Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-03-14

jövendő biztos haladásunknak is csak azon elvek képezhetik bázisát, amelyben megindult szabadságharcunk dicsőséges korszaka s amelyeket mindeddig kötelességünknek tartottunk szent hagyomány képen őrizni meg a maguk tisztaságában szivünk bensejében. Oh, ha e legszentebb kötelességekről soha meg ne feledkeznék a magyar! Oh, ha a jelen napokban, midőn az együttérzés szilárd kötelékeit széttépni akaró önzés, az újólag fellépő osztálygőg, a felekezeti pártoskodás, a demokratikus érzelmek kicsinylése, az aristokratikus törekvések istápolása, az ideálisukus fölfogások kikaczagása s a legvastagabb materiálismus tisztelete hatalmába kezdi ejteni az elméket, megmételyezni az érzelem világát s a legmagasztosabb honfiúi teendőktől eltéríteni az akaratot; oh, ha a jelen napokban is, mint nyomasztó álmot az újra visszatérő hajnal derűje, ugy enyésztetné el a válságos helyzete fölötti aggodalmunkat s hozná helyébe, a béke, egyetértés, testvériség, egyenlőség s az ezeken épült igaz szabadság boldog idejét legelső nemzeti ünnepünk, március 15-ikének benső megünneplése! r. 1. Szabályrendelet a birtokhatár megjelöléséről. 1. §. Veszprém vármegye területén minden község, közbirtokosság s birtokos földbirtokának halárait ott, hol természetes határjelzés nincsen, látható módon megjelelni tartozik. 2. §. Természetes határjelzést képeznek: •folyók, csatornák, patakok, rendesen vizzel biró •erek, vagy el nem mozdítható természetes jelek. 3. §. Mesterséges határ-jelet képezhetnek határhalmok, árkok, faragott vagy terméskövek, keményfa oszlopok. Sövényeknek határjelekként való alkalmazása meg nem engedtetik. 4. §. Községek s önálló határokkal biró puszták határjelzése határdombok megjelelésével történik, melyek a határ minden sarkán s a határ minden egyes vonalának megtöréségamban. De némának kellett maradnom, mint a nem-ugató ebnek, mert legyőzöttek . . . nem! és ezerszer : nem 1 . . elárultak valánk ! . , Pajtásaim kezökkel kefélték le rólam a port, s ismét adjusztirozva lettem. Nagyszombat, a kis .Róma, tömérdek tornyaival már előttünk csillogott. Ez az a hires város, a hol 1S4D. december lfl-án, a Guy ott ós Simonich kózott vívott csatában, hol magam is jelen voltam, — leírván ezt már másutt bőven — a nagyszombatiak a mi honvédőinket ós nemzetőreinket, mert ilyen is sok volt, a házak ablakaiból, saját vallomásuk szerént ugy lődözték le, mint ürgekölykeket 1 .. Kossuth ennek hallatára igy kiáltott völnaföl: „A földdel egyenlővé teszem ezt a várost /" . . . Nem lett vele egyenlő. Sőt annál sokkal magasabban fekszik körülÖvedzö bástyája ós sétaterével. Mily meglepetés ! A bástyák aljában a tegnapi szeredi cigánycsapat táborozott. Még az éjjel neki indultak a Fehér hegyeknek s most itt táboroztak) tartván Szomolánkö és Nádas felé. Csicsa, a boldog völegóuy, most már egészen cigánynak adjusztirozva, a sátorból kiugorva, bokáját, nem csizmában sem sarkantyúban, hanem saját 28 éves bőrében össrecsapva, ós szalutálva igy szólt: — Jelentem alássan hadnagy ur, itt vagyok!... Bútlan fia a mindig vidám, örvendeztető és kedélyes természetnek, nél állitaudók fel legalább is 1 méter magasság és 2 méter átmérőjű talapzattal. 5. §. Egymással ütköző külön községi vagy önálló puszták határvonalai egy közös vagy két külön határdombbal jelzendő. a) Ha egy katárdombbal jeleztetik a közös határ, az esetben a határdomb ugy állítandó fel, hogy a halom fele egyik, a másik fele a másik határba essék, a határhalom közepébe pedig függőlegesen 1 méter magas keményfa oszlop vagy kőoszlop helyezendő, amelytől vont egyenes vonal képezi a határvonalat. b) Ha két határdombbal jeleltetik a határ, az esetben az egyik határdomb az egyik, a másik határdomb a másik határon állítandó fel oly formán, hogy mindegyik batárdomb közepébe 1 méter magas keményfa oszlop vagy kő helyeztessék, a két oszlopból vont egyenes vonal közepe képezvén a közös határvonalat 6. §. A hol árok képezi a határvonalat, az esetben a) a magán tulajdont képező árok akként helyezendő el, hogy a határvonalra legalább is 15 cm éter szélességű terület omlásra essék s a kihányandó föld az illető tulajdonos területére hányandó, ily esetben a határvonal helyenként kőoszlopokkal is jelzendő. b) a hol pedig közös árok képezi a halárvonalat, az olykép helyezendő el, hogy az ároknyilás közepe képezze a határvonalat, mely esetben a kihányandó föld fele az egyik, a mamik fele a másik tulajdonos területére rakandó. Ez esetben külön jelzés nem szükségeltetik. 7. §. 50 kat. holduál nagyobb birtoktesteknél a határvonal árkok, vagy a föld feletti faragott szegletes kövek jelzésével történik. Az árkok felállítása a 6-ik §. szerint történik, mig a faragott kőjelzőknek a földben legalább is 45 cmeter, mig a földön leiül 20 cm. igy összesen 65 cmeterhosszusággal kell bírni. 8. §. 60 kat. holdnál kisebb birtoktesteknél a határoknak jelzése keményfa (tölgy, akác) cölöp vagy faragott s terméskő oszlopokkal, esetleg árkokkal is történhetik. A faragott keményfa cölöpöknek vagy kőoszlopoknak legalább is 10 cmeter erőseknek kell lenni, melyek a földben akként helyezendök el, hogy a földben legalább is 40, a földön felül legalább is 20 cmeter magasság legyen. Ily birtoktesteknél a határjelzés a két szomszédos birtokos által egy közös hatérjellel vagy külön határjelekkel is történhetik. Az esetIlyenkor bántam, hogy valamit tanultam! Hiszen olyan kevéssel elégszik meg az anyatermészet. Egy kis étel, ruházat, lakás, a többi aztán szükséges-e ? Teleljetek bölcsek ? Milyen nagy ur egy cigányvajda! Csicsa is az lesz. Milyen jó volna sorsomat az övével felcserélniI Lesz király ! Lesz népe 1 Lesz birodalma: a szabadcsavargás 1 . . A nagyidai puskapor elfogyása nem aggasztja; van elég tyúk ós zsiba nagy Magyarországon —• miknek ö bekebelezett tulajdonosa! A városba való berukkolásomra ugy éreztem magam, mintha a régi puskapor szag még most is ingerelné orromat, s az árulás sötét, átkozott réme nyakamra ülve, fojtogatni kezdene . . . Társaim okosak voltak. A bejáratnál annyifelé széledtek, a hányan voltak, azon szándékkal, hogy civilruhát vesznek. Ezt ón nem tehettem, mert mint már mondám, az okt. 4-iki lefegyverzést én teljesítvén, mire szobámba visszatértem, az egészen kirabolva volt, tehát oda lett a 15 napra fizetett lónungoni s az „Elfoglalt jauak kezelési irodaijának" összeszerzett posztószövetek is — a rajtam valón , kívül misem maradván. Igy hát nem vehettem cij vilruhát. Hanem kiokoskodtuk, hogy 4 órakor bizonyos helyen összejövünk. Mikor találkoztunk, nem ismerI tem rajok : civilemberekké