Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-08-01

Valamennyi állam kijelentette, hogy részt vesz a XIX. század záró kövét képező ezen nemzetközi kiállításon. A magyar kormány elhatározta, hogy Magyarország szintén részt veeüd s a kormány ezen elhatározását az 1897. évi XVIII. törvény-, cikkel a törvényhozás is jóváhagyta. Az eddigi előkészületek után itélve valamennyi nemzet méltóan kivan részt venni e nemzetközi kiállításban, mely be fogja mutatni azt a baladást, melyet az emberiség szellemi és gazdasági termelése elért. A békés munka e nagy versenyéből, mely az egyes nemzetek életképességét és haladását tükrözi vissza. Magyarország el nem maradhat; a haladás és művelődés iránti érzékéről, szorgalmáról és munkájáról, szellemi életének lüktetéséről és erőkifejtéséről a produktiv munka mezején szintén bizonyságot kell tennie. Magyarország 1878 óta nemzetközi kállitáson nagyobb arányban uem vett részt s minthogy közgazdasági életünket önálló nemzeti alapon leghelyesebben véltük fejleszthetni és kiépíteni, muukáuk és törekvésiiuk termékeny talajba vettetett, a miről tanúságot tehetett ezredéves kiállitásuuk. Megerősödve kerültünk ki a küzdelemből, a nemzet erőmegfeszitése feltárta az ország gazd-.ságát az ipari és gazdasági termelés terén, élvekét, törekvéseit, baladását a művelődésben, humanitásban, m ü vésze

1 e kh e u. Munkánkban megállítunk nem lehet; csak ugy ismeihetjük meg erőink valódi értékét, csak ugy ismerhetjük meg a jövőbe vetett további reményünket, ha a nem'.etközi versenyben helyünket méltóan elfoglalva, alkalmat szolgáltatunk a küllőidnek erőnk, haladásunk, viszonyaink beható tanulmányozására; ha mindennel, a mit gondolkozó agyunk, érző szivünk és munkás kezünk termelt, más nemzetek mellé állva, bemutatjuk életképességünket s ez által saját önbizalmunkat is növeljük. Ha a magyar államot alkotó összes erőket a szellemi, művészeti, anyagi s erkölcsi téren való munkálkodásunk összes eredményeit és vívmányait az ívűm évi nemzetközi kiállításon, a népek e nagy találkozóján méltóan bemutatjuk : önálló fejlődésünk és céltudatos munkánk feltáiása, - meggyőződésein szerint — bármely más eszköznél sikeresebben fogja állami és nemzeti önállóságunk tudatát terjeszteni és megerősíteni. E mellett figyelmet érdemel a kiállításnak remélhető gazdasági hatása is. A nyugati nemzetek iparával a versenyt mindenben, igaz, még nem vehetjük fel, de tévedés volna ebből a körülménj'ből azt következtetni, hogy fáradozásaink s anyagi áldozataink hiába valók. Mezőgazdasági termelésünk magas színvonalon áll, versenyképes, arra támaszkodó nagy iparágaink verseny- és kiviteli képességük hírnevét fenn kell hogy tartsák s azokon kivül is számos oly iparágunk vau, mely nemcsak megállja a versenyt, hanem kiviteli piacok szerzése által egészséges fejlődéséuek és felvirágzásának további alapjait szerezheti meg. Nem lehet figyelmen kivül hagynunk, hogy az 1900. évi párisi kiállításon nem csak Franciaországgal fogunk találkozni, hanem ott lesznek más államok is, melleknek gazdasági termelése kevésbbé fejlett; találkozója lesz az a föld minden tájairól oda sereglő idegeneknek s igy kedvezően kínálkozó alkalom kereskedelmi összeköttetések létesítésére. Ily kereskedelmi összeköttetések létrejövetelét készségesen fogja támogatni a m. kir kormánybiztos is, ki a magyar korona országainak a párisi kiállításon leendő képviselésével van megbízva. Mindezeknél fogva az