Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-06-20

1897. június 20. PAPAI LAPOK. 3 szivén hordja vallása érdekeit, a ki nem akarja már csirájában megölni ezen üdvös mozgalmat, az tudja, hogy csak az esetben létesülhet a kath. autonómia, ha a kongresszus tagjaivá olyan férfiakat választanak, kik össze tudják egyeztetni az egyház érdekeit az államéval, kik a püspöki karral egyetértve csak .annyit fognak követelni az államtól, inennvit ez a ielen viszonyok közt megadhat. Kit válaszszunk tehát? Olyant, ki nem ellensége az egyháznak s e mellett bizalmasa akormánvnak. Válaszszunk olyanokat, kik, a mit megalkotnak a kongresszuson, majdan a képviselőházban meg is tudják védelmezni. Mert, hogy a képviselők közt lesz az autonómiának ellensége, az több mint bizonyos. Nekünk — bízva a kath. papság ügyszeretetében, hogy ezúttal csak a kath. autonómia megA'alósiti'sa lebeg szemei előtt — könnyű a választás. Városunk orsz. képviselője még ellenzéki korában is megsürgette az autonómiát, s a mint annak hatáskörét beszédeiben kijelölte, ugy a püspöki kar, mint a kormány tetszését kinyerte. Evek hosszú sora óta a legújabb időkig mindig egy álláspontot foglalt el e kérdésben, s hogy a kormány a kongresszus összehívására az engedélyt kieszközölte, ebben nagy része van Fenyvessy Ferencnek. Nélküle a kongresszus csonka lenne. Benne az autonómia egyik leglelkesebb hivét nélkülözné. Neki, ki egymaga többet fáradt ez ügyben, mint talán mások együttvéve, neki ott kell lenni a kongresszuson, azért egy szivvel s lélekkel sorakozzunk melléje, szavazzunk Fenyvessy Ferencre. Azok kedvéért, kik talán Fenyvessynek e téren kifejtett fáradhatlan munkásságát nem ismerik, a tek. szerkesztő ur kegyes engedelmével a jövőben szemelvényeket fogok közölni Fenyvessynek az autonómia ügyében tartott s beszámolók gyanánt megjelent beszédköteteiből, melyeket—ha városunk kath. polgársága olvasni fog, hiszszük, hogy velünk tart, mert meggyőződik, hogy autonómiája ügyét jobb kezekbe nem tehetné, mint Fenyvessy Ferenc kezébe. Addig is legyen jelszavunk : Éljen Fenyvessy Ferenc kongresszusi képviselőjelöltünk. Egy kathclikus. Évzáró ünnepélyek. Képzőtársulati örömünnepély. A főiskolai ifjúsági képzőtársulat, mint rendesen, ez évben is a nagy nyilvánosság előtt a városi színház épületében számolt be a most körül nagy kék karikák képződtek, és sokszor, nagyon sokszor nyughatatlan tüz lobogott bennük. A hangja, ha beszélt, ingerült, rekedt volt. Sokszor elfogta az érzékenység és sirt, sirt keservesen, — minden ok nélkül. Az ő szerencsétlen vőlegénye betegnek hitte. Egyre kérte szivreható komolysággal, hogy hagyja abba az emésztő, céltalan játékot. Legyen ugy, a hogy lehet, elveszi édes anyja beleegyezése nélkül is. Ilyenkor a szőke apród távolba vesző merengő tekintettel hallgatta és csak szomorúan rázta a fejét: — Nem lehet, nem lehet! Egy esztendő múlva már megint táncosnő lennék. Egyszer, midőn a szegény fiu lábaihoz borult és ugy könyörgött neki, a szőke apród zokogva fonta karjait nyaka köré és szaggatottan mondta: — Nem megyek, nem megyek! De leszek a te szeretőd ... a feleséged ugy sem lehetek többé. És a szőke apródból magán táncosnő lett, az u szerencsétlen fiu pedig kibékült nz édes anyjával. Es minden este továbbra is ott van az operában és szomorú, síró sóvárgással nézi a szőke apródot, a ki kétségbeesett bravourral lejti a legnehezebb paskat. Előadás után pedig oda áll a színpadi bejáróval szemben egy sötét kapualjba és lesi, mikor bontakozik ki a zsibongó tömegből az Ő elveszett szerelmes angyala . . . Arra kíváncsi, kiuek a kocsijába ízálJ. végződött tanévben való működéséről. Az érdeklődés oly nagy volt ezúttal is az ünnepély iránt, hogy a színház zsúfolásig megtelt, különösen a szép nemhez tartozó közönséggel. A közönség feszült figyelemmel hallgatta ugy az ifjúság zenei produkcióit, mint a szavalatokat. A műsoron volt négy zeneszám egyaránt áltagos tetszésben részesült s mindegyiknél a legnagyobb elismerés és taps jutalmazta az ének és zenekarok egybevágó, preciz játékát. Természetes, hogy az elismerés és dicséret a jeles mesternek, a fáradhatatlan buzgalmu tanárnak, Gáthy Zoltánnak szólott, de kivették abból részüket az ifjak is, kik igyekeztek méltóak lenni mesterükhöz. Az első számnál felhangzott fokozódott tapsvihar külön méltatása volt Gáthy Zoltán mint zeneszerző érdemeinek is. A képzőtársulat pályázatainak szép eredményéről is tanúságot tett az évzáró ünnepély, a mennyiben a felolvasott költeményeket a közönség egyhangú Ítélete is méltóknak találta a pályadíjakra; Nagy Vince, Sörös Béla és Szűcs József népdalai, Sörös Béla f'estőkölteménye és Kosztolányi Zoltán elégiája egyaránt tetszettek, s különösen ez utóbbi gondosabb felolvasást is érdemelt volna. Mészáros Károly vig monológja inkább helyén lett volna egy szini akadémia, mint az ifjúsági képzőtársulatműsorában; Csomasz Dezsőt mint jeles szavalót már régóta ismeri közönségünk, szavalata ezúttal is hatást keltett. A Kosztolányi Zoltán titkári jelentéséből örömmel győződtüuk meg a társulatuak ez évben is tanúsított szép haladásáról, melyért a legnagyobb elismeréssel kell, hogy adózzunk a társulat kiváló tanárelnökének, dr. Kapnssy Laciánnak. Torna vizsga. Nagy közönség előtt folyt le ma egyliete délután a főgimnáziumi ifjúság torna vizsgája, A tágas főiskolai tornakert azsufolasigmegte.lt az érdeklődőkkel, a kik valóban gyönyörködhettek ifjaink ügyes és szép tornamutatványaiban, a melyekre büszke lehet az ifjúság, de büszke lehet mesterük, Tóth Pál uj tornatanár is, a ki nagy szakértelemmel és odaadással tette az ifjú nemzedék előtt kedveltté a tomázástMegjelent a vizsgán Antal Gábor püspök és többen a városi notabilitások közül. Jutalmakat nyertek : I. osztályból póznamászásoersengben : Achátz Dezső 2 kor., Piri András 2 kor., Hodosy Gyula 1 kor., Horváth József 1 kor. II. Vándor-póznamászásból: Horváth Gábor III. o. 2 kor., Szabó Zsigmond III. o. 1 kor. III. Síkfutásból: Fáncsik Jenő 2 kor., Süle István 2 kor. IV. Magasugrás: Fáncsik Jenő 2 kor., Achátz Dezső 1 kor. V. Távolugrás: Hegedűs József I. o. 2 kor., Takács Lajos III. o. 2 kor., Koltai Kálmán 1 kor., Mohácsi Lajos III. o. 1 kor., Baditz Antal II. o. 2 kor., Vári Nagy János II. o. 1 kor., Kovács Bálint V. o. és Jakab István VIII. o. tanulóknak kitűnő szertornázásért Kis József ur adományából 6 kor. VI. Gyürüslűnta ugrások (3'20 cm.): Szigethy József VI. o. 4 kor., Kosztka Ágoston VI. o. 2 kor VII. AUakugrás: Ziffer Sándor VI. o. 6 kor., Molnár Gyula V. o. 2 kor. VIII. Távolugrás: Proszonics Nándor V. o. 4 kor. (ugrott 5.65 ni.), Eötvös József VIII. o. 2 kor. IX. Suli/dobás: Eötvös József VIII. o. 4 kor., Kovács Bálint V. o. 4 kor., Proszonics Nándor V. o. 2 kor. Ezen kivül a pécsi kerületi tornaversenyre menők közül jutalmat kaptak: Proszonics Nándor, Kovács Bálint V., Szigethy József, Somogyi Sándor, Piri Károly, Lukács Béla VI. o. tanulók 10—10 kor. Jutalomdijakat adományoztak: Antal Gábor püspök, Kluge Károly, Körmendy Sándor egyh. ker. főjegyző 10—10 kor., Hammer Károly 4 kor. Az 1887-ben Pápán tett érettségi vizsga 10 éves találkozói 22 kor., Hajnóczky Béla 8 kor., dr. Koritschoner Lipót a legjobb sulydobónak 4 kor., dr. Horváth József 2 kor., Baranyay Zsigmond 10 kor,, Kis József közigazgató ur Kovács Bálint V. és Jakab István VIII. oszt. tanulók részére 6 kor., az egyházkerület 50 kor. Zene- és énekvizsga. Két fontos és érdekes vizsgálat folyt le a fenti cimeken f. hó 14. és 15-én a főiskola épületében. Fontosnak tartjuk, mert hogy ifjaink a szellem fejlesztő tudományok s a test edzésére megkívántató gymnasztika mellett a kedély nemesítésére annyira alkalmas szép művészetekben is gyakoroltatnak, azt nemcsak jónak, helyesnek, de elengedhetleuül szükségesnek tartjuk. Azon pedig fölöttébb örvendünk, hogy főiskolánk a legelső és jóformán egyedüli középiskola, hol a zene, a szépművészetek királynéja, ily alapos rendszerrel s ily kiváló eredménynyel taníttatik. Mind a két vizsgán főt. püspök ur, majd nagytiszteletü Körmendy Sándor egyh. ker. főjegyző ur elnökölt, kik is kifejezvén örömüket a tapasztaltak felett, meleg szavakban mondottak köszönetet a tanfolyamokat vezető szaktanárnak s lelkesen buzdították a tanuló ifjúságot a zeneművészettel való foglalkozásra, rámutatván azon társadalmi előnyökre, melyek ezzel rendszerint együtt járnak. A zenevizsga kizárólag gyakorlatilag ment, bemutatván ezen oldalát e művészetnek a legelső kezdettől jó magas fokáig a kiművelésnek. Lázár Andor, Steiner Hugó VI. u. tanulók é.s Rácz Elemér IV. éves papnövendék voltak legkiválóbb kezelői a hegedűnek, ezek mellett még 16 olyan, kik szintén elég tigyelemre méltó készültséggel birnak. Sőt a 21 kezdő között nem egy van, kik biztos jelét adták arravalóságuk s igyekvésüknek. Főtiszt, és mélt. püspök ur záróbeszédében különösen kiemelte Rácz Elemér ez idei seniort, mint ki magas intelligentiájával és lankadatlan kitartásával oly kiváló tényezője volt a zene tanfolyamnak. A hegedűn k

;vül harmónium és fuvola szerepelt a vizsgán ezek közül Mohácsy Ferenc V. o. tan. igen szép készültséggel játszotta el Beethovennek egy „Audaute"-ját harmóniámon. Inkább elméleti zenetanitásnak lehetne mondani, a mit az énekvizsgáu a feleletekben hallottunk, összekötve azonban az énekléssel, mint a melyben az elvont elemi ismeretek gyakorlati megérzékitésre jutnak. Nézetünk szerint a lehető leghelyesebb módja az énektanításnak, mely az úgynevezett diktaudó tanítás szemfényvesztő eredményével nem kecsegtet ugyan, de annál több biztosságot és tájékozódást szerez a zenetudomény elemében. Pedig ez a fő, mert a legegyszerűbb zenei dolog is elöleleges ismeret nélkül a gyakorlatban nem érvényesülhet. Innen van az, hogy ? legerősebb gyakorlati kiviteleket is mindig megelőzi a zene anyagának, a hangnak, s annak minden értelmi s egyébb téuyezőjének képzete. Ez a zene elmélete. Igen szép számú, főleg hölgyközönség volt jelen a zenevizsgán, kik mig egyfelől elismeréssel adóztak az ifjak szorgalmának, a szaktanár kiváló eredményű fáradozását is kitüntető gratulációval jutalmazták. —y —. A város hivatalos közzététele. 3192.1897. Hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhírré teszi, hogy e város képviselő testülete f. hó 12-én tartott ülésében 57 sz. a. hozott határozatával a város érvényben levő szervezeti szabályzatát újból