Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-11-21

lyel-közzcl egy velős csontot félre tesz — a látogató gavallérnak. Hölgyeink jó akaratával és buzgalmával, azt hiszem, ez a szervezel be fog válni. EYA a szervezetet az intézők figyelmébe ajánlom. Fürst Sándor. Városi közgyűlés. — 181)7. november Ili. — 1'ápa város képviselőtestületének november hó ifi-án délután 15 órakor rendkívüli közgyűlése volt, melyen Mészáros Károly polgármester elnökölt. Alig ;)() és néhány városi képviselő jeleni meg a közgyűlésre, a. mely csendes mederben, úgyszólván vita nélkül folyt le. Legfontosabb tárgyát a közgyűlésnek a polgáriskohl céljaira még szükséges két teleknek megvétele képezte, melyet a képviselőtestület egyhangúlag elhatározott, megmutatván ezen ténye által, hogy a városi képviselőknek mennyire szivén fekszik a városnak jól felfogott érdeke és minden, különösen a kultúrintézmények terén minél inkább való előbbre vitele. A közgyűlés lefolyásáról ludósitónk a következőkben számol be : Mé<:ám* Károly polgármester a kíí/gyulést a képviselők üdvözlése után megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Baréilh Ferenc, Kis József, Utál János, Vághó László és Xéhmann (labor városi képviselőket kéri fel, a kik hiteleMtéssel megbízatnak. ('fiihniiiii/ Károly íoje>r.\v.ó a mult ülés jegyzőkönyvét felolvassa, melyet minden megjegyzés nélkül tudomásul vesznek. Napirend előtt polgármester bejelenti a közgyűlésnek, hogy a pénzügyminiszter ur u nagyméltósága az állami italmérési jövedéknek lslU). évi tiszta jövedelméből l'ápa városának :Hi:U) frt 54 krt utal vánvozott ki. Ezen összeg az adóhivatalból felvétetett és a közpénztárba elhelyeztetett. A jelentés örvendetes tudomásul szolgál. Ezután következett a tárgysorozat. I. A belügyminiszter megküldi Magyarország külön és egyesitett eimerének leírását és rajzát. Kemény Béla v. jegyző a belügyminiszternek a cimerek leírása és rajzához csatolt leiratát felolvasván, azt a képviselőtestület tudomásul veszi és elhatározza, hogy a cimerrajzok keretbe foglalva a képviselőtestületi ülésteremben kifüggesztessenek. II. A törvényhatóságnak a kövezetvám pénztár mult évi számadása tárgyában hozott határozata. Tudomásul vétetik azon hozzáadással, hogy a közgyűlés utasítsa a városi tanácsot, miszerint a 4164 frt 25 kr túlkiadás visszatérítéséről gondoskodjék. III. A törvényhatóságnak a vasúti vámpénztár 1HÍ)(>. évi számadása tárgyában hozott határozata. A közgyűlés tudomásul veszi azzal, hogy utasítja a tanácsot az 1854 frt 24 kr túlkiadásnak visszatérítéséről leendő gondoskodásra. I.V. Peeegödör Inztitó készülék tárgyában a városi tanácsnak előterjesztése. Ssokaiy Ignác rendőrkapitány referádája és dr. Kende Ádám módosító felszólalása után kimondja a képviselőtestület, hogy a peeegödör I tiszt.tó készüléket Seinnidt Lipót városi gyepmester számára megveszi, annak vételárát a köz.péiutárböl kiutalja ugy, hogy Schmidt Lipót kötelező nyi<atkozata folytán tarto/ik a város által előlegezett ez.en vétel ári összeget 10 év alatt évi részletek! en 5"»-os kamataival együtt a városi pénztárnak visszaüzetni. A beszerzésre vonatkozó intézkedésekkel, valamint a gépnek jókarban tartásáról és a vételári összegnek évről-évre leendő visszatérítéséről való gondoskodással a tanács bizatik meg és utasittatik, hogy a szivattyuz.ási ártáblázatot mielőbb állapítsa meg. V. A városi tanácsnak jelentése az építkezési szabályrendelet tárgyában. Bartahlos István, Steinberger Lipót v. képviselők és a polgármester az állandó választmány javaslata mellett dr, Lővy László v. képselő pedig ellene szólalt fel, mely utáu a közgyűlés az áll. választmányi javaslat elfogadása mellett elhatározza, hogy az építkezési szabályrendelet kiegésziteudó' részét képező utcavonalok megállapítását magában foglaló térképet Török János városi mérnök által az építészeti és szépészeti szakbizottság közbenjöttével elkészittetti és ezen munkáért a városi mérnöknek 800 frt tiszteletdijat és a napszámbéreket a közpénztárból kiutalja. VI. A polgári leányiskola céljaira szükségessé vált két teleknek megvétele és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak átengedése iránti előterjesztés. Lampérth Lajos tanácsos előadása után a polgármester a névszerinti szavazást elrendeli és 34 „igen" szavazattat („nem" szavazat egy sem volt) kimondják, hogy a város Lukács Dávid és nejének házát 2700 frt és Pados János és nejének házát 2576 frt vételáron a polgári leányiskola céljaira megveszi, ezen ingatlanokat a felülépitmények nélkül a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak a fenti célra átengedi, a már megkötött szerződéseket elfogadja és azoknak törvényhatósági jóváhagyás végett felterjesztésével, nemkülönben a kultuszminisztérium részére kiállítandó okmány elkészítésével ét, felküldésével a polgármestert megbízta; egyben utasítja a tanácsot, hogy a felülépitmények célszerű felhasználásáról k'otidoskudjék. VII. A legtöbb egyenes államadót fizető városi képviselőknek a küldöttség I által kiigazított 1SÜ7. évre érvényes névjegyzéke. Felolvasás után a közgyűlés a névjegyzéket, melyet lapuuk más helyén közlünk elfo,i Seinnieringet, stb. és a magyar államférfiak hathathat'''.