Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-02-21

üzletben az elmúlt évben is jelentékeny s az összes előző évekét felülmúló emelkedés mutatkozik; s ha tekintetbe vesszük, hogy ez az emelkedés a lelkiismeretesebb rigorozitássíü elkészített mérleg dacára már évek óta állandóan fokozatosan emelkedő tendenciát mutat,, ugy ez intézetben is városunk közgazdasági haladásának egyik elsőrendű faktorát kell tekintenünk. Az üzleti tiszta nyereség 10798 trt 37 kr, mely az 1895. évi 9433 frt 66 krral szemben 1364 frt 71 krnyi emelkedést jelent. Az összeredményben mutatkozó «mez örvendetes emelkedés az egyes üzletágaknál következőleg nyilvánul: A betétek összege 1896. év elején volt 484,234 frt 09 kr. az év végén 51.4,186 frt46 kr; emelkedés: 29952frt 37 kr. A váltótárca 1896. elején 380882 frt 05 kr„ az év végén pedig 387,256 frt 54 (többlet 6374 frt 49 kr.) Az ingatlanra adott jelzálog kölcsönök öszszege 188,310 frt volt az év végén, mely tehát a 1896. január 1-i 177,583 frttal szemben 10727 frt emelkedést mutat. Ugyancsak emelkedett a kézi zálogkölcsönök összege is. Az intézetnek február 28-án tartandó közgyűlésén az igazgatóság javaslatot fog tenni a tartaléktőkének a kedvező üzleti eredményhez mért, és közel 5000 frttal leendő gyarapítása iránt, mely e szerint mintegy 32000 frtra fog emelkedni, s részvényenként 9 frt osztalék kifizetését ajánlja. Jótékony célokra is, mint minden évben, ugy ezúttal is több száz forintot fog az intézet áldozni. A közölt számadatokból kitetsző kedvező üzletmenet tehát, reméljük, még jobban fogja fokozni azt a bizalmat, melyet közönségünk ez intézet iránt már eddig is tanúsított, s melynek kivívásában a jó eredmény mellett legnagyobb része van az igazgatóság ügybuzgó és gondos fáradozásának, mely ugy a nagyközönséget, mint a részvényeseket mindenkor teljes mértékben kielégítette. Visszatérítési pénztár. Már már azt hittem, hogy e b. lap; 5. sz.-ban megjelent közleményemet az agyonhallgatás veszélye fenyegeti. A 7. számban azonban Brenner F. ur volt szives rá visszatérni. Brenner ur ugyan nincs egy véleményen velem, sőt erős szavakkal ítéli el a most már országossá lett mozgalmat: azért én mégis köszönöm neki a figyelmet, melylyel közleményemet az agyonhallgatás veszélyétől megmentette. juk ugyan a kivilágított tárgyat, de világos szobában az ablakból a sötét testeket nem. Már pedig a vak Beemre nézve minden tárgy sötét s igy hiába világitnak benne. Másik, szintén szárnyra kapott hír az, hogy (perese ez ig Edison találmánya) az X sugárral Edison acólkeménységüvé tette az alumiiűumot. Hát ez meg már szintén oly nagy képtelenség, mely ollent mond az anyag megmaradása elvének. Az acélnak . más a fajsúlya, más az atomsulya s más számmal i vannak az atomok a molekulákban, mint az alumíniumnál. Emberi erő cehát az alumíniumot acéllá Jiem változtathatja, ily erős hatású X sugár legfeljebb molekulái mozgást végeztethet. A mi e sugaraknak az orvosi tudományokra gyakorolt hatását illeti, tagadhatatlanul fontos, azonban nem oly mértékben, mint vérmes fantáziájú emberek ma is hiszik. A cBontot kivéve, minden részünkön keresztül l niegy" e sugár s igy semminemű bajt vele konsta! talni nem lehet. Csontbajokat pedig azért nem, mert I azon meg nem megy keresztül, s ha esetleg valamiI kor keresetül menne, akkor még ugy sem. Igen foni tos aeonban e sugár tudományos szempontból tekintve, mert fényesen igazolja azt, hogy a fény egyenes vonalban, traneverzalis rezgésben terjed az éteren keresztül, s hogy igy tulajdonképen a fénysugár terjedését az eter közvetíti. M&kay István. ll""'u- ,