országnak a nemzetközi versenyben leendő méltó bemutatását nagy nemzeti feladatnak tartom, mely sikeresen csak az összes tényezők buzgó közreműködésével oldható meg, s épeu azért kérem az ország minden polgárát, szakférfiút, művészt, mezőgazdát, iparost, ki e nagy nemzeti munkában eszmével, tanácséval, közreműködéssel, munkával és termeléssel hozzájárulhat, hogy az 1900. évi nemzetközi kiállítás magyar osztályainak minél szebb és tőkéiét' sebb rendezésében a kormányt hazafiúi bu/.galummal és lelkesedéssel támogatni szíveskedjék. Vessük tekintetünket a jövőbe; a m .gyar állam az imént megnyílt évezredet, szebben, hasznosabban, méltóbban meg nem kezdheti, mintha bemutatja immár a világnak is őserejét, földének kincseit, népeinek szellemi világát, szolgalmát, munkásságát és haladását az európai civilizációban. Budapest, 1897. július 17-én Báró Dániel Ernő. Vízvezetékünk kiépítése tárgyában kötött szerződés. (Vége.) 18. A hosszterület suly és köbméretek felvételének lépést kell tartani az építkezéssel és annak eló'haladásával; a mérések mindenkor az építésvezető által történnek a vállalat meghatalmazottja jelenlétében ; ezen méréseknél a város magát egy megbízottal képviselteti. A mérések eredménye vagy az illető' részletterven vagy az építkezési naplóban jegyeztetik fel s a vállalat a felvétel helyességét aláírásával feltétlenül elismeri. Az oly munkáknál, melyeknek mennyisége vagy szerkezete a munka későbbi előrehaladottsága folytán meg uem állapitható, köteles a vállalat arról gondoskodni, hogy ezen méretek felvétessenek s igazoltassanak. Ha a vállalat a méretek helyességében kételkednék és az írásbeli elismervényt vonakodnék megadni, szabadságában áll a városi tanácsot megkeresni,' hogy a helyszínén a tanács külön kiküldöttje jelenlétében ujabb felvétel eszközöltessék. Ha a vállalkozó a tanács határozatát nem fogadná el, szabadságában áll ugyan a törvényes útra menni, de a késedehuezés következményeiért felelős marad. Ha a vállalat az általa el nem ismert felvétel iránt három nap alatt sem fordul sérelmei orvoslásáért a tanácshoz, az épitési bizottság felvétele helyesnek és a vállalat részéről elfogadottnak tekintetik. 19. A vizvezeték művének elkészültét köteles a vállalat a városi tanácsnak bejelenteni, mely is legkésőbb S nap alatt köteles a művet a vállalat megbízottja és az épitési fővezetőség közbeujöttével előlegesen megvizsgálni, a vizsgálatról jegyzőkönyvet venni, s a netaláni hiáuyokat ott felsorolni s azok pótlására a vállalkozót 0 hétnél tovább nem terjedhető záros határidő ala..:. utasitaui. A hiányok pótlása után ugyanezen bizottság újból megvizsgálja a vízművet és a hiányokat addig pótoltatja, a mig a j bizottság a vízművet előlegesen kifogástalannak uem találja. E/.eti előleges átvétel napjáig is köteles a vállalkozó az átvevő bizottság kívánatára a vízművet a saját költségén üzembe hozni és tartani, mig a bizottság a mű pontos működéséről teljesen meggyőződhetik. Ezen előleges átvétel után kezdődik a munka felülvizsgálata és leszámolása. E célból köteles a vállalkozó a vízmű minden részletéről részletes kiviteli tervet és leszámolási műveletet a tanácsnak benyújtani. A felülvizsgálat kiterjed a vízmű minden egyes részletére, tervszerűségére, annak a költségvetésnek vagy a részletes feltételeknek megfelelő anyagára és meunviségére. Esetjával hanyagul himbálja, párszor, mint már az ilyen alkalomkor .-zokás, a homlokához kap, — természetben a balkezével - újból a levélbe uéz, hosszan, ,-Zfi'i

•bliesen ; olvassa.» Ah, áááh! hát igazán itt hagylak. Edes, édes kis la nevet tessék pontosan j beh-irub. Most, hogy c sorukat írom, reszkető kezek-' kel, rád gondolok (a korhűség kedvéért nem árt' előzetesen egy kicsit a nyújtón tornászni, igy önkéntelenül is reszket egy kevéssé a kéz. A vesszőt azonban a kezek és a rád között el ne méltóztassék feh'jti'iji, mert némi rosszakarattal az értelemzavaró is lehet. Kád gondolok. lEzt vagy háromszor kell Jiiegirai különböző menuyiségü pontok alkalmazása mellett. Pl. Kád gondolok — • - ! Kád ! ! ! Kád a hatás nem marad el. Kipróbált recipe. Hát ugy kelleti ennek lennie. Azon este, melyen először megláttalak, éreztem, tudtam, te leszel üdvöm, boldogságom, vagy megrontom, a pokol. Kivül tombol a vihar , . kiesinv , , , s en itt — -,—szobámban veruienyesen sut a nap tágas ülve, búsan gondolok arra, hogy egy lövés ... és megváltattam mindazon kínoktól, melyek lelkemet maró lúgként mardosták. Ha elgondolom milyen szép is lett volna. Elsőben a rokonok és ösmerősök gralulatióit fogadni, közbe — még gondolni is borzadály erre - meg< sókolbattalak volna, s a világ legboldogabb emberévé válok, majd titokzatos suttogás, átöltözködés, .-irás, buesú, egy fütty, és túl vagyunk árkon bokron vagy a keleti pályaudvaron. Nászút. Oh a nászút. Kiilün kupéban mentünk volna, leeresztett függönyökkel - istenem -- leeresztett függönyökkel. Megérkezés . . . (hosszan elgondolkozik, fejét két könyöklő kezébe hajtva./ (A kis revolvert előrántja.) Jövel kis szabadiditöm egy, kettő , . . kettő (elérzékenyedik'); aztán a Pista született volna meg, (a közönséghez) kérem engem is Pistának hívnak, az apám i- az volt . . . hát ő is csak Pista lehet. ; — Látja kis édes, ennek már igy kell lennie. — De nem, ha mondom, elsőszülött, én hatá- j rozok, válaszol durcásan a kis mama. — No de édes, csak nem akarsz ezért seéuát csinálni, Pista, Pista, Pista, . . . inkább a második-. nál engedek ... ! •— Menjen maga . . . maga. (Búsan) De nem . . . egyedül állok, (magát ki-j igazitvai azaz pardon ülök s odakünn —íülíli-lÜíí^— I verőfényes nap I hív, csal—jöjjek. Már nekem hiába, én miattam' , engem ugy se látsz többé, dúlhatsz tomboló vihar süthetsz álnok nap vagy éu téged nem. (Ezenközben előveszi az „(_)* arcképét.) Te édes kis mindenem — i kifakad) minek is vau szerelem a világon. (Itt nem árt, ha még egy pár már elfogadott é> kipróbált hatású kesergéssel tarkítjuk a jelenést, mint pl. „Hej Bátki Tercsi, hej Bátki Tercsi", vagy „Elkárhoztam a minthogy hát megláttalak" stb.i Pedig minden már milyen szépen folyt egyszerre jön az a ... ki sem mondom micsoda és elrabolja boldogságomat, nyugodalmamat, mindenemet. Hja most persze ő neveti azt a szegény ördögöt, (ego suni) aki most azon töprenkedik, hogy is lehetne hamarjában és minden fájdalmak elkerülésével a másvilághoz címzett üdülőhelyre jutni. Önök is tudják bizonyára azt a közkedveltségnek örvendő közmondást, mely bár csupán közhelyekből áll, mégközkézen, vagy pardon, közszájon forog, hogy : „luter duos litigantes torz ász béla gajdol." És kérem ha még legalább nem Bélának hivnák, igy kétszeresen ráillik az elébb elszavalt logikus következtetés, és fáj kérem, ez nekem nagyon fáj. (Elszoutyorodik.) (A közönséghez.) Igen szépen kérnék egy használatlan zsebbevalót. Hadd sírjam bele magamat amúgy Isten igazában, ugy se sirt még a zsebken-