Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-11-14

PAPAI LAPOK iskola •céljaira a szükségessé válfc két háztelfcet, a Ttu'ly a Csajtay-f&le telek északi szomszédságában van is a funduaokat átengedje a vallás-és közokta-1 tat&sügyi m. kir. minisztériumnak. e Meg vagyunk győződve, liogy uw-st, midőn ' a képviselőtestület bivatva van ezen kérdésben . ' ; •érdemleges határozatot hozni, ezen utolsó ál- t •dozatot nem fogja megvonni a polgári leányiskolától, 1 melynek államivá tétele, az intézet céljaira szolgáló * diszes palotának felemelése és igy létkérdése is a kép­viselőtestületnek határozatától van függővé téve. ^ Mi bizunk benne, hogy a városi képviselők, kik városunk érdekeit mindenekben előmozdítani töre­keduek és ezen való működésüknek már számtalan­szor adták fényes tanúbizonyságát, most sem lesznek szükkeklüek és elfogultak, hanem szavaikkal és szavazataikkal elősegítik ezen hasznos és nélkülöz­hetetlen kulturintézetünknek még nagyobb mérték­ben leendő előmenetelét és még inkább felvirágozta- j tását. Adja Isten, hogy igy legyen! ) I = Pápa-bánhidai vasút. Kuniárom­megyéből örvendetes értesítést nyertünk a pápa­bánhidai vasutügybeu. Nevezetesen a vasutiránj mentén érdekelt összes községek a legszebb ajánlat-összegeket szavazzák meg a vasútra, egy-egy község 10—20—30000 irtot, úgyannyira, j [ hogy Esterházy Miklós Móvie, gróf csákvári lakos, bár nem akar áldozni a pápa-bánhidai vasntra semmit, bauem kibúvó okokat hoz föl. mégis az ' ő aradalmi községei jelentékeny áldozataikkal ezt ellensúlyozzák. Annál sajtuüatvaméltóbb, söt szégyenletes a veszprémniegyei bakonyaljai községek közö­" nye, értelmetlensége és szükkeblüsége, ngy, hogy olyan községek, mint Pápa-Teszér, Osóth, '.Sziics, Koppány, Béb, N.-Tevel, N.-üyimótb nem 1 ébrednek föl a községeik érdekébeui áldozat­" készségre. Figyelmébe ajánljak ezen szereu­' esetlen községeknek, különösen vezetőiknek, * hogy a vasút ugyan lü fog épülni és a törzs­' részvények össze fogjak gyűjtetni, ma már ugy áll a dolog, de a vasútra nem áldozó bakonyaljai községek miatt a vasutirány az illető községeknek érintése nélkül, sőt lehetői elkerülésével, Pápára a legegyenesebb és leg-' rövidebb icáuybau fog bemenni, hogy ezáltal •,. megtakarittassék azon költség, mely az áldozatot .nem hozó községek miatt szükséges leend. Tehát mig nem késő, jó 'esz mindezeket f«ntolóra vetitii! véleményes előterjesztés céljából. Most pedig, — mint­hogy Schmidt Lipót városi gyepmester vállalkozott, hogy a pecegödör tisztitö készüléket, mely —900 Írtba kerül, hajlandó beszerezni <és a városnak is rendelkezésére bocsátani, ha a város a készülék árát előlegezi oly formán, hogy ezen összeget 10 év alatt egyenlő részletekben le törleszti, illetve a város­nak visszatéríti, — ezen .ajánlat kerül a képviselő­testület elé. A városi tanács az ajánl*.! elfogadását java­solja a képviselőtestületnek. V. iV városi tanácsnak jelentési- az épít­kezési szabályrendelet tárgyában. Építkezési szabályrendeletünk megalkotásának rég vajúdó kérdése IIOSFZU idő után újra napirenden van. Sajnos, még most is osak a kezdet kezdetén | vagyunk, a ímnnyibun előb'fe a szabályrendelet egyik kiegészítő részét képező városi fr'-rkép felvé­telének, illetőleg megkéá'.itésénok elhatározása szük­séges. Jvoui'ekt és a célnak teljesen megfelelő épít­kezési szabályrendelet cgyanis a város térképe, tervrajza nélkül alkotni tem lehet, Ebbel kifolyólag a városi tanács felhívta a város mérnikét, hogy tegyen előterjesztés.', arra nézve, vájjon hajlandó-e ezen munkálatot elfogadni, mibe íbg kerülni a tér­kép elkészítése