Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-12-25

kor hazabaudnkoltam. Hát a mint a honvédszobor­hoz érők, idillikus hangokat hallok : Hallja minden háznak ura. Kegyet utóit mar az óra! 8 elő'vánszorgott az éjjel romantikájának egy kivesző félben levő, dárdás alakja, melynek köz­nyelven bakter a neve. A bakter kérem nem egyéb, miut egy rosszul járó éjjeli óra. A hold világának és a városi petró­leum-lámpáknak csalogánya. Megálltam és megbámultam a jó öreget, mert elvégre is nem mindennapos látvány egy olyan csa­loaány, a mely hattyuäal&t zengi. Pedig a bakter egy ilyen felemás állat. De miként minden kor zo­ológiájának megvoltak a kis'esző fajai, ugy a mi korunknak is. Az a pár bakter, a ki a külváros­részek éjjeli /dénye (szedő vigyázzon !) felett őrkö­dik, képviseli a jelen korban az Őskori mammuthokat. A városházáu megfújták a jerikói kürtöt és a kis­városi idill utolsó bástyája is ledül s az újítás gé­niusza felszabadítja városunkat az ósdi, elavult in­tézmények bak-ferliéttíl. De minek is V nincs szük­ségünk reá, tudjuk mi azt eléggé magunk is, hogy — hányat titott az óra t Ah, én itt kedélyeskedem, mikor a redakció­bau olyan komoly dolog forog szőnyegen, mint a — pakkotás. Bizouv-bizony pakkolunk, búcsúzunk és — költözködünk. No, de ez már a természet sorja. A „Pápai Lapok" szerkesztőt cserél. Ib'malosan zens; a madár, Vesztett párját siratja. Hogv kettőnk kozul melyik a bánatosan zengő madár, én-e, vagy a szerkesztő, nem tudom. Csak annyit tudok, hogy megválunk egymástól. Bána­tomban csak arra a recipiált polgártársra gondolok, ki gyengéden azzal biztatta mindig a feleségét: Osz­szongy, feleség, ho kettőnk közül — o mit o jó ég ue odjou — egyikünk elübb tonáluo meghalni, én . . . ón . . . mindjárt. . . Pestre megyek lakni. Bizony, az én szerkesztőcskémnek már kifelé áll a rúdja. Szives olvasó, midőn te ezeu sorokat olvasod — ha ugyan olvasod — a jó fiu immáron egy olyan i hívsébe r, a ki elvesztette 1 az egész kosarát. Mit, kucséber ? olyan mint egy kormányelnök, a kit saját kérelmére állásától felmentenek. Mit, kormányelnök V Mi egy kormáuyeluök <-gy chefredaktor nagyságához képest? csak olyan, mint a Csicsóné nótája a 113-ik zsoltárhoz. De nini, most veszem észre, hogy csapongó fantáziámat zs-o//«rhoz vezette a szerkesztőm. Lám, lám, a fantázia az egyedüli nőnemű dolog, a mi tulajdono­mat képezi és ez is cserben hágy, hja, az asszony ingatag, ínég ha fantáziának hívják is. Bizony, higyjék meg, a szerkesztő nagy ur, ő a megtestesült közvélemény, élet és halál ura a han­gulat terén. Csitt! Karácsonyra szól az ének. Kigyúl a karácsonyfa libegő gyertyalángja. Lemosolyog róla az aranyosdió meg a sok apró csecsebecse. Az ar­cok a boldogságtól égnek. Hogyis mondja az angol: Heap on more wood, the wind is chili; ßut let ít whiatle, as ít will. We'll keep our Christmas merry! a mi magyarul igy hangzik Kályhára tégy, süvölt a szél, Mit bánom én, bogy mit beszél — Vidám karácsony est van! is'ohiít tegyük le a hétköznapi munka szerszá­mait mi is és vegyük fel az ünnepi köntöst. Jó ünnepet! Krónikás. A város hivatalos közzétételei. 5735. 1897. Hirdetmény. Pápa város tanácsa mint I. fokú iparhatóság közzé teszi, hegy az 1S9S. évre érvénynyel biró iparhatósági megbízottak választását 1897. december hó 30-áuak d. e. 9 órájakor ejti meg a városháza nagytermében. A választás a főjegyzői irodába kitett s fel­szólamlással meg nem támadott jogérvényes névjegy­zék alapján történik, mely alkalommal 40 iparható­sági megbízott lesz választandó, még pedig 20 a városi tanács 20 és a pápai főszolgabiróság, mint I. fokú iparhatóság mellé. Pápa, 1897. december hó 20. Mészáros Károly, (3773. polgármester. 1897. Hirdetmény. Pápa város polgármestere közzé teszi a vár­megye főispánjának 27395/897. sz. határozata folytán, hogy Saáry Lajos a pápai Il-ik választókerületbe a vármegyei bizottsági tag választási elnöki tisztéről lemondott, minek következtében helyette Sült József kir. tanácsos kéretett fel az elnöki tisztség betöl­tésére. Pápa, 1897. december 22. Mészáros Károly, polgármester. VEGYES HÍREK. — Munkatársainknak cs olvasóinknak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. Lapunk jövő száma uj év napján, szombaton, jelenik meg. — Személyi hirek. Vasárnap délután 1 órakor érkeztek városunkban a leáuyegylet esté­lyen közreműködő fővárosi vendégek : ifj. Ábrányi Emil, Gergely István, dr. Márton Miksa irók, a „Budapesti Kapló u szerkesztőségétől és Gyöngyi Izsó a vígszínház művésze. Fogadásukra a leány­egylet diszes küldöttségén kivül dr. Fenyvessy Ferenc városunk orsz. képviselője, laptulajdonosuuk is meg­jelent és számukra vendégszerető villáját felajánlva mindannyian nála szálltak meg. — Fenyvessy Ferenc a fővárosi vendégekkel együtt a hétfőn délelőtti gyorsvonattal Budapestre utazott. — Megyebizottsági tagválasztás. Mult számunkban már jeleztük, hogy a város I. és II. kerületében megüresedett egy-egy megyebizottsági tag helynek választás utján betöltése folyó hó 29-éu lesz. Mint értesülünk, a H. kerület választási elnöke lemondván, alispánunk helyette Sült Józsefet bizta meg az elnöki teendőkkel. Az I. kerületbeli választást a városháza nagytermében, a II. kerületbelit pedig az óvoda helyiségében tartják meg. — Zenés mise. Ma reggel 9 órakor a nagytemplomban ünnepi mise lesz, a melyen a mű­kedvelőkből alakult egyházi énekkar Hannig Gyula vezetése alatt a következő énekszámokat adja elő: Engeszer Mátyás „D'dur magyar miséje"; a Gradualera: „Ne féljetek pásztorok" és az Oífertori­umra: „Mózes imája". — A Jókai-kör Szilveszter estélye míuden körülmény között meg fog tartatni, még pedig saját helyiségében, a Szilveszter estélyen lesz tombola, lesz karácsonyfa, miért is felkéret­nek a kör m. t. tagjai, hogy a karácsonyfára szánt ajándékaikat f. hó 31-én d. u. 4—6 óra között, a kör helyiségébe küldeni szíveskedje­nek. Azon i. t. tagok, kik az estélyen részt venni óhajtanak, de kikhez az aláírási ív talán nem jutott volna el, felkéretnek: szíveskedje­nek megjeleuési szándékukat /. hó 30-ig a kör alelnökével, Harmos Zoltánnal tudatni. Az estély kezdete este 8 órakor. Az elnökség. — Központi választmányi ülés. A városi központi választmány folyó hó 23-án Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen a jövő évre érvénynyel bírandó orsz. képviselő-választók névjegyzékét, 802 igazolt válasz­tóval, végleg megállapították és azt hitelesítés után a belügyminiszterhez felterjesztették. — Vincellér-iskola Pápán. Dr. Darányi Darányi Ignác fÖldmivelésügyi miniszter ur Ő nagyméltóságának városunk iránt érzett jóindulatáról és érdeklődéséről tesz tanúságot a legutóbbi azon ígérete is, hogy