénk helyeslésre és tet­szésre talált s'ilelkesült ifjúságunk felvonás végével többszörös zsivióval hívta őt a lámpák elé. Nem késett azonban Lángó karmesterünk Daisyt bűvös akkordokkal felszólítani, hogy: „ne higyjen az aranyos látszatnak" és száraz fájának megpendülóse oly kedvre hangolta ifjúságunkat, hogy rossz nyelvek állítása szerint némely páholy hátterében önfeledten keringőző párokat lehetett látni. Ismét megzavarta a fesztelen mulatságot a csönge­tés, mely eljárást némelyek boszantónak, mások kiállhatatlannak, sőt egy felekezetnélküli hölgy ha­tározottan botrányosnak, a közönség eszthetikai ér­zékét mélyen sértőnek bélyegezte. A dán vagy olasz művészek azonban határo­zott hajlandóságot mutatván arra, hogy legalább egy kivonatos drámát eljátszanak, a közönség Rec­lam János rózsaszínű füzetkéihez fordult segítségért. A 12 krajcáron kibocsátásra kerülő füzetek ára ro­hamosan emelkedett. Kaszinóink és kávéházaink köz­tisztelt Nesztora egy országot ajánlott fel egy szöve­I gért. Ajánlatát siker nem koronázta, mert fölös pél­dány nem volt s ő erre-a „lét és nem lét" kezdetű híres monológot mormolta császár-szakái a közé. I Nagy általánosságban azonban Recláni ur megtette kötelességét és a közönség megértette a darab cse­lekvéuyét, melyet röviden a következőkben foglalt egybe: Hamlet" apjának unokaöccse és nagybátyjá­nak fia. A Avittenbergai kneippolások a fejébe száll­ván, abban a tévhitben van, hogy nagybátyja tette el apját láb alól. E hitében megerősíti az a körül­mény, hogy a rőtszakállu herceg (ez a nagybácsi) gyanús pontossággal küldte meg az egyetemre havi gázsiját, továbbá a már említett harcias kísértet meg­jelenése és elbeszélése. Hogy kitudja az igazságot, szini előadást rendeztet, hol egy héberjellegü királyt ugyancsak testvére öl meg. Arőtszakállu fei-, Ophelia, Hamlet kedvese, megháborodik. Most Iíamlpt elmegy a temetőbe és koponyákkal játszik ; majd eltemeti Opheliát és egy iszákos fiatal emberrel, valami Laer­tessel, az olasz vivási módszert mutatja be. Aztán mindenki meghal. Igy. a Ileclamból böngészők. De ugyanezek sajnos tapasztalatokat is tettek. Feltűnt, hogy Salvini ur, ki különben egész értelmes és törekvő színésznek bizonyult, monológjai közben hirtelen meg-megállt, egyet nyelt, s bamiskás mosolylyal. ajaka szélén, a bölcs axiómák és filozofémák egész seregét hall­gatta el. Feltűnt, hogy a színpadon folyó szini elő­adás alatt a király és királyné a legnagyobb nyu­galommal beszélgettek egymással s az első sorban ülőknek e különös hangzású szavakat: „grill'" . . . „cenare" . . . „hungaria" ... sikerült ellesniÖk.Végül Eeclam alapján igen sokan megliiányolták Rozeukranz és Güldenstem nevű vigóceket, a kik pedig nem szokták magokat elsikkasztani engedni és kik kup­léikkal igen előnyösen vidították volna fel a külön­ben sivár és vigaszuélküli drámát. Ez urak hiányá­nak- káros volta leghatározottabban mutatkozott em­lített .felekezetnélküli hölgyön, ki szövegkönyvében még a II. felvonásban 'Rozeukranz és Güldenstcm­nél tartott, mikor már az V. felvonás végénél ifjabb Lángó Náci vezetésével („idősb" ur az utolsó.fel­vonásban szinpadmögötti láthatlan kar dirigálására szállt le a mélybe) a barna hangászok csapata a Hunyadi indulót zenditette rá s a lelkes hangokat . dúdolva távozott a kedvre derült közönség. I Jelentésem végére értem. Még csak annyit, hogy Lángó karmesterünk önmagát multa felül. A Jammo nótát bizonyos gúnyos célzattal többször megismételte s csak a rendetlen pontossággal mű­ködő csengetésre hagyta abba, Ép az utóbbi körül­mény az oka, hogy több hasonló együttes vendég­szereplésre nem számíthatunk. Karmesterünk, kit a csöngetés művészi önérzetében sértett meg, csúnyán összeveszett Salvinival s a hatalmak békés megegye­zése nem várható, André. A város hivatalos közzétételei. _970 1897" Hirdetmény. Pápa város alulírott polgármestere ezennel közhírré teszi, hogy a város képviselőtestülete f. hó 20-án tartott ülésében 19. sz. a. hozott határozatá­val a városház alatti borbély boltot az- eddigi feltó­telek mellett 150 frt évi bérért Veinberger Mór mostani bérlőnek adta 8 évre. Mit azzal hoz köztudomásra, hogy ezen hatá­rozat ellen a fellebbezés a mai naptól számítva 15 nap alatt nála beadható. Pápa, 1897. február 28-án Szokoly Ignác, h. polgármester. 644 1897 Hirdetmény. Veszprém vármegye alispánjának folyó évi 2309/11. 897. szám alatt kelt rendelete folytán Pápa város polgármesteri, hivatala részéről közhírré tétetik, hogy a Pápa városiak sorozása az I-ső korosztály­beliekre folyó hó 20-áu, a II—III-ik korosztály­béliekre nézve pedig ugyancsak folyó hó 22-én fog a Korona vendéglő nagytermében megtartatni. Felhivatnak ennélfogva a pápai illetőségű álli­táskötelesck, hogy fent kitett helyen és időben a sorozóbizottság előtt megjelenni — a következmények terhe alatt — tartsák szigorú kötelességüknek. Pápán, 1897. március 11. Szokoly Ignác, h. polgármester. VEGYES HÍREK. A szabadság napja. . . . Nem hirdetnek ünnepet a harangok ... búgó orgonahang nem hív templomokba . . . néma minden oltár . . . kábító tömjénfüst uem gomolyog sehol ... és mégis: han­gosabbau dobbau a sziv, lázasabban lüktet a vér, hétköznapi gondjaiból kivetkezve a lélek: Istenéhez emelkedik; ünnepet szentel : a sza­badság, egyenlőség, testvériség hármas istenségé­nek megváltó karácsonyát! Légy üdvözölve népek Messiása! A te csillagodnak sugarára vártunk hosszú századok­nak sötét éjszakáján . . . Érted hullott ki annyi hősi vér . . . Miattad népesült meg annyi bör­tön . . . Téged prédikáltak a mi prófétáink: erdők vadonában, puszták sivatagján, kínos buj­dosások keserű kenyeréu . . . Légy üdvözölve népek Messiása! Ki eljöt­tél bilincsoldó kezeddel, sebet hegesztő könnyed harmatával, hogy a rabszolgából embert teremts, ki Isten képét hordja önmagán . . . Neved zengi a hármas bérctető, a merre zúg a négy testvérfolyam — a délibábos róna­ság felett . . . Neved hordja a vándor fuvalom, nevedre dobban mindenütt a szív ez ezeréves haza kebelén ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom