Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897
1897-07-04
hűsítővel a -szomjas vendégeknek. Ugyancsak itt a kör elnöke : főt. Pethő Menyhért egy gyönyörű el \ olt a sütemények elárusitóhelye is. Itt a százféle jó •édességet Galamb Józsefné, Kis Krnó'né, Marinczer Antalné és Németh Imréué urnó'k, kínálták. Azután következett a conjetti-sátor. Weber R^zsó'né urníi, Berger Am\n, Barthalos Olga., Pentz^Slnrkkh és Weber Olga k. a.-ok árulták a konfettit s mondhatni, ivén ügyesen, mert este 8 óra felé már csak egy szem papirkát sem tudtak adni a confettit nagy számban keresőknek. Mellette a cukrászda volt, a bol Mészáros Károhmé, Szentbe Jánosné úrnők, Farkas Rózsa és Lóskay Józsa k. a.-ok hűsítették fagylalttal és hideg kávéval az izzadó halandókat. A kert hátulsó részén a csárda volt felállítva, melvbeu Kluge Károlyné, dr. Köri Józsefné és Kreizter Manóné urnó'któ'1 kalbászféléket, Szíjgyártó Gyuláné úrnőtől pedig a habzó sört lehetett kapui. Majd a gyümölcs-fié.Un- tűnt fel a mosolygó gvümölescsel telerakott asztalával, a mely melb'tt Szilágyi Józsefné, Hannos Zoltánné, Szitkai Károlyné, Lázár benőné urnó'k, Tóth Gizike, líu.on Klemmi és Körmendy Lenke k. a.-ok -/onralmatoskodtak. Az utolsó sátorban kus-ételek voltak. A porciókat — kinek többet, kinek kevesebbet — dr. Steiner Józsefné, llajnóezky Béláué, Pakróez I'Yrencné és Pakrócz Kálmánné urnó'k férték és elégítették ki az éhes közönséget. A közönség egy része asztalokhoz telepedett rmuv pátrio falatozott, de a kiknek ülőhely uem intett —• pedig sokan voltak ilyenek, — korzóztak tel s alá a kertben, nézve a táueoló párokat s rendezve rém nagy konfetti harcokat. Gyönyörködhetett a repül") légi kígyókban is, nyári lu'ilabdák és Amor világlabdái dobálásában, avagy a .'> úriái megjelenésében és a sziámi széji életuntban. Különösen nagy érdekességet kölcsönzött a mulatságnak a rilág-postu. Annyi levél Íródott meg a mulatságon, hogy a levelezőlapok már K-kor eli-'^ytak s 2 kros po.-tai levelezőlapokat árusítottak. A levelezőlapok — melyeknek tartalma biz' soksok esetben nagyon b pikáns, kérlelhetlenül nyílt és esipő- volt; — bájos közvetítői, a kedves postás hányok a következők voltak: Báron Fereneke, IJaranyay Bö-ke, Farkas Gizella, (rttlamb Ilona és Iiózsika, Hanauer Iluska, Hnrmos Etelka, Horváth Irén. Kerka Gizella. llajnóezky Józsa, /VnfeAnna, Stlitstitén Juliska és Etelka, Szentlte Elza, Szili Adél é> Miklós Irma k. a.-ok. nöki megnyitóval a kör uj helyiségeit a kör tagjai és vendégei részére megnyitotta. Este kilenc óra felé a fiatalság a zsúfolásig megtelt udvari helyiségbeu táuczra perdült, melynek csak a reggel vetett véget. Az első négyest mintegy 50 pár táncolta fényes kivilágitás mellett, mely mesterét, Brenner Ferencet dicséri. A mulatságon résztvett hölgyek névsorát a mint a nagy tömegben megállapíthattuk itt adjuk: Asszonyok : Planauer Zoltánné, Grosz Edéné, Pick Gyuláné (Berhida), Sulyok Antalné, Sulyok Józsefné, Iíajnóczky Béláné, Néhman Gáborné, Mayer Adolfné, özv. Pakrócz Ferenczné, Pakrócz Kálmánné, Pitying Gáborné (P.-Kovácsi), Döbrössy Imréné, Korn Edéué, Király Jánosné, Mácz Istvánné, Legény Ferencné, Bóday Zsigmondné, Lóskay Béláné, Horváth Mihályné, Magdits Jánosné, Kreizer Józsefné, Botka Jenó'né, Beltz Györgyné, Vörös Gyuláné, Herbszt Ferencné (P.-Kovácsi), Balogh Gyuláné, Polgár Péterné, Kó'nigbauer Ignácné, özv. Farkas Jánosné, Kutrovác Józsefné, Nagy Györgyné, Vineze Józsefné, özv. A T arga Józsefné, Leopold Viktorné, Dienstman Tamásné, Csigi Izidorné, Gaál Gyuláné, Frauendienst Viktorné, Pintér Gyuláné, özv. Hann ig Ferenczné, Bauer Károlyné, Heszky Agostonné, Bornemissza Józsefné, Varga Györgvné. Leányok: Szukop nővérek, Dreisziger Irma, Bock Mici, Lipka Gabriella, Döbrössy Gizella, Cserny Mariska (P.-Kovácsi), Magdits Mariska, Tanczer Mariska, Molnár Ida,- Xagy Etel, Benes Böske, Huuka Anna, Grosz Etelka, Tamás Lujza, Tschepen Irén, Horváth nővérek, Grosz Mariska, Krécsev Annuska (Bó'ny), Farkas Gizella, Tóth no'vérek, Kutrovácz Niua, llajnóezky Józsa, Bóday Mariska, Szita Margit, Kreizer nővérek, Vörös Ilona, Kis Vilma, Szita Juliska stb. TOLLHEGYGYEL. A kóstolóról. 35"/, kvóta, az az pardon 35 n C. hőség mellet karcolatot írni, — liigyje el édes Eedaktor uram — semmivel sem kényelmesebb dolog, mint a favágás, sötazt hiszem uem túlozok, ha azt állítom, liogy kellemesség dolgábau ily idő , . , . Iben a karcolatiras semmivel sem marad mögötte Este kigvultak a mecsek szazai es kivilágítás . •, , • a karcolatok elolvasásának. Lsak az izzadság í..ellett mulatott tovább a kuzuiir-eg örege, apraja. I „ -ni i e -M-I I i . , . M i gőze száll el az ember fejéből, de uem karco T zeneüv órakor lett vege a minden izében kitűnően , . , . J sikerült mulatságnak, mely kedélyesség, vidám ktdv é> hangulat dolgában ritkította párját. 2s'agy elismeréssel és dicsérettel kell adózuuuk a nó'egyleti választmány tagjainak s különösen a kedve.- elnükm'mek és Mészáros Károly e. titkárnak, kik fánubágot és áldozatot nem kiméivé a legserényebben működtek, hogy a közönség minden tekintetben a lehető legjobban szórakozzék a mulatságon. Céljukat elérték és nagy buzgalmuk jutalmát is elnyerték azzal, hogy a szegényeknek l)0() írton felül jövedelmezett a kóstoló, melvről mindenki csak a leer»• CT kellemesebb vi-szaemlékezésfkkol távozhatott haza. A kath. kör nyári mulatsága, — 18Ü7. június 2'J. — E napon tartotta a kath. kör saját helyiségében első nyári mulatságát, mely minden várakozáson felül sikerült. Fesztelen jókedv és általános derült hangulat uralkodott a katholikus kör eme igazán egyszerű, családias jellegű mulatsága alatt mindvégig. A mulatság délután kezdődött dij tekézéssel a melynél az első dijat, egy ezüst remontoir órát Kováén I. (20 fávali, a második dijat egy szép szivartárca telve Heidt József (10 fávali, a ?5-ik dijat Süt fű Kálmán (IS fával) nyerte el. A tulajdonképem mulatság este 7 órakor vette kezdetét a Ilannig Gyula vezetése alatti dalárda szépen előadott énekszámával, melynek elhangzása után latba való es/mék és ötletek. Ha itt-ott van is egy-egy jámbor gondolata az embernek, még az is vizes az izzadtságtól, pedig hát manapság az emberek a vizet csak fürdő alakjábau kedvelik, s nem a karcolatok sajátságaként. Azután meg különben is mit lehet ujat és ötleteset irni a mi kóstolónkról? Azt már mindenki tudja, hogy még nem akadt olyan ember Pápán, ki a uöegyleti kóstolón a kostolásuál megállapodott volna; sót a legtöbben a gyomorelrontásig való jóllakást (talán rosszullakást?) szokták a kóstoló céljának ekiuteni, s e célúkat el is érik. A konfetti dobálást pedig végig élvezni is elég volt, minek írjak arról karcolatot? Kétségtelenül ötletes dolog az, hogy mikor az ember valakivel egész gyauutlanul sétál és beszélget, egyszerre, csak torkán akad a szó, mert a száját teledobták apró, festett, sőt a mulatság későbbi óráiban a földről felszedett, poros papirszeletkékkel; mindeu