Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-11-07

XXIV. évfolvam. 4-0. SZá-TTl. IVipa, 18í>7. november T PÁPAI LAPOK Pa I )a varos hatóságának és töhl) pápai, s pápa-vi.iéki egyesületnek megválasz-toti közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca hova a lapnak szánt közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése Főtér. Laptulajiloieiv : clr^. Vonyvessy l'Vveiic. Felelős szerkesztő : tvöx"»iioncly liéla. Előfizetések ós hirdetési dijak a lau kiadóhivatalához küldendők, nol is a hir­iietések a h'irjiitáuynsaiibau felvétetnek. A lap ára: lígész évre l> frt, félévre :i frt, negyed­évre 1 frt öl) kr, - Knyi's szám ára 15 kr. Kenyeret! Az idei télen aligha kell visszaáltnoüní a régi Kófflít sápadt ezreit, amint <.p;mem et <?ire*u»et»]> üvöltéssel reszkettetik me§: a kényelem boai úszó, hataltuas imperátorok városaiéi k levegőjét. Nem Josz szükséges a képzelet erejével magunk elé varázsolni : mikor a sorsával elégedetlen, .nyomortól űzött nép ftnyegeíw moraj lássál követeli a létfentaa'tó kenyeret, A kuszált füríti, sápadt areu, mt'zetlen, aszott testű rém: a nyo­nie-r, itt lebeg már -közöttünk, észrevétlenül, suhanva jár ti kunyhók, a szalmafedeles hasak között-; lneg-megrirogatja azokat a szánalmas, toprongyos alakokat, azokat a kékre fagyott, didergő teremtéseket; nuM. még csak ezek ismerik. Hanem azután myjd lia jj.uír nem elég­s/ik meg -í eirógatással, hanem vad erővel. s/Mnjaii belemarkol a szivükbe, az agyukba és hideg csontváz kezehd kiragadja '''kel a fórumra, a nyilvánosság elé; ha égeti" le­heletével lázra gyújtja idegszáhiikat és föl­égeti bennük a szegénység, a kenyérféleség szemérmei: ükkor színről—zinre láthatjuí ezt a rémes szellemet a maga rettcuelessé­félten; akkor már nem kell többé vissza álmodni a/, éhező római nép ezreit: Itt fognak előttük hullámzani valóságában. Az idei szük eszh ndő, a bekövetkezett drágaság megfogja kétszerezni az ínségesek számát; készen lehetünk rá. Ami Ínségeseink nem fognak szórakozást, színjátékot is kérni, hanem esak kenyeret. Kenyeret azoktól, kiket a sors jóléttel ál­dott meg. Morzsát a bőség asztalairól. Készen kell lenni az áldozattételekre! Nem szabad bevárni, mig a minden ösz­tönnél, minden vágynál, minden indulatnál hatalmasabb ur, a nyom ir szelleme, meg­tépi az Ínségesek szivét, megkuszálja agyú- j kat H a kétségbeesés lázával gyújtja meg| I idegeiket; meg kell előzni azt a szivtépő , jelenetet, hogy a nyom >rgók kitördelve I kiáltsanak kenyérért. A kormány is késze, van az idei Ínséges télre. l)e az, a mit a orniány nyújthat, majdnem el.-n\észő csekélység loz. A társadalomnak, a jólét* n élőknek, n jö­fékonycélu cg\v-ületekr k kell most kél­' s/eres buzgalmat kifejt :u. A társadalom anyag: áldozni:;]? 1 !! ' •'• -íj.-'[ ! •"•:n<"n-i < - •., most a m'p segíts«'géh m: 'káló egyesületek t,,trnoga'tá.-ára. Műiden egyébb '-'Inak t ha különben s/.ent é- m-gas/los" i>! háttérbe kell az idén szorulnia ununk a 'uhunak liaiásn alatt, bogy / utta! li-g-'^eín'-l. szük­ség : a nyomor enyhít* .-< . Itt v- unak Páj ái a jói. kntn aóegye­sületek ; már j'i volna a/, ideje a Si'jil'Diiillia égető szűkei .el képező megí reiil­tésének is ; e/.ekel és kizárólag a Népkonyha megvalósítását segitse elő mindenki i-Vn­adta tehetsége szerint, a vagvonos nag'Vnbb összeggel, a kevésbé vagyonos fillérekkel. Különösen a Népkonyha felállításának ter­vét minden hányi.ól, teljes áldozatkész­séggel tamogussi a társadalom, hogv ez a valóban hut" úrin.- inté/et már az i< 11• í téb'ii is képes legv'Mi a jéitékonvság teljes gyakorlására, hogy a tiyomorlatn sínylődők­nek mielőbb oszthasson ki ingyenes ebédeket. Városunknak magának \ au annyi vagvo­nos embere. h'>gy ha vagyonukkal arányban van s/.ivitk jósága, lelkük nenn s áldozatkészsége - --zt minden nagyabb erőfeszítés nélkül cl Ich"*, érni. Tegyünk félre egyelőre minden más céh. függe-Zszuk föl az t-s,.