és ba ő nem vállalkozik, kit ajánl e munkálatra? Török Jáivis v. mérnöknek féli vre terjedő, részletes eló'ie rjesztf.se röviden a k'Jvetkezó': A térkép elkéssitése, több hónapi időit igényel­vén, azt nem vállalja el, s>em olyan egyént nem ismer, kire télies megnyugvással rá lehetut bízni i~, munkálatot, a melyre Ilcgkevf sebb 4*>0() frtin i összeg szükségeltetnék. Tudomásul vévén a váiwi tanács ezét jelen­tést, azt .indítványozza, ihogy & képviselőtestület ne csináltasson ily költségei: térképet, han-nn szorítkoz­nék csak iis az utcákat ás uteas-onalaka* szabályozó és megállapító tervezet olkeszités-íre, a mely rövidebb idő alatt képzen letz és sukkal ke.vesebb költségből, miüUgy 70(i' frból is ki i\g kerülni. VI. A. polgári leányiskola .«zeljairs. szük­sé«'esaé vált két feleknek ineg-véteie és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi tainisz­temimn-ak áteogedt%e iráuti eleierjesztés. Ezen tárgyban a a-árosi íauács javaslata az, hogy a •képviselőtestület aaegvegv'e a polgári feány­liázaival, sgyönyörű grófi kastélyával, melynek mint' Tengerből kinőtt ksresu ea'.mpaniíjei, aranyos !'gy második Miramasruak falaihoz a tenger gördíti j kupolái s légies tündérpalotái libanoni cédmspilótákon -zebbnél-szebb kagylóínak csipkés kelyheit, s rövid épülve, a melyeknek festeti recés ablakaitól vissza­idő alatt a több óráig .tartó igazán tengeri útra tér- j rezgett a habokon megtört biborestsugár, gazdag tünk, melyen csak az eget, s az örökké 'hullámzó wngerfc láthattuk, szegény betegeink rosszulléte a äaikust komoly agálylyal tölthette el. Reggel öt órakor ültünk hajóra s délután öt óra lehetett, midőn végre hófehér vitorlás habisz­bárkák egész serege szétszóródva az óriás víztükrön száraz közellétét sejtette. S valóban hajónk csakhamar meglassitá futá­sát, s egy olasz kalauz — kit eddig észre sem vet­tünk chioggiai bárkához hasonló jármüvével bajónk oldalához simulva felkúszott kötélhágcsónkori, s el­foglalta helyét a kormánykeréknél, hogy hajónkat a tengerbe mélyen benyúló cölöperdőkön, s a vizből kiemelkedő katonai erődökön keresztül a Márk-tér előtti kikötőbe vezesse. A kalauz felvétele ünnepi számba meut. S le­gyötört utasaink a fedélzetre tolongtak, hogy sóvár szemekkel szárazföld után kémleljenek. A sirályok a táncoló hullámok élén vészjósló sirassál rebbentették meg fehér szárnyszéleiket, s hátunk mögött viharfel­hők kezdtek gomolygui. De előttünk kisütött a nap az aranyrojtu fellegek alól, s messze-messze nyugat felé több mérföldnyi távolban elmosódott kicsinyített arányban feltűnt végre Velence párázatos glóriájában. szinpoinpájukban kánoniévá tették az égazur s a lazuliszinü tenger keretében egy keleti mágikus köd­fátyolképhez, vagy azon művészi kisded festmények egyikéhez, melyek a középkori krónikák, vagy irott zárdakönyvecskék díszesen gothikus kezdőbetűi körül csoportosulnak. A mozaikszerüleg leragasztott kis aranyfüst­lemezkék részleteit, arabeszk és renaissance-ecset­diszitéseket noha a szemlélők különböző láttávoluk­nál fogva nem is képesek mind tüzetesen kivenni: de azért az összhangzatos benyomás, az ihletszerü áhítatos csodálat mindenikre ugyanaz. Hosszú kilenc év után életemben másodszor pillantottam meg ismét gyermekálmaim tündérképét, Itáliának s az egész világnak ékességét: a szép Velencét. De most is oly szent ihlet lepett meg, mint akkor, mikor félig gyermekes rajongással a szent örökvárosba törekedtem boldog mártyrjaink csodatévő sírjához s az ország-vesztett pápa-király trón zsámolyához, fájdalommal ugyan szivemben, de eltelve mindennel, mi eszményért lelkesíthetett! Szilasi