Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-06-06

1R97. június 6. PAPAI LAPOK. 3. Színház. i :íhs.) Beköszöntöttek a meleg napok; Holtomiglan. A vasárnap esti előadás kis közönsége sokat mulatott Ruttkai énekes színmüvén. A jó a színházban a hőség már kezd elviselne- előadás ezúttal kedvezőbb fogadtatást biztositetlenmé válni; szóval a végén vagyunk a,* a darab számára, mint a mult évbeli pre fezezonnak. Ha a héten mégis aránylag szép számú közönsége volt az előadásoknak, ez csak az igazgató azon élelmességének köszönhető, hogy oly vonzerőről gondoskodott a lefolyt hét néhány előadására, a minőnek lnkey Gizella kitűnő operett-primadonna vendégfellépte bizonyult; a pénteki előadás azonban már a szó szoros értelmében tátongó üres szinház előtt folyt le. A cigánybáró. Németh Jánosnak, a társulat mier. Léoay Sárika ötletes, élénk játéka, igaz érzéssel és jókedvvel előadott dalai hatottak leginkább, ő volt a lelke az előadásnak ; a közönség derültségben tartásáról Mátray bőkezűen gondoskodott ; kitűnő Gelbgiesserének nem győztünk eleget kacagni; e részben azonban semmivel sem maradt mögötte Mii traynak Breznay sem, ki Vargaszabó szerepét bravúrral mekegte el. Bethleni és Bagi játéka, s Tóth poétaborbély alakja szintén dicséretet érdemelnek, sőt még a kórusból előléptetett Nagy Iluskának is volt sikere. Nebántsvirág. Hétfőn volt lnkey Gizellának, a fiatal kora ..... . . L

, ., ,, széphaugu dacára máris nagyhirnevü operette-primadonnáteDonst^ dsö debuj me| kmQs

. előadása volt. Németh János hangját még soha- [ számban gyűlt össze. A vendégszereplő művésznő sem hallottuk oly hatalmasan csengeni, mint ezúttal. Vidéki színpadon érdekesebb, eredetibb és jobb Barinkait még alig láttunk, mint a minőt ő ez este bemutatott. A közönség hálás is volt és zajosan ünnepelte a kitűnő tenoristát. Nagy meglepetés volt a közönség előtt Lévay Margit S a fiija. Ez volt nálunk első nagyobb kaliberű szerepe és legszebb művészi sikere is egyúttal. Az előző előadásokon kisebb szerepeinél szerzett tapasztalatok után a közönséget valósággal frappirozta hangjának erejével és játékának művészi kvalitásával. A „Ki esketett" duett volt az előadás fénypontja; Németh és gyönyörű színpadi alakjával, örökké mosolygó, kedves arcával már első pillanatra meghódította közönségünket. A nálunk már többször adott s nagyon ismert operettben a vendégmíívésznő érdekes egyénisége számtalan oly momentumot emelt ki, mely az újság varázsával hatott reánk, énekét pedig a legnagyobb elragadtatással élve/.tük. Üde és kitűnően iskolázott hangja számára színházunk szinte kicsinynek bizonyult; nagyterjedelmü hangjának tiszta csengése és lebilincselő bensősége minden egyes énekszámánál érvényesült. Az első felvonás „Halleluja" kezdetű dalával ért el legnagyobb hatást, s azt Lévay egyaránt sok tapsot kaptak érte; Lévay ( háromszor kellett ismételnie; a Jani és Juci Sárika nagy önmegtagadással adta az öreg ci- knplét é