Pápán a földmives iskolával kapcsolatosan vincellér­iskoláit óhajt létesíteni, ha a város e célra a földmives iskola közelében telket ad vagy szerez. Ezen terv megvalósítását célozza a polgármes­ternek azon kérelme, melyet minap a veszprémi káptalanhoz intézett, hogy a földmives iskola melletti tagbirtokát a vincellér-iskola céljaira a fÖldmivelésügyi kormánynak adja haszonbérbe. Ha tehát a kívánt telek meglesz, reményűnk lehet, hogy a vincellér-iskola városunkban mihamrább felállíttatik. Adja az Isten, hogy ugy legyen! — Kriszt-banket. Folyó hó 19-én d. u. 6 órakor a kath. körben igen is látogatott házi­estély volt, a mikor Peihö Menyhért igazgató a „szocializmusról" tartott érdekes felolvasást. Utána pedig a kör Kriszt Jenő plébános tiszteletére társas vacsorát rendezett, melyen szintén szép számban vettek részt. Az első felköszöntőt Fethö Menyhért mondta Kriszt Jenőre, mire az utóbbi a következő' toaszttal felelt: „Mélyen tisztelt Uraim és Hölgyeim! Mint harmatcsepp a rózsa levelén, mint napsugár az arany kereszteu, mint csillagsugár a bérci tó vizében, ugy reszket szivem az örömtől, ha végig­nézek e diszes társaságon, mert tudom, hogy az Önöké az érdem, hogy e városban is ki lett bontva az a zászló, melyre a katholikus jelző van irva. Ma, midőn nemcsak az anyagi, hanem a szellemi téren is a verseny, a harc vau napirenden, mely e rokon­elemeket társulásra, szövetkezésre utalja, nem lehet csodálkozni azon, ha ebben az anyagias században mi, katholikusok, is tömörülünk zászlónk alá, melyen ott diszlik a fénylő kereszt az egész világra kiható jótékony, meleg sugaraival. Igen, nekünk, katholiku­soknak, a szent kereszt a jelvényünk, melyben és a mely alatt győzni fogunk és máris győztünk. Mert mire tanít a szent kereszt ? Türelemre s munkára ! Hisz az egész élet a szenvedések láncolata, melyeket csak a türelem segélyével lehet elviselni, ha — mint azt a mai szép felolvasásból is megtanultuk a — tár­sadalmi rendet felforgatással fenyegető szocializmus karjaiba jutni nem akarunk. Ora et labora, tunc dabit tibi Deus omnia bona. Imádkozzál és dolgozzál! Ez legyen egy katholikus ember jelszava. Ha az apostolok nem fáradtak volna, sohasem tűzték volna fel a római Pantheonra a keresztet. Megtanít a sz. kereszt a vallásosságra s a jó erkölcsökre is, melyek nélkül Róma elpusztul és népei rabigába jutnak. Megtanít a hazafiságra, mert hisz a trónok erőssége s alapja nem a szurony, hanem a vallásos hazafiság, a melyre Krisztus urunk tanított meg akkor, midőn azt mondta, hogy adjátok meg a császárnak a mi a császáré, s midőn a honfibú könnyeit sírta el szülő­földjének fővárosa, Jeruzsálem pusztulása felett. Fennen hirdessük tehát körünk katholikus jellegét és legyünk büszkék reá! De necsak ezt tegyük, hanem iparkodjunk annak tekintélyét fokozni az által, hogy a vallásos hazafiságot necsak prédikáljuk, hanem a szerint éljünk is, mert csak ugy fog fel­virágozni egyletünk; mi, hogy ugy legyen, az Isten áldását kérem le az egekből. Körünk felvirágzására emelem poharamat és a kör lelkes elnökeire. Éljenek ! u A bauketnek, melyen még több felköszöntő elhang­zott, csak éjfél felé lett vége. — Szilveszter. A Kaszinó és Polgári-kör régi jó és szép szokásához híven az idén is társas vacsorát rendez saját helyiségeiben Szilveszter este.

Next

/
Oldalképek
Tartalom