esetre nagyon épületes dolog ez azokkal szemben, a kik abban a pillanatban, mikor a löveg a szájukba röpül, épen valami csúnya, illetlen, avagy neveletlen dolgot akartak mondani, de hát — édes istenem — hisz vannak kivételes esetek, amikor némelyek okos és meghallgatható dolgokat is beszéluek. — Azt meg talán felemlíteni sem érdemes, hogy néha egy-egy ily papircsomag oly kíméletlen erővel röpül az ember szemei közé, hogy egy félóráig is arról koldulhatna, haa kostolón a koldulókat is meghallgatnák. Hát elvégre is nem minden mulatságnak feltétlen kelléke, hogy benne az ember paradicsomi gyönyört találjon, a változatosság kedvéért időnkiut mulatságnak kell azt is tekintenünk, ha válogatott eszközük állnak a mulatók rendelkezésére, hogy egymást bosszantgassák. A mi a világpostát illeti, ez — tessék elhinni — valósággal felháborította jogérzetemet. Magyarország összes bíróságai nem győznének ítélkezni a felett a sok levéltitok megsértési vétség felett, a mennyit a mi indiszkrét Postás Kukáink vasárnap elkövettek. S nem volt áui elég nekik, hogy ők maguk elolvasták a kézbesítés végett nekik átadott leveleket, de megmutatták azokat összes kollegáiknak, sőt még szolgálaton kivül álló személyeknek is. Hogy mennyire indiszkrét módon teljesítették hivatalukat a bájos Milkák, annak bizonyságául szolgáljon az, hogy nekem magamnak is sikerült egy egész sereg levelet a kézbesítés előtt elolvasnom ; s minthogy a sajtónak szent kötelessége a közerkölcs érdekében a bűnösök üldözése, ime én leleplezem a világposta szép tisztjeinek üzelmeit, s az indiszkréciójuk révén nyilvánosságra jutott levelek érdekesebbjeit itt közzéteszem : Rendkívül érdekes volt egy epedő szerelmes levél tragikus sorsa. A levél egy bájos menyecskéhez volt intézve, s igy kezdődött: „Öli isteni asszony!" stb. Véletlenül a szép menyecskénél, kinek a levél szólott, nem volt apró pénz s igy kényteleu volt a közelben lévő férjéhez fordulni, ki ki is váltotta a levelet, de mielőtt átadta volna, elolvasta azt. Tableau! Egy fiatal vőlegény seregestül kapta a szerelmes leveleket a hölgyektől, mire azután távolban levő menyasszonya a következő intő levelet irta hozzá A gyengék felett örködnek az angyalok ; ne légy gyenge s én azért nem fogom levenni rólad szemeimet. Paula. Egy bájos zongoraművésznőnek. Miért van az, hogy te, a ki a zongora érchurjaiból oly tisztán csengő hangokat tudsz kicsalni, a férfi, szivek eleven húrjain minduntalan „falsch" hangokat adsz. Gixer. A kaláber rend alsó osztedyu lovagjának dr. K. A.-nak. Vannak, terz, kontra! — Rekontra! Stiissi vadász és társai. Egyik helybeli nőegylet elnöknőjének. Ha valaki oly szép sikerrel tud az; anyagilag rossz sorsban élők és szűkölködők őrangyala lenni, annak bizonyára nem nehéz e szerep azokkal szemben sem, kik szívügyeikben rossz sorsuak. Egy segéhjre szoruló. Boti Juan Szo]andes Gabirónó. Vigyázz a Kossuth Lajos-utcai kávéházban veszély fenyegeti a kasszádat. Egy vetélytárs. A legszebb óvónőnek. Oh, bárcsak 20 évvel fiatalabb lehetnék 1 Egy 24 éves ijjxu Egy fekete göndörjürtn vőlegényjelöltnek. Pápa és Komárom; magamat ajánlom. Amor. Gyurkovics mamának. Hol van még az a Herczeg Ferenc, ki mind a G leányod megtörtént férjhezmenetelónek históriáját regénybe foglalja? Horkay Feri. A péipai agglegény-khibb elnökének. Minek is van szerelem a világon. Egy aggszüz. Hírlik firicinek. Ha még egvszer merészelsz engem meghirlikelni, én téged moglinchellek. Treszka jrájla.