- támogatásával, magyar polgárság bölcs, de áldn/atké-z okosságával együttesen valósággal ..megcsinálták'' a Balatont. Igaz ugyan, hogv a Balaton már jóval ezelőtt, ,'Vtzredek óta megvolt, de ki tudott róla? ki vette has/nál ? ki éhezte gyógyító erejét'' selyemlágy hullámait ? edző levegőjét ki ismerte ? Évenkint legi.iljibb néhány • /er ember. Pedig milyen sok ideig ta.iott ez a nevetséges állapot. Minő szégyen még arra az idmv vissza is gondolni! De már 2ő évvel s'/elutt, mikor lián Ily volt a miniszterelnök, támadt í-gy m<'/ga!oni, mely ennek a nevetséges állapotnak végét igyekezett vetni. Akkor történt ugyanis az, hogy néhányan, a kik már akkor tudták becsülni a Balaton nagyszerű tulajdonságait és látták egy és másban, hogy Bánlfy nak mennyivel több nagy dolgot sikerül kercszlülvinnie, a mivel elődei nem bírtak, rá akarták őt arra venni, hogy a Balaton föllenditésóuek ügyét vegye a kezébe és egy hatalmas merész csapással tegye hozzáférhetővé az egész nemzet számára, sok milliót mentve meg igy a kivándorlástól, gazdaggá téve a Balaton egész környékét és egészségessé mindazokat, a kik így a Balatont élve/hetik. Bánllynak megtetszett az eszme és foglalkozott is vele egy darabig, bejárta, és bizalmas embereivel, különösen "Wlassiesesal, a ki akkor szintén miniszter volt, bejáratta a Balaton több pontját, de egyszerre hirtelen megszűnt a dolog iránt érdeklődni és többé egyáltalán nem akart róla beszélni. A Balaton rajongó híveit cz az érthetetlen elárás nagyon báutotta, de el nem riasztotta. Addig szorongatták a miniszterelnököt, mig ö egyszer mégis megmondta az okát annak, hogy mitől kedvetlenedett el oly nagy mértékben. — Hát jó, megmondom! pattant ki

; mikor már nagyon sokat hos/antotlák. A ti Balatonotokból nem lehet semmi ! Es én nem is foglalkozom vele többé. Fejlődjék ugy, ahogy tud, magától vagy sehogy ! —- De niiért ? az Isten szerelmére, miért haragudtál ugy meg egy-/.erre ? Csak nem fordultál föl valami rossz yaehttal'.' — Sőt majdnem igy jártam Lemegyek a napokban é- látom, h"iry egyik fürdőtelep támad a másik után. Ep ni"s| hasogatnak ki egy uj telepre való parcellákat, még nincs is meg az egészből tfgyéb, mint egy bódé a mérnökök és egy barakk a munkások számára. Kiszállunk, tudakozódunk hogy lehet-e itt telket kapni és mennyiért ? Azt feleli a mérnök : ..Egy négyszögöl 20 kr, ha az ur nem lutheránus. „Mi? De hátha én ép lutheránus vagyok?" mondám én. „Akkor tiz forint egy négyszögöl, és még ugy .sem ad belőle a báró." „Hát ugy haragszik a báró a lutheránusokra ?" „ Nyilván", — monda a mérnök röstelkedve és lassan elódalgott mellőlem, hogy többet neki erről a szamárságról beszélnie ne kelljen. Hát ez az oka. Ott, hol még lehetséges az, hogy valaki a vallása szerint kap vagy nem kap a készpénzeért parcellát, ott a haladás, a fejlődés leheletlen. — De kegyelmes uram, egy bigott báróért • I csak nem ítéled el az egész Balaton környékét ? szóllak elámulva a Balaton barátai. — De bizony elitélem, felelt Bán Ily. Mert ha az a báró tudná, hogy ott nagyon sok vele hasonló gondolkodású ember vau, ő is másmilyen volna. Mert az ilyennek a neve csak akkor bigott, ha sokad magával van. 11a egyedül van, akkor már nem bigott, hanem bolond . . . Hát hagyjatok nekem békét és először érjetek meg a haladásra és csak azután próbáljatok meg haladui. E miatt aztán Bánlfy alatt meg is feneklett a dolog, de persze esak egy rövid ideig. A „lutheránus mentes és pormentes" fürdőhely azért létre is jött, csinos ügyes is volt, de jó sok ideig olyan jelentéktelen maradt, hogy alig vett róla a nagy közönség tudomást. A mikor pedig néhány esztendő múlva az alapító báró — a kinek véletlenül néhány ravasz lutheránussal volt tömérdek birtokrendezési baja — átadta az ügyek vezetését a fiának, az egyszerre megszüntette a kis komikumot és a nevetség elmúlt magától. De azért Bánlfy is teljes erejéből segítette azokat, a kiknek első sorban volt feladatuk a viszonyokat megérlelni, és most a Balaton nagy ünnepéu (í is elmondhatta, hogy ahhoz a nagyszerű föl viruláshoz, a melydyel. immár a Balaton joggal dicsekedhetik, teljes erejéből hozzájárult maga is. A kormányt Tisza István képviselte, a ki gavalléros bőkezűséggel külön vonaton vitte le a törvényhozás tagjait, közöttük az ősz Bánfl'yt is, és itt derült anekdótázás közben mondta el Bánlfy barátainak, hogy ezelőtt 25 esztendővel mi minden nem volt még lehetséges Magyarországon. A képviselők