ii.uk és ajánlás helyett csak egyP^

r ;y megjegyzésszerüleg megVÜáguoiwuii. 1. Brenner ur szerint az egész dolog „szakértelmetlen idea," Ez állítással nem a magara véleményét állítom szembe, mert könnyen azt mondhatnák, hogy ón egyszerűen nem értek a dologhoz. Hadd beszéljenek egyes kereskedelmi és iparkamrák; ezek „valóban közgazdasági haszonnal járó eszmének" „dicséretes célu"-nak (Pécs) „a nagy közönség java előmozditójának" (Sopron, Debreczen) „közgazdasági tekintetben kétségtelenül célszerűnek és üdvösnek" (Pozsony) ismerik el. A győri kereskedelmi és ipari kamara pedig „örömmel üdvözli a közhasznú vállalatot s szívesen támogatja azt." A fiumei „igen életrevalónak" tartja. Mindezek s még sok más ajánló nyilatkozat (a miskolczi, kassai, nagyváradi, kolozsvári, temesvári, marosvásárhelyi, szegedi, aradi stb. iparkamaráktól) olvashatók a „Fillér" c. lap f. évi 2. számában. Ugyanitt olvasható a kereskedelmi m. kir. miniszter ajánlata is. Nos, ha ezek a tekintélyes, szakavatott testületek életrevalónak, hasznosnak tartják : akkor talán még se lehet „szakértelmetlen idea ? I" 2. „99 évre fizető részvénytársaságnak" nevezi Brenner ur a visszatérítési pénztárt. Vagy nincs jól tájékozva, vagy a hatás kedvéért elhallgatja, a mit tud, t. i. hogy a szelvényeket, illetőleg kötvényeket a visszatérítési takpt. mindenkor kész beváltani. No disputáljunk fölötte; tessék megpróbálni. 3. Az egész intézmény „porhintés" — mondja Brenner ur — „mert elakarja hitetni a közönséggel azt az abszurdumot, hogy módjában van a megtakarítandó összeget tisztán a kereskedőtől kierőszakolni." Dehogy, nem erről van szó; hanem arról, hogy kész szívvel enged valamit a kereskedő, ha készpénzzel fizetik. Példa világosit. Mondjuk, hogy az én háztartásomra havonként 70 frt kell. Ha mindent készpénzzel fizetek: havi fizetésemből ezt a 70 frtot mindig kéznél kell tartanom; ha pedig könyvre vásárlók: minden hónapban betehetem a takarékpénztárba s év végén kifizethetem összes tartozásomat, a takarékpénztár pedig havi betéteim utáa fizet 4°/

(1-ot. Nem ugy van-e ? Hát ezt a 4°/

0-ot nem engedheti el a kereskedő, ha azonnal s nem hónapok, sőt egy év múlva jut pénzéhez? Hát nem az a főelv a kereskedelemben, hogy minél többször forduljon, bár kevesebb haszonnal is, a pénz? Hisz a kiskereskedőt épen a nagy tőke által nyújtható nagy hitel nyomja, vagy a mint mondani szokták, teszi tönkre. 4. Az, ha országgyűlési képviselőkből, nyugalmazott tábornokokból, ügyvédekből áll valamely társaság — épen nem szégyen az illető társaságra nézve. Igaz, lehet közöttük kifogásolható jellemű ember; de hát mutasson Brenner ur csak egyet, a melynek minden egyes tagjával mindenki meg van elégedve. Nem talál ugy-e? Én különben e társaság alapító és vezető tagjai közül személyesen egyetlen egyet se ismerek. Én nem is személyültkel foglalkoztam, hanem magával az intézménynyel. 5. Ez a „társaság — irja Brenner ur — jelszavául azt tűzte ki, hogy öld a kereskedőt, nyomd a kereskedőt, kényszerítsd a kereskedőt, ott a hol csak tudod." Ha nekem is ilyen véleményem volna felőle, akkor bizony bizony egy szót se szóltam volna mellette, hanem „vesszen el"-t kiáltanék rá. De én aem hihetem s nem hiszem, hogy Brenner urnák ebben igaza volna. Lehetetlenségnek tartom ezt már csak azért is, mert a kereskedelmi és iparkamarák ily rosszirányú társaságot nem pártolhatnak. Lehetetlenségnek tartom azért is, mert akkor nem találkozhatnék kereskedő, a ki lépre menne. Pedig Budapesten százával vannak; épen fűszer és csemege kereskedő több, mint kétszáz. A vidéken se találkoznának, pedig vannak pl. Győrben 9, köztük 3 füszerkereskedŐ, Komáromban 8, köztük 2 füszerkereskedŐ és szaporodnak mindenfelé. Megjegyzem különben, hogy nem mindenütt adnak ám 5 százalékot, illetőleg teljes értékű szelvényt, hanem kevesebbet, pl. a ki vásárol 10 frt árát, az csak 60, 50 vagy 40

0

/„-os szelvényt kap, azaz mintha csak 6 frt, 5 frt, vagy 4 frt értéket vásárolt volna. A. melyik kereskedő hát nem hajlandó 5°/