(h-g más irán\ bau indított gyüjlési'k 1 es tömöriwik álib>/:il­ki's.'-égüiik i'i.ss/.es : n-j,, váms é> a jóté­kony lióegye-i'ilcj -kkel U;, i-<\ • ;i Népkuny ha |é..--it 1 .s;i. :,ji,-;ik liíJMaü'...'.'bts eéij;|j ki','-.' A íál'::-tli:,!Í;.!'. angyali u-I-ii-I KCI, le Ingnak nrijd • /-illani ::/ni;ou •: u\ , -k.is. jie.'iés/e- |,-;h: .. |:i! v !>:l, led HJ.»-? :fH"U í! n\«'!H"ä ré:u.- i--ük '':i'"..'.itja ••. -.'•':!; '."UÜM. ::ggé. 1-í -s. A J gnbiflr/.ió. ,.;íp:nh :l 1;' k i 1 11 jó.- ;:'.iis .s-^i\ i;k \ :• i',k-a v;t 1 clii/'u a;-:i. ati­(l'ílt ('g'-|.í lei'.e'i li-M'l ii>le|!lév-/l»'Iié- • ­gény-iég é>i|ér/ •i-'-t : :i 11\• -111•»?.í..:-r. •/• niérinei. PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Emlékezés apámra. Ijoruiigó ősszel, bús alkmiyatk"!' Temetőbe járok, itt szeretem nézni a hervadó I'alombot, virágút. Hervadt virágot, sarjra falomb->t Lenget az őszi szél, — Kip-kop, -— egyre hull a sirhal«'inra A zörgő falevél. Lelkem, mint egy viharvert' 1 felhő Ráborul a sírva, Hogy felette a szeretet s bála Könnyeit elsírja. E sir mellett érzem, hogy könnyebbül Vállamon a teher, - — Mintha könnyíteni e sir drága Lakója jönne tel . . . Oh látom, azt az arcot látom én, Mely tiszta mint a nap, Mely hosszú időn át el nem vészit Egyetlen sugarat ; Csak egy redőt, csak egy árnyat láttam A tiszta homlokon, -­Azt is a gmid. a t••i/delni- s Véste rá -'gykni-íii, S a jó ajui "ly h.-ideje. (>ly régen i:' piln-n. Hol ruár nem fáj S-MIIIÍ, a hol édes. Lenn a -ír nn-lyiln :i : A hol rút csebzövéiiy s csalódásuk Nem seb/.ik a s/i v . [, — Pedig, ki tudja, hányszor vérezett Miattuk a s/j\ed ': ... Ihlett ajkad hirdette lángolón. Mit a Szent Köuy\ tanit. S ha ró/sa alatt kiuy'ira léptél. Erőt adott a bit. S bár a lélek, a/. ;irlatlan léb'k Henueil sirva égett. Szerelteid innsolygaiii mégis, Mégis láttak téged . . . S jött a halál, te a/.t oly nyugodtan, Megadással vártad, — Hiszen hív szolgaként teljesíted Ki-zabott munkádat. — Kiad előtt még a titkos pálya, Talán szenvedések, -­Ha rájuk gondolok, ugy szeretnék Itt nyugodni véled ! (iyür. " lHH-.-sWéliyi Si.lt. tu. Pórul járt szerelmes levél. Mondjuk Ka«l:t»-!T.:;k. Már tii-biiilük mi a képli kelV»/1''||\ koJl\ '. • e. '!. a Ivi .1 1 ,ili»I:T ÍÍÍIMÍJ-.'I'L:­llél eis,, helv.-i; vb :i: i. fi':;!/', a. A ilul-.^ ér-; •!;••-. ([.• k-iiv.-. « »Ivat:. *;iirt :i pillangó tarka --/áinya. nelyü-'k minii'im -la vmi niá/a, ha h"//;í .'vünk. Igy há' :•• Lilii-ntidi« u-k llá/a tflzéllek :l !l 'li-'l-'t i- f- -lie U )-Í;..W. t.ihli:~;t£ k"'de, fó'leg a/ért, '-ert u-z-iiiy i- iát-/ik a d­b'^ban. Még pclig muíU a s/rp I.ilieutidpi :jz ki Jetii- s/épségii !11V;Í\ l!. teher nie/őjü -/i'nt'-ket. SZi-liH-iVei é« íJri-ge-'-ke t'i'-i;i'-V-•]. Kadari, midó'n a réghez szer/.öilött, li ir-í"-. '-i is azt vette és/re a f-nti'bb 1.-íri r-TJUÍ-ÍHIMI-•!;!<'.1, hogy Lilim! ilpeiniének féket-- s/.eTneí vannak, lbgeny­olvasó lialal • tnbi-r lévén, a l'-k-t«. sz->ni.•!;,•.;! tud-tt annyit, hogy az-k légvttnt val'-k. \"\á//>i;t a uvufl­pálisiié annyiban ti-z.táhan \ 4; Ka-lari úrral s/.eni­ben, hogy a férje már az üzletben van l"*rink.áöl» helyén. E kettős megállapodás aztán r-akbaMinr egy harnuidikhoz jtttttitta őket, miről azonban sem a tVí­könyvben, sem az üzleti levél'kb-n nem vlt soha említés téve. Legfeljebb egy-egy olyan róz-ás vagy nefclcjtses apró papirkákoii kö/.r.ltt'k egymással a harmadik megállapodás alatt közbejövő gondolataikat... Lilientulponék az. üzlet épületének második

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom