Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897
1897-06-27
1897. június 27. PÁPAI LAPOK. <lr. Hantken és később még többen alaposan megvizsgálták és a földtani társulat közleményeiben közzé is tették ; ez tehát ismerve volt. De artézi kutat is lehet sikeresen furui a város bármely pontján. Az 1889-iki artézi kútfúrás azért nem sikertilt, mert a város alatt elterülő vízmedence sokkal mélyebben fekszik, mint azt Zsigmondy hires geológus állította. Köztudomású a városban, hogy 363 méter mélységben fúrták még csak meg ezen nagy vízmedencét, de már oly szük fúróval, hogy a felszökkenő víz igen vastag homokréteggel torlaszoltáéi a fúrólyukat. Ha annak idején 300 milliméter átmérőjű furó helyett 350, vagy pláne 400 millim. átmérőjű fúróval kezdik meg a fúrást, ugy igen bővizű artézi kutat kaptunk volna. Nem áll az sem, hogy a város talaja a tökeitekből származó földdel lett volna feltöltve. A beépített város talaja, mint minden régi város földje, törmelék- és hulladékkal van feltöltve. De nagyon igaza van tisztelt tanár urnák, ha azt mondja, hogy a város talaja piszkos, ergo inficiált. Hogy miért piszkos a város talaja, arról már annyiszor irtani részletesen, hogy nem akarom azt ismét elmondani. Itt csak röviden írom, hogy az onnan van, mert nincsenek földalatti csatornáink, mert a város szerencsétlenül — igen szük helyre — van építve, megszakítás nélkül; mert utcáink csekély kivétellel mind szűkek; mert nyitott, igen rossz csatornáink vannak, melyekben a szerves anyagok rothadnak, mert nincsenek tereink; mert az utcák igen ritkán vannak más utcák által keresztezve, mert nincsenek sem a városban, de még azon kivül sem sétatereink ; mert a házhelyek kevés kivétellel kicsinyek és ezek legnagyobb része be van épitve ; mert e miatt udvaraink nagyon kicsinyek; mert minden házban van nyitott, mindenesetre rossz karbau levő pecegödör ; mert lakásaink leguagyobb része rossz, setét, nedves, salétromos ; mert lakásaink túlzsúfoltak ; mert a lakosság igen nagy részében nincs meg a szükséges tisztasági érzék; mert az utcákat nem tartják elég tisztán ; azelőtt pláne az utcák tisztántartását fölösleges luxusnak tartották ; mert utcáink mindig tele vannak rothadó állati és növényi hulladékokkal; mert rossz és régi szokása a lakosságnak, hogy a szennyvizeket az utcára önti ; mert még mindig nagy a szegénység és mert még most siucs építési szabályzat. Az sem áll, hogy még senki sem mondotta meg, hogy miért ártalmas a Tapolca vize ? Ezt én ezen lapok 22 előző évfolyamaiban már több izben és részletesen kifejtettem, ugy, hogy szükségtelennek tartom azt újból megmagyarázni. El is küldöttem Tapolca vizet Budapestre a földmivelésügyi minisztériumba, hol a vizet analizálták és meg is írták, hogy ilyen viz ártalmas. (Vége köv.) Dr. Lővy László. — Es most egy uj élet kezdődik, egy komoly, í'eleló'ségtelje.s — mert öreg nagybátyám sokat betegeskedik és még életében szeretné a helyén látni egyedüli örökösét. — Hogyan Feri ? ! . . . — Tudja azt is a mama ? — Mert különben megmondhatjuk neki mi ketten. Most már csak megértjük egymást! Még holnap megkérem a kezét. Közeledő' lépések félbeszakították a beszélgetést. Visszamentek a táu éterembe, ahol már elébük jött, öt keresve, Mariska' mamája. Korholó tekintete dacára is boldogan egymáshoz simultak a szerelmesek. Egy gúnyos mosoly vonult át Balogh arcán, mikor meglátta az ibolyát az ügyészné kezében. — Viszoutlátásra holnap, nagyságos asszonyom ! Most hí a kötelesség, — most utolsó percben. A viszontlátásig ! — Arrogáns egy ember. Mi ketten majd csak otthon számolunk le egymással, mondotta halkabban a mama. Mosolyogva felelt a leány: — Anyám, ne haragudjál, tévedsz. Csak azért lép ki a szolgálatból, hogy átvegye birtokai kezelését . . . — Miért nem mondta hát ez a borszasztó ember ezt mindjárt ? Hiszen mindig mondtam, hogy csak Balogh volna legkedvesebb vöm .... Solti Vilma. A kath, autonómia. Múltkori közleményem végén azt ígértem, hogy Fenyvessy Ferencnek az országgyűlésen elmondott beszédeiből idézeteket fogok közölni, hadd lássa Pápa városának elfogulatlan polgársága, hogy a kath. autonómia ügyét jobb kezekre nem bízhatná, mint Fenyvessy Ferenc kezére. Átlapozva a beszédeket, oly rengeteg halmazát találtam az ide vágó dolgoknak, hogy azt egy hetilap keretébe szorítani lehetetlen. Miután e beszédek — ugy tudom — az ugodi kerület választóinak beszámolók gyanánl megküldottek és sokan buják azokat városunk polgárai közül is, azért csak utalok e beszédekre, melyek az autonómia körébe tartozó párbér, kongrua, kegyuraság stb. ügyekben mondattak s csak egyet közlök, mely feleslegessé tesz minden további idézetet. Magyarország hercegprímása - mint a napilapok közleményeiből tudjuk az autonómiáról igy ir: „Az államnak az egyházhoz való változott viszonyából keletkezett a közóhaj a kath. autonómia iránt. Tartalma ezen óhajnak nem egyéb, minthogy a kath. egyház szabadsága saját ügyeit önállólag intézhetni törvényileg biztosíttassuk, ép ugy, a mint a többi felekezetek e szabadsága törvényileg biztosítva van ... A kath. egyházi autonómia szervezése távolról sem foglalhatja magában a kath. egyház alkotmányának bármilyen módosítását, megváltoztatását. A kath. egyháznak megvan a maga alkotmánya, mely változhatatlan, mivel Istentől örökre meg van állapitva: és mivel a kath. egyház alkotmánya Isten műve, olyannak kell lennie, olyannak kell maradnia, a minőnek Isten alkotta. Az egyházi autonómia az egyházban semmiféle egyházkormányzati jogot vagy hatalmat nein igényelhet, valamint a legcsekélyebb befolyást sem követelheti a hittan tanítására, a szentségek és szcntelméuyek kiszolgáltatására, az isteni tiszteletre, a papi és szerzetesi nevelésre." Igy ir a prímás ma, lássuk, mit mondott Fenyvessy ezen autonómiáról már ÍS'K). évi január 2.'5-án tartott beszédében. A hosszú beszédből, melyet ezen alkalommal az általános egyházi kérdésekről mondott, csak e rövid idézetet veszem ki : Szerintem a kath. autonómiát megteremteni nem lehet más alapon, mint a katholicizmus alapján, ép ugy, mint a protestáns autonómia uem állhat más alapou, mint a protestantizmus alapján, vagyis a katholikus autonómiának alapelvét kell, hogy a katholikus vallás alapelvének respektálása képezze.' 1 Ez a hang vonul át összes beszédein, nemcsak azokon, melyeket mint ellenzéki, de azokon is, melyeket mint kormánypárti képviselő mondott. Ez a tiszta katholikus felfogás szerezte meg Fenyvessy számára azt a kitüntető bizalmat, hogy a budapesti kath. kör, melynek Fenyvessy keletkezésétől fogva tagja, a a kebelében felállított állandó autonómiai bizottságba, mely a kath. autonómia kén' >ét folytonosan napirenden tartja, Fenyvessy Ferencet is beválasztotta. Vájjon a két idézet, a primás levele s Fenyvessy bes ide között van-e különbség a lényeget illetőleg 7 Nincs. S ha nincs, vájjon nem bizhatjuk-e autonómiánkat nyugodt lélekkel az autonómia úttörőjének, Fenyvessy Ferencnek kezére ? Xem habozom határozott igennel felelui s hiszem, mire a választás napja e 1A rl rzik, igy fognak gondolkozni nemcsak Pápa éri <oes, higgadt polgárai, de a vidékiek is, kik ma még a nem rég lezajlott választási küzdelmek utóhatása alatt Fenyvessy ben csak a kormánypárti képviselőt nézik, a helyett, hogy a katholikus embert néznék. Igy fognak majd gondolkozni a kerület papjai is, ha az, kit óhajtanak — mint a hallgatagságból itelni lehet— nem vállal mandátumot. Parancsolnak politikai érzelmeiknek s csak az autonómia megvalósithatása fog szemeik előtt lebegni. Ok is tudják, mit tett Fenyvessy a múltban, hogy az autonómia létrejöjjön, azért biszszük, hogy Fenyvessy Ferenc lesz a pápai választókerület kongreszszusi képviselője. Egy katholikus. Odry Lehel hangversenye. Az elmúlt h'' j t folyamán egy kaucsukbórü művész, járt városunkban, ki pompásan értett a száj ésarcíintoritáslioz,éssaját ábrázatát használta plakát gyauánt, a mennyiben a kivel csak az utcán találkozott, mindenkire egy-egy grimaszt csinált, s ily módon csinált reklámot mimikai produkcióihoz. Ez az ur mind eme jeles tulajdonságain kivül még kitűnően értett a csepürágáshoz is, s igy nagyon természetes, hogy a közönség özönével tódult a Hungária kávéházudvarára, mely zsúfolásig megtelt városunk fchühh ezréhez tartozó publikummal. Ellenben ugyancsak a hé.teu itt járt egy ember, a ki csak papírra nyomott betűkből készítette plakátjait, s mindössze csak a budapesti magyar kir. operaháznak volt egyik elsőrangú ékessége s a hazai énekművészeinek egyik legkiválóbb képviselője, szóval Odry Lehel, s hangversenyére alig gyűlt össze több mint 60—70 ember. Az igazságnak tartozunk azzal a kijelentéssel, hogy a hangversenynek, bár kisszámú, de distiugvált, előkelő közönsége volt ta páholyok majdnem mind el voltak foglalva s az első 3 sor támlásszék is, de a többi sorok egészeu üresek voltak). I Ez a kis közönség azonban igazi műélvezettel hallgatta a uangA r erseny műsorának minden egyes pontját, s osztatlan elismeréssel adózott a hangverseny minden egyes szereplőjének. A leguagyobb ovációban persze Odry Lehei részesült, ki két balladával nyitotta meg a hangversenyt. Hangjának nemes érce, melegsége hamar megtalálta az utat a közönség szivéhez, mely elragadtatással tapsolt mindkét szám után. iHubay: Kis furulyám, Leüwe: .Spirito Santn.) Breinrekh Mina kisasszony az Ernani opera ! cavatináját énekelte. Az ismert coucertária miuúeu ei'rWtusa érvényesült abban a kiváló előadásban, melylyel azt a művésznő énekelte. Különösen a felsőbb regiszterekben tisztán csengő hangja zajos :etszé>t aratott, ugy hogy még prograiumon kivül is kellett énekelnie; a ráadásul énekelt „Ördög Róbert' opera nagy áriája miv^l sem maradt mögötte az első számnak. Dr. Raymond Schubert egy dalának, s a Oaimen opera románcának eléneklésével keltett uagy Itatást. Az arcából is visszatükröző kór hangját kissé megrongálta, de énekében egy szebb múltnak még most is fényes nyomait láttuk felcsillanni. Franconi k. a. egy franc'a dal eléneklésével kitűnő szubrett énekesnőnek mutatta be magát. Rendkivül érdekes volt (rounod Faustjának 3. felvonása, melyet az összes szereplők énekeltek. Persze egy kissé szokatlan volt eme par excelleuce jáfJ/coperának koncertszerű előadása, de azért a gyönyörű énekpartiek igy sem tévesztették el hatásukat. Bmnn-ich k. a. és Dr. Raymond énekelték a két főszerepet, (Margit, Faust) s mindegyik óriási sikert ért el. Margit hatalmas ékszeráriája után, melyet Brelnreich k. a. művészi tökélylyel énekelt, elementáris erővel tört ki a tapsvihar. Xem kevésbé volt érdekes Odry és Franconi k. a. partieja is. Az elődás végével a közönség az összes szereplőket több izbeu hivta a lámpák elé.