Pázmány Zoltán dr. A kath. kör estélye. A kath. kör f. hó 7-én tartotta meg első ház itélyét. Elvezetés est volt ez, irja tudósitónk, me­r et a kath. kör szerzett a megjelent szép szám tv özönségnek, műsora jelességével, sikerült ki valósá­ivá!. Mert eltekintve attól, hogy a legszebb esalá­iasság jellemezte, ez estélynek két vonzó téuye­őjo volt. A programm ugyanis nem csak érdekes volt, lanem változatos és hozzá nem fárasztó. Két oly ulajdonság ez, melyet nem igen találni meg az i'y istélyek programmjában, a jelenvolt közönség pedig izon óhajjal távozott, bár lenne minél előbb alkalma ly élvezetes és kedélyes estélyt tölteni a kör helyi­ségében. Az est kezdete 7 órára volt kii űzve. de jóval jlőbb megtelt a terem szép és válogatott közönség­jel, mely az első szám kezdésénél zajos éljenzés-el 5s tapssal fogadta Oláh Sándorné úrnő és lureuz ; I'aula k. a. által gyönyörűen előadott Konti ,1. >/<•• relrni kettős dalát. Muiinniidcay Elek társelnök k— vetkezett ezután, „Mért nem szeretem én a kávét­cimü humoros felolvasásával folytonosan derült­ségbe tartotta a hallgató közönséget. A program:;, harmadik száma zongora s/.ám volt, Menuer J. -z;in­kirándulás, 4 kézre, melyet Oláh Sándorné uruo Feet'twzy Paula k. a. igazi bravmirral adtak eló. Jiuiiuuer Zoltánné urnó'é volt a programm ne­gyedik száma, s szavalatával, melyet igazi drám.ii hévvel adott elő, mély hatást ért el, ugy hogy a közönség könylelt szemekkel hallgatta s végén per­cekig tartó tapssal jutalmazta. Az igazán művésziesen előadott s/avahu után a közönség ismét Oláh Sáudorné unni zongoraki-é­re.te mellett Ferenrzy Paula k. a, által előadott „Sírtam eleget utánad" cimü Lányi Ernő népdalá­ban gyönyörködött, a melyben a közreműködő úr­hölgyek ismételten bebizonyították kiváló miivé-/.! tehetségüket s a hallgató kö/.őii-ég nem i- yi'i háládatlan. Most ismét lkui'tH"e Zoltánné lépett a \> > diumra és az ő megszokott kedvességével adta el. „A szórakozott leány" cimü magáujelenet.-t, emec. e jelenet 'értékét az előadó unió' naiv fellépé-e és a darabban előforduló humoros részek ütryes é- művészié­színezése, melyet a közönség o-ztatlau derült tigvi ­lemmel hallgatott és élénk éljenekkel fogadott. Az utolsó szám méltó befejezője volt az e-uu-k. illetve a műsornak: Oláh Sándorné zongorajáték :.. ki is Mihály Jiíiiác „Cserebogár, sárga c-ereboir.M •• cimü ábránddal csak emelte az est mn'vé>zi érékiV Ezután a termek néhány perc alatt éttermekké alakultak s csakhamar felhangzott a cigány zenéje, melvnt ellett a közönség vígan vacsorához ült. A vacsora elköltése után kezdetét vette a tom­bola, a mikor körülbelül 7(1, szi'bbuél-szebb tárgv sorsoltatott ki. TO LL Ff KG V G VK L> Innen-onnan, Beköszöntött a tél. Es a dideregve siető embe­rek fázós tekinteteiből és különösen a vörös orrok fölöttébb megszaporodásaiból nyilvánvaló, hogy nem­csak a tél van itt teljes valóságában, hanem a hble.g­és annak téli kenyeres pajtása: a fagy is bejelen­tette magát a héten nálunk s a korcsolyázók nagy örömére a hőmérő reggelenként — 4- -"»"-ra .-ü­lyed alá. Sokan ugyan nem szeretik a telet, különösen amiatt, mert akkor rendszerint nagyon hideg szokott lenni és a kinek ninrs tüzelő fája, bizony hideg szobában kénytelen a hosszú telet nem valami kelle­mes módon átaludni, jobban mondva átszenvedni : de hát a télnek még is meg van a maga jó oldala azok számára, a kiknek otthon is fűtött szobájuk van, vagy pedig a társas körök és nyilvános helyi­ségek meleg termeit felkereshetik és ott kellemesen szórakozva tölthetik idejüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom