Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897
1897-12-25
XXIV. évfolvam szám. PÁPAI LAPOK Pápa, 1897. clwvmber 25. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 969., hova a lapnak szánt közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése Főtér. Laptulajdonos: Fenyvessy Ferenc. Felelős szerkesztő : Körmendy Béla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hirdetések a legjutányosabban felvétetnek. A lap ára: Egész évre ß frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. - - Esyes szám ára 15 kr. Bucsu-szó. I Hivatalos elfoglaltságom nem engedi' meg, hogy a „Pápai Lapok" szerkesztését azzal a körültekintéssel és odaadással ve-'; zessem tovább is, a milyent egy ily régi, jóhirnevü újság igényel. A midőn a „Pápai Lapok" szerkesztésétől, öt évi m űköHtj^ei p j^^íf', az uj évkezdetével visszalépek, buesum alkalmával, hálás köszönetet mondok e lap nagyrabecsült tulajdonosának: dr. Fenyvessy Ferenc urnák, Pápa város országgyűlési képviselőjének, azon megtisztelő és kitüntető bizalmáért, melyet irányomban tanúsított, hogy öt éven át lapjának felelős szerkesztőségét reám ruházta, de hálás köszönetet mondok buzgó és derék munkatársaimnak és igen tisztelt olvasóimnak is, kik lehetővé tették, hogy a „Pápai Lapok" ez utolsó öt év alatt is azon magas színvonalon állott, melyre elődeim alatt emelkedett; — egyúttal kérem szíves jóindulatukat utódom: dr. Körös Endre tanár ur, ti Jókai-kör másodtitkára számára, a ki különben is a „Pápai Lapodnak itt tartózkodása óta egyik kitűnő tollú munkatársa volt. De a midőn, mint szerkesztő, buesut veszek, nem szűnöm meg egyúttal munkatársa is lenni a „Pápai Lapok u-nak, a melyhez oly sok kedves emlék csatol. Kiváló tisztelettel Körmendy Béla. A békesség. Örökös a harc, a küzdelem itt alant. Egy suhintás a történet bűvös vesszejével s azonnal elénk áll az ember évezredes küzdelmével, vágyával, íeményével és törekvésével. S az emberiségnek minden vágya, küzdelme, reménye, törekvése a békességet óhajtj R, cl békességet keresi. Sajátságos prometheusi vonás az ember életében, hogy mindig a békességet fürkészi, kutatja és azután egész élete mégis harcban, küzdelemben telik le. Az életnek legnagyobb java: a békesség, ugy kegy az, kit ez szárnyaival betakar, talál olyan csendességet, nyugodalmat, hogy azt a zugó szélvész meg nem zavarja, tomboló vihar meg nem semmisíti. A keresztyénység nagy nyitánya is ezzel kezdődik: a sötét, csillagtalan éjszakában egy ragyogó csillag támad s ennek sugárzó fényénél megzendül az ég és a lég reszketve hozza az angyalok örömdalát: dicsősség a magasban Istennek, békesség e földön, és az emberekhez jóakarat. S az, ki a békesség angyalát hozta le a földre három évi titáni küzdelem, emberfeletti harc után, maga is tövis koronával, vérző testtel oda száll, hol már nem fáj semmi: de csak azért, hogy széllyel törve az enyészet bilincseit, a félő, aggódó tanítványokat azzal köszöntse: békesség legyen veletek. Megsárgult leveleken, a mult idők homályában a pr'ifeták izzó tüze, lángja mind de mind arról a boldog időkről álmadozik, a mikor lakozik a farkas a báránnyal és a párduc a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlánkölyök s a kövér barom együtt lesznek és egy kis gyermek őrzi azokat. A chinai poshadt vérével elutasítja magától a metaphisikat világot, mondván, még az életet sem ismerem, hogyan ismerhetném hát a halált s a minden nemesebb vágyat, törekvőt megölő középszerűségben, középreudbeu keresi s találja a nviigalm-u, békességet. A hiudu ugy nézi az életet, mintegy kiválást, lázadást az ős Brahma ellen s éppen azért ez, a legnagyobb rossz, a legnagyobb bűn s a leggyorsabban megszüutetetidö állapot. Ezért ^au azután az, hogy a fakír tüzel égetteti testét, szegekkel kirakott csizmában jár, százávalezvével gázoltatja magát a Trimval szekere által vagy a szent Ganges vizébe öli mását, hogy a szatnszarán át az örök Brahma kebelén mielőbb nyugtot, békét találjon. A buddhista a Nirvánába siet, hol nincs élet, hol uem gondolkozik az agy és nem érez a sziv. S e földi létben is esak az találta meg a békességet, ki Buddhának halála előtt pár nappal mondott szavai szerint: Kiölt magából minden érzést, ugy hogy kívánságai v nincsenek, uem óhajt semmit, nines benne önzés, személyi érzé^, élettelen, hideg, rideg, mint északnak hófedte mezeje. A persa Almra-kanlával csatázik A!iiűn;::i: a rossz, a sátáti ellen ; a germán az Istenek itiegsemmisültével, lealkonyultával találja meg a békességet, a mikor majd Balder fog uralkodni az ás »k maradékaival az uj nemzedék l'.í'ött. A görög Phoibos-Ap dió borostyán ágával érinti a bűnöst s a< egypto-ni kegyes-szörnyek, gonosz szellemekkel vívott irtózatos hatc u'l.i juthat a boldog mezőkre, hol őt körülsu„-iA PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. Dal Betlehem csillagáról. Csillag gyulladt ki Betlehem fölött, Csodás fénye utat mutat. Megértik kelet vándor bölcsei, S követik a jelölt utat. Miről próféták jósoltak vala ; Megérkezett a Messiás : Ki megtöri a kigyónak fejét . . . A mint hirdeti az Ivás. Angyal száll alá : Ur követjeként, Hallgatják csorda-pásztorok. „Dicsőség a magasságbélinek !" Kivallja száz meg száz torok, Örvendj bilincsbevert bús Izrael .' Ma születik a nagy király . . . Csillag gyulladt ki Betlehem fölött: Kél-száll e hir, mint gyors sirály. Templommá lesz az egyszerű akol, Melyben Fiút szül Mária. És angyal-ajkak égi khórusán Zendül fenséges ária, A jászol: tömjén s mirhával rakott, Hol felmosolyg a csecsemő, E menyekből leröppenő sugár . . A nagy király „Ő" leszen: „Ö". Homlokán ott a fénylő glória, Hogy anyja emlőin pihen. És leborulnak bölcsek-pásztorok, E földön nem volt még ilyen. Nem történt még az ős Sión fölött, Sión alatt ilyen csoda . Kételkedtek-e, hogy ez „<)" legyen? Minden sziv azt veri: soha ! Megdöbben a hírtől Heródes, é.s Parancsot ád iszonytatót: (Messék meg minden fiúgyerek, Hol találni egy szoptatót. Kidron patakja könynyel lesz tele, Melyet kisírnak az anyák . . . Es Libanonnak cédruserdeje Zokogja a kinok jaját. De pribék gyilka „Öt" nem ölheté, Egy öszvér Egyiptomba fut. Melyből az üdvösség forrása jő : Jíem lőn elfojtható a kut. E forrás gyöngye tengerré dagad; Hogy visszatérve megjelen A megváltó eszmék nagy mestere ; Kit dicsőit mult és jelen. S hirdet jogot: mit elraboltauak, Szeretetet: mely már kihűlt, Ostort emel a szentély pitvarán, Hol kufárok csoportja ült. Testvérnek hirdet koldust és királyt, Állítva : egy Atyánk vagyon. Ki a szegényekkel megosztozik, Anuak hoz áldást a vagyon. Törjétek ketté a falat felét, Ha esdekel az éhező' . . . S ne tudja a bal, mit a jobb adott . . . Valóban Messiás, ez ,(") '." Igéje milliókat üdvözít, A hirdetett tan : szent, örök, Mig csak lesz egy virágnyitó sugár, Mig esak egy villám menydörög. Áldott Karácsony óh ! jövel, jövel! Ápold, erősítsd e hitet ; Mely már két ezredévnek éjjelén .Szelid hajnalfényt derített. Övezze pálma azt a lobogót, Melyet „(V Golgothára vitt . . . Leljen alatta enyhet és erőt, Kit csüggedés megtántorit. Viruljon a mag, melyet ,()" vetett, És öltsön testet az Ige . , . Csillag gyulladt ki Betlehem fölött! Imádkozni jertek ide. Az idők teljessége eljövend, Babér köszönti a tusát: Követve hiven, rendületlenül, Kázáreth Jézus Krisztusát! Soos Lajos. Lapunk mai száma 10 oldalra terjed.