lettek. A magas őrtorony ben, midőn közös határjel állitatik fel, a két szomszédos birtokos által a facölöpök és kőoszlopok akként állitandók fel, hogy azok a két szomszédos birtoktest közé essenek, szabadságában áll azonban minden egyes birtokosnak, hogy határvonalait külön jelezhesse; ez esetben a két szomszédos birtoktest határjelei olykép helyezendök egymás mellé, hogy mindegyik az illető birtoktestek közös választóvonalát jelezze. Az árkok alkalmazása a 6-ik §-ban körülirt módon történik. 9. §. Szántóföldek s egyéb mivelés alatt álló területek között miveletlen mesgyék határvonalat nem képezhetnek s ilyenek meghagyása tilos. 10. §. A határjelek felállítása, kijavítása és megújítása körül felmerülő kérdések elintézése a községi elöljáróságnál kérendő. Az elöljáróság (városi tanács) a vitás kérdésnek egyezség utján való elintézését megkísérli s ha az nem sikerül, azt az elöljáróság (városi tanács) az első foka közigazgatási hatósághoz utasítja. Az első fokú hatóság a vitás kérdésre nézve az érdekelteknek, a helyi viszonyokkal ismerős egyéneknek, esetleg szakértőnek meghallgatása és szükség esetében helyszíni szemle megtartása után az egy évi békés és háboritlan birtoknak épségben tartása mellett határoz. Ha a határ vitás, ebben az esetben a határozat ellen közigazgatási uton felebbezésuek helye nincsen és az abban meg nem nyugvófél 30 napi záros határidő kitűzése mellett bírói írtra utasítandó. Ha ezen idő alatt a kereset be nem adatik, a határjelek a határozat értelmében azonual felállitaudók. Azon határozat ellen, mely a határjelzések módozataira vagy közös határjeleknél a költség viselésre vonatkoznak, közigazgatási uton fellebbezésnek van helye, mely esetben a másod fokú hatóság végérvényesen határoz. 11. §. Ezen szabályrendelet hatályba lépte előtt létesitetett és ennek rendelkezéseitől eltérő állandó határjelek a kihirdetéstől 2 év alatt megfelelöleg átalakitaudók. 12. §. A földbirtok határjeleinek a szabályrendelet értelmében leendő felállítására és fentartására a községi elöljáróság (városi tanács) felelősség terhe alatt közvetlenül ügyel fel, mely a megszabott idő alatt fel nem állított, megrongált vagy megsemmisült határjeleket, ha mellett mentünk el, melynek legalsó osztályában egy dohánybolt volt, a bolt felett kifeszített ponyva, a a ponyva alatt pipázgató katonatisztek. Ezek előtt kellett elmennünk. Megbeszéltük, hogy senkise köszönjön nekik. Társaim ezt könnyen tehették, mert civilek voltak, Hanem ón, én a katona, habár rebellis is! — Nem köszönök nekik 1 Úgyis tettem. Ez volt vesztem! Bementünk egy ismerős boltba, nem vásárolni, hanem mint ismerősök, szórakozni. Alig léptünk be, egy ismerős kisasszony lépi át a küszöböt, s felénk rohanva kérdi: — Hát csakugyan igaz, hogy Komáromot föladták ? Igenlő válaszomra a divánra esett és keservesen zokogott • . , Kis-vártatva pedig egy zsandár tör be s tőlem igazolást kór. Megmutattam neki „Gelcitscheinomal.'" Helybenhagyólag fejével biccentett és távozott. Alig néhány perc múlva ismét ott termett, még pedig fegyveresen, parancsolólag mondván, hogy kövessem öt. Mit tehettem 7 Muszáj volt ? — Bajtársak ! engem már visznek ! Isten megáldjon ! . . Sohasem láttam többé őket, Mig,engem /je-vittek, ők 7«-szaladtak a városból, Ä. nem köszönésnek ez volt a jutalma!