Q-ot engedni, az engedhet 3-ot, vagy ^j^-eb vagy épen kettőt. A fűszer és csemege kereskedők pl. Bpesten is, Győrben is csak 2°/

0-ot engednek, vagyis a bevásárlási árnak nem 10°/

0-ról, hanem csak 40°/

0-áról adnak szelvényt. Mindezeknél fogva én meg maradok a mellett a véleményem mellett, hogy az az intézmény ugy a kereskedőkre, mint a vevőkre nézve egyformán hasznos; épen ezért nálunk való meghonosítását ajánlom és óhajtom. Kis József. IRODALOM. Magyarország újjászületése. Az Athenaeum részvénytársaság kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története" cimü tíz kötetes nagy munkának (milleneumi kiadás) hatodik kötetét technikai okokból megszakították, és a most közrebocsájtott 93., 94., 95. füzetekkel megkezdték a IX. kötetet, amelynek cime „A nemzeti államalkotás" (1815—1848.) írja Ballagi Géza. Most egy ideig ezt a kötetet folytatják, később pedig visszatérnek a VI. kötet folytatására ugy, hogy az V., VI. és IX. köteteket még ebben az évben teljesen befejezik. Ballagi Géza remekül megírt korrajza révén azt a nagy korszakot tárja fel eseményeiben és a szereplő államférfiak működésének részletes leírásában, midőn a magyar nemzetnek egyrészről jogait, nemzeti és állami, önállóságát kellett védelmeznie az abszolút hatalommal szemben, másrészről folytatnia kellett az államépités, az egységes nemzetté alakulás megkezdett munkáját. Ezek a füzetek tele vannak Magyarország megújhodásának, újjászületésének eseményeire vonatkozó igen becses képekkel. Mindjárt a bevezető sorokhoz van mellékelve az akkori események legkiválóbb központjának, Kossuth Lajosnak 1843-iki arcképe, „A Tiszaszabályozás kezdc/.méuyezői szövetség-levelének" hasonmása, továbbá „Teleki József gróf" arezkéoe Barabás Miklós olajfestménye után; „Buda 1810-iki látképe" Raussman egykorú rajza után ; „Wesselényi Miklós b. Földváry Gáborho: az Akadémia megalapításáról szóló levelének" hasonmása; „A lánchíd" képe, építése korából, a budai birlfŐ akkori képével; a „Pesti vásár a század első felében" stb. Minden héten meg fog jelenni egy-egy .füzet. Ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Előfizetés: negyedévre (12 füzet) 3 frt 00 kr. Félévre (24 füzet) 7 frt 40 kr. A „Zenélő Magyarország" zongora zenemű folyóirat február 15-iki IV. füzete érdekes tartalommal jelent meg. Első száma a füzetnek Fekete István „Búfelejtő" csárdása, második számával Schubert Ferenc, a dal-király százéves születése emlékének áldozik, a mikor annak legszebb dalát, a Kíváncsit (Die Neugierige) közli magyar szöveggel. Harmadik száma Yvon Gh. legmodernebb tánccuc szerzőnek „Csak párosan" cimü schneidig kreuzpolka és negyedik helyen közli Verő György „Orosz• lánvadász" operettejének egyik számát „Chaiuiard" belépőjét. A „Zenélő Magyarország" éveukint 24 füzetben jelenik meg, mindenkor ily gazdag (ártalommal, füzetenkint 10 —10 oldal zenével a zeneirodalom minden válfaját felölelve. Előfizetési ára egész évre 24 füzetre 4 frt, félévre 12 füzetre 2 frt. Előfizethetni a „Zenélő Magyarország

11 kiadóhivatalában Bpest, VI. Osengery utca 62 a), honnan mutatványszámot ingyen és bérmentve küldenek. „Szegény Dezső". Az Athenaeum Olvasótára, mely lassanként a művelt magyar csalidok nélkülözhetetlen házi könyvtára lett, ismét egy igen érdekes, eredeti magyar regény kötettel gyarnpodott. Az uj regény cime : ^Szegény Dezső", irta Erdélyi Gyula. A regény tárgya az egykor vagyonos, most azonban elsiegényedett magyar nemes földesúri családok életéből van merítve, mely családok tagjai nem tudják megérteni és követni a modern, a haladó kor eszméit, hanem a régi kiváltságon korszak esímekörében élve, gőgösen visszautasítják a munkát és életcéljuk tovább is a mitsein tevés. A megváltozott gazdasági viszonyok között elpusztulnak, elzüllenek és Haraszty Barnabás is már annyira a tönk szélére jut, hogy ae udvarán levő százados óriási nyárfáit bocsájtja áruba a fakanalas és teknővájó tótoknak. A végromlástól azonban megmenti Balarcz Dezső nevü rokona és gyámfia, ki megértve