Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897
1897-03-07
ircius 7. A dominó-bálról. I Az emberek mindig' mások rovására szelleme- j sek. Mikor tehát a mult hetekben a vöröskereszt-! egyleti dominó-bálra, mint szépnemünknek afféle; szellemi tornájára gondoltunk, már előre is szepegtünk abban a biztos tudatban, hogy — magyarán mondva— majd pácba vesznek bennünket a dominó alatt szabadon vagdalkozó és incselkedő hölgyeink. 'Volt okunk az aggodalomra elég, mert városszerte terjedt a hir, hogy a fodrásznők, vasalónők stb. stb. a kisvárosi pletyka köz vetítésének eme legfőbb eszközei, hetek óta mozgósítva voltak a bálozó férfiak sebezhető oldalainak és kényes pikantériáinak kifürkészésére. Feszült várakozással álltunk a Grill' nagytermében, midőn a Bákóczy-induló hangjai mellett .bevonult a kék és rózsaszín dominósok pajkos csapata s kezdetét vette az ostrom. Ez egyszer nem a férfiak ostromolták a hölgyeket, hanem megfordítva s nem is annyira szerelmi vallomásokkal ostromoltak, mint inkább a friseurnők szállította pletykák csipős, de ártatlan fegyvereivel. „Ismerlek szép maszk!"' ez volt a hagyományos jelszó, de hát ez csak afféle lucus a non luccndo volt. Ha itt-ott fel is ismertünk valakit, azonnal eltűnt s aztán hiába kerestük a fölismert szép maszkot ; a tökéletesen egyforma dominók seregében vajmi nehéz volt azt ismét feltalálni. A férfiak részéről a legnagyobb irigylés tárgya persze az a két ur volt, kik szintén dominóban voltak s igy szabadon barátkozhattak nemcsak a táncosokkal, de a dominó védelme alatt még a hölgyekkel is. A legmulatságosabb a dologban az volt, hogy alig volt hölgy, a ki elkerülhette volna a gyanút, hogy dominója alatt a két ur valamelyike lappang. Önök, persze, nyájas olvasóim, azt várják most, hogy én hűséges riporterként az indiszkréciók egész özönével fogom Önöket meglepni és sorban reprodukálom azokat a szellemi röppentyűket, melyeket a dominók a táncosok felé szórtak. Őszintén megvallom, hogy magamnak is ez volt a szándékom, s egész este csupa fül voltam, hogy egy-egy párbeszédet elleshessek, de mind hiába! Sajnos! tartozom hölgyeinknek azzal a kijelentéssel, hogy kivétel nélkül minden annyira diszkrétek voltak, s oly vigyázattal és óvatosan szórták nyilaikat a célba vett áldozatok felé, hogy minden riporteri szenvfülességem kárbaveszett. Igy azután most egyetlen érdekes párbeszédet sem tudok feltálalni, kivéve persze azokat, melyeknek éle ellenem irányult. Azt hiszem azonban, Ez egyszerű jó lélek szívessége könnyekre iuditott. Még az apai. ház gerendái alatt sem éreztem a jóság %> úgyszólván megrendítő, és szivemet édességgel tépő nyilatkozatát. Megint csak azt mondom : az arany is j>orban terem! Bohivtuk az ezalatt mindig Tóbiásként a szemét körül ólálkodó pajtásokat is, kikkel együtt Nanka királyikig mcgvacsoráltatott. Már éjfél elmúlt, mikor nyugodni mentünk. Pajtásaim egy létrán másztak föl a ház tűzfalán levő ajtóba s onnét a szénapadlásra, én meg szőröstől bőröstől leheveredtem a jó Nanka ágyára, aludván az igazak álmát, azt az erőteljes vigasztalást álmodva : remélj ! vannak még jó lelkek Magyarországon. . . . Nanka pedig az ajtónál virrasztott, kitől másnap hajnalban mindnyájan könnyek közt váltunk el, hogy csak az örökkévalóságban találkozzunk. Be dicsők, de fölségesek voltak akkor a magyar nők, a legmagasabb palotától kezdve le, egész a legalacsonyabb gunyh.ó : ,<'! Ha ők nem bátorítják a férfiak és ifjak elcsüggedt lelkét, talán Örökre elaludt volna Magyarore..ág égő fák 1-ája. Most már a kozák lovainak patkói tipor' k Magyarország szent földjét, s a Dunában itat'-"., barmaikat ! . . . Jól mondta a költő: „Magyar nőnek szü'<'hii Szent és nagy gond < '!" • PÁPAI LAPOK. hogy Önök természetesnek találják és megbocsájtják, ha ezeket el nem árulom. Itt-ott azután megesett az is, hogy a dominók megszólítására adott válasz, vagy riposzt nyomán a dominus hölgy ajakán láthattunk volna egy-egy elfojtott felszisszenést, ha ugyan a sötét csipkés álarc sürü leple azt előlünk el nem takarta volna. — Ugyan hová való maga ? kérdezte az egyik fiatalembert egy rózsaszínű dominó alá rejtőzött szépségünk. A kérdezett bizonyára sejtette az ártatlannak látszó kérdés célzatát s gyorsan kész volt a felelettel: — A magácska ölébe ! I ! . . .A pir, mely e nem várt feleletre hirtelen belepte a szép kíváncsi arcát, majdnem lángba borította a fekete csipke fátyolt, s a rózsaszínű dominó rögtön elvegyült a tömegbe, felhagyva a további kérdezéssel. Voltak tehát eléggé érdekes ós kedélyes jelenetek, csak az a kár, hogy hölgyeink hamarosan lerakták fegyvereiket és dominóikat, s az egész mulatság igy rövid ideig tartott. De azért bő kárpótlást nyertünk csakhamar, mert kezdetét vette a tánc, majd röviddel utóbb a konfetti-csata is, melyben azután visszaadhattuk a kölcsönt hölgyeinknek, kiket alaposan megdobáltunk és behálóztunk — papírszalagocskákkal. Imigyen búcsúztattuk el Karnevál herceget, ki ez évi szokatlanul bosszú uralmának utolsó, legkedélyesebb éjszakáját szentelte e bálnak. Hálás is volt érte a törzsgárda, s egész a világos reggeli órákig marasztotta körében a búcsúzó herceget, kinek távozásakor a következők mondottak isten hozzádot: Asszonyok: Antal Gáborué (Komárom), dr. Ferenczy Beruátné, Fittler Sándorné (Kemencs), Fürst Sándorué, Hannos Zoltánné, Horváth Károlyné, Jerfi Adolfhé (Mezőlak), Kis Ti vadamé, özv. Kisfaludy Kristófné (Duka), Kluge Károlyné, dr. Kövi Józsefné, Matkovich Pál hé, özv. Oláh Sándorué, özv. Pakróez FcI reucné, Páutz A lajosné, Pentz Józsefné (Dáka), Rosenfeld Sámuelné, Sebestyén Dávidné, Steinberger Lipótné, Sült Józsefné, Székely l'stvánné, özv. dr. Szűcs Józsefné (Szany), Végh Istvánné, Wéber Eezsőné, Weöres Sándorué (Gsüngc), Witfcmann Ignácné. Leányok: Antal Irén (Komárom), Baly Jolán, Barthalos Olga, Borger Anna, Dreyhausen Mici, Ferenczy Paula, Hannos Etelka, Horváth Ilma (Duka), Horváth Ilona és Margit, Jerfy Ida és Vilma (Mezőlak), Kovács Eózsika (Kaposvár), Lampérth Margit, Matkovich Etelka, Miklós Irma, Pentz Mariska és Annuska (Dáka), Sebestyén Juliska, Serényi Jolán (Vaszar), Spitzer Mariska (Bécs), Tóth Gizi, Vágner Irén (Szany), 'Wéber Olga, Weöres Róza és Tili (Gsönge), Wittmann Olga. A karzaton volt hölgyek : Bermüller Alajosné, Gaál Illésué (Nagy-Alásony), Horváth Izabella, dr. Kapossy Luciáimé, özv. Kármán Sándorué, özv. Noszlopy Gyuláné Emma leányával, özv. Schirkuber Józsefné Laura leányával, özv. Tóthué Juliska leányával, özv. Vikár Kálmánné Böske leányával stb. Az első négyest 3(5 pár táncolta. Jean d'or. Színház. Salvini Pápán. Csakugyan megvalósul, hogy a jelenkor egyik legjelesebb tragikus művésze, Salvini Gusztáv, olasz társulatával SaltarelJi Angello igazgató vezetése alatt, a pápai állandó színház színpadán fel fog lépni. Salvini Gusztáv nevét minden magyar újságolvasó ismeri azokból az elragadtatás hangján irt közleményekből, melyeket a budapesti, pécsi, aradi stb. lapok írtak a nagy művész ottani felléptei alkalmából. Salvini főleg a Sliakespearei alakok ábrázolásában utolérhetetlen, Hamletje, Rómeója, Petruccíója eltörölhetetlen benyomást hagy hátra a szemlélő lelkében még akkor is, ha az előadás nyelvét, az olaszt nem bírja, mert a művész mimikája, beszédes taglejtése csaknem nélkülözhetŐvé teszi a nyelv tudását. 3. Ez okból a művész mindenütt a legnagyobb ünnepeltetéspkben részesült, igy a pécsi honoráció szarvasvadászatot rendezett tiszteletére, Kolosvárt a város diszfogata állott rendelkezésére', s legutóbb Belgrádban a szerb király az összegyűlt'udvar s méltóságok jelenlétében a Takova rend keresztjét tűzte a mellére. De a művész, azért is megérdemli a közönség rokonszenvét,, mivel ő maga rajong a magyarokért s a tavalyi országos- kiállítás alatt, mely időben a budapesti vígszínházban vendégszerepelt, csaknem mindennap ' kiment a történelmi csarnokba, s lelkesülve merengett el nemzetünknek ott felhalmozva volt régi műkincsei előtt, sőt irodalmunkat is annyira megszerette, hogy Katona József Bánk-Bánját most fordíttatja olaszra s legközelebb el fogja Rómában játszani. Salvini Pápán Hamletben, Makrancos hölgyben és Romeo és Júliában fog fellépni, s reméljük, senki sem fogja elmulasztani nagy művészetét élvezhetni, mit Pápán azon véletlen körülménynek köszönhetünk, hogy Salvini most fejezi be Győrött magyarországi körútját s Csóka Sándor szinigazgató megnyerte a három pápai vendégjátékra is. Kendkiviili műélvezetben lesz tehát részünk, a mi nem egykönnyen történhetik meg még egyszer, mert évtizedek múlhatnak el, a mig egy ily hírneves művész, mint Salvini, kis városunkat ismét fel fogja keresni. Azért is nem mulaszthatjuk el, hogy ezen művészi előadásokra közönségünk figyelmét különösen fel ne hivjuk. * Színházi jelentés. Tisztelettel jelentem Pápa város és vidéke n. é. közönségének, miszerint szerencsés voltam a világhírű olasz tragikust, Salvini Gusztáv urat magyarországi körútja alkalmából, — budapesti,, kolosvári, aradi, szegedi, s legutóbb Szerbiában — belgrádi vendégszereplése után, — mely I helyeken működése a legnagyobb elragadtatás és elismerésben részesült -- győri vendégjátékai után a pápai várod színházban is három vendégjátékra megnyerni Angello Saltarelli olasz színtársulatával. Márc. 10-én, szerdán színre kerül.: Hamlet (Amleto) Shakespeare tragédiája. Másodszor, március 11-én csütörtökön szinrekeriü: Makrancos hölgy (Bisbetica domata) Shakespeare vígjátéka. Harmadszor és utoljára, mely előadás egyúttal jutalomjátéka is lesz, március 12-én pétiteken, színre, kerül Romeo és Julia (Romeo e Giulietta) Shakespeare tragédiája. Salvini Gusztáv ur és olasz színtársulatának vendégjátékaira a következő Jelemelt helyárak lesznek érvényesek: Nagy-páholy 8 frt. Kispáholy 7 frt. Erkélyszék 2 frt. Támlásszék 1 frt 60 kr. Zártszék 1 frt 20 kr. Földszinti állóhely 80 kr. Diák- és katonajegy 60 kr. Erkély álló 1 frt. Karzati ülőhely I. sor 80 kr. II—JII. sor 60 kr. Karzati állóhely 40 kr. Egy színlap ára a pénztárnál 10 kr. Ezen rendkívüli előadásokra jegyek _ előre válthatók már a mai naptól kezdve, a színházi pénztárban. — Vidéki megrendeléseket kérem saját nevemre akár levélben, akár sürg'önyileg Pápára a színházhoz címezni. Salvini Gusztáv ur f. é. március 9-én érkezik — a Győrből jövő eléli vonattal — Pápára. — A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri Páp-a, 1897. évi márc. hó 5-én. Csóka Sándor, színigazgató. TO LLSJEG YG YEL. Krónika a bárral meg a bakterrül. Hogy karcot irjak üzened, „Legyek oly szíves" mondod, Jól megírom: vedd itt alább, Hogy jó-e, a te gondod, Most nem ugy van már jó fiam, Mint volt az hajdanában, — Csak „volt" a néni „szép fehér" A régi, régi bálban !