i

énk sz

i

ne2

éssel adta elő, s minden került. A csipkeverő leány eleven pajkos temperamentuma mintha csak rá volna szabva lnkey szimpatikus egyéniségére, s második fellépténél is fiatalos gráciájával, ragyogó jóked-"• vével hódította meg közönségünket. Nagy hatása volt egy nálunk még ismeretlen betétjének: „Miért búsuljak én egy férfiért." Lévay Sárika rendkívül kedves és diszkrét grófkisaszszony volt, ,s művészi játékának ezúttal is őszinte csodálói voltunk. Breznay elég alkalmat talált ma is, hogy derűt keltsen a közönség soraiban. Bethleni sem az énekével, sem a játékával nem volt szerencsés; ugylátszik rossz napja volt ezúttal. A három Kázmér. Beöthy László énekes bohózatában is rendkívül nagy sikere volt lnkey Gizellának. Ellen Blackben egy iga/J excentrikus amerikai hölgyet mutatott be. Pompás toiltétjeiben, vöröses szőke parókájával igéző jelenség volt, s tűzzel, vervvel előadott énekei gyújtó hatásnak voltak. Élénk fürgeséggel és fesztelenséggel mozgott a színpadon s mindeu jelenetét a taps és éljenzés egész orkánja kisérte. A kerékpáros nóta, valamint a D'Amant-féle. „Megyek a regiment utáir' nagy hatást keltettek. Lévay Sárikának is nem közönséges sikere volt ez este Fehér Margit szerepében s a vendégmüvésznö mellett neki is szólt a közönség nagy tetszésének többszörös nyilvánulása. Mátray eredeti humora ezúttal sem tagadta meg magát s a zenebohócot oly pompás karrikaturábau mutatta be, hogy minden mozdulata valóságos veszedelem volt nevető idegeinkre. Breznay Gelb Salamonja is díszére vált a jeles előadásnak. gányasszony szerepét, s énekszámával ő is rá szolgált az elismerésre. Mátray Carnero gróf mókáival derültséget keltett, Breznay pedig Zsupánból csinált igen jóizü alakot. Goldstein Számi. A vasárnap délutáni előadáson a Mátray pár aratott nagy sikert. Mátray a Goldstein Számi klasszikus szerepében kifogyhatatlan volt a kuplék és hatást keltő egyéb mókák produkálásában; Várhidy Rózsika pedig Virág Toucsi jó ábrázolásával asszisztált férjének. A balettjelenet frenetikus tapsvihart keltett. Az előadás összevágóan, jól folyt le, s a dicséretes Összjátéknak Mátrayékon kivül még Györe, Oláhné, Lévay Margit, Bagi és Tóth voltak jelentős tényezői. fekvésben egyaránt kellemes és művészileg csiszolt hangja valóságos filigrán munkát produkélt e dal remek előadásával; színházunk máirégen volt színhelye annyi tapsnak és éljenzésnek, mennyi ez estén Inkeynek jutott. Mátraynak Celestin orgonista egyik legjobb szerepe; nemes 'mérséklettel, finom komikummal és nagy intelligenciával játszotta szerepét, melyben a vendégmüvészuö méltó partnerének mutatkozott. Jó volt Breznay az őrnagy szerepében, ellenben Németh Ohamplatreux-t kedvetlenül adta, tehát minden művészi siker nélkül is. Bányamester. lnkey Gizella második vendégí'ellépte a a Nellikesznbrett-szerepében történőmig a darab primadonna-szerepe Lévay Sárika ügyes kezeibe mozdulatlanul és sápadtan állt. A következő pillanatban eltaszitá magától Orbánt s felkiáltott: — Távoz/ék nyomorult! . . . Orbán nem tudván mire vélni a dolgot, fölegyenesedett s megpillantá Dálnokyt. Zavartan kalapját vette és távozni készült. Dálnoky még mindig mozdulatlanul állt és engedte őt távozni; mikor már Orbán eltűnt szemei előb figyelemre sem méltatva nejét, lakosztályába vonult vissza; vacsoráját is oda hozatta. A nap lenyugvóban volt s a fül emilék mélabús dalaiba vegyült az esti szellő lágy zenéje s a hazatérő munkásnők éneke. A szép asszony még mindig a lugasban ült, némán, mozdulatlanul. Szemei a semmiségbe meredtek, dúlt arca nagy belső vihart árait el. Belátta tettének egész súlyát; tudta, hogy mi fog következni. Két embert tett ismét szerencsétlenné s talán kacérsága áldozatává. Felkelt s lassú léptekkel lakosztályába vonult. Egész éjjel nem hunyta be szemét. A hajnal ugy találta őt egy zsöllyében felöltözve. Folyton rémképek üldözték. Megjelent-előtte Tallián Aladár sápadt alakja, Roland Gida, majd Orbán Jenő véresen. Sápadt arca ijesztőre változott; a szenvedés, a kimerültség alélttá tette. Ajtónyikorgás és köcsizörgés ébresztette fel. Felugrott s kitekintett. Férje távozott két barátjával. Egy pillanat alatt határozott. Befogatott kétkerekű gipjébc s elhajtatott. * A t . . . i erdő egyik tisztásán két kocsi állt meg egyszerre. Az egyikből Dálnoky, a másikból Orbán szállott ki, mindegyik három férfi kíséretében, Huszonöt lépés kimérve, a felek felállítva. A párbajvezetö segéd számolt: Egy . . . kettő . . . három. A következő pillanatban a sűrűből egy nő rohan elő s a két férfiú közé veti magát. A segédek annyira meg voltak lépetve, hogy mire oda akartak ugrani: már eldördült a két lövés majdnem egyszerre. Miudakét fél lövése talált. Orbán golyója a kacér asszony szivét fúrta keresztül s a következő pillanatban ó' maga is Dálnoky golyójától találva összerogyott. * Rövid idő múlva csendes lett a tisztás. A helyet, hol a kacér asszonyt a nemezis utolérte, a nap arany sugarai világították meg, a harmatos fűből eltűntek a nyomok. Semmi sem árulta el az imént lefolyt istenitéletet. Egyik lombos fa ágai közt a sárga rigó csicsergett élte párjával, talán intő például hozta fel neki a kacár asszony tragédiáját. Ifj. Ob erschall Viktor. Üdvöske. lnkey Gizella utolsó fellépte ismét alkalmul szolgált közönségünknek arra, hogy zajos tüntetéssel üuuepelje a művésznőt, ki három első felléptével tökéletesen meghódította közönségünket. Mikor a színpadra lépett, a nézőtérről két rózsacsokorral ékesített hatalmas babérkoszorút nyújtottak fel neki, melynek rózsaszi.iü szalagjain „lnkey Gizellának: pápai tisztelői" felirat volt olvasható. Belépőjét percekig tartó tapssal fogadták, s az ováció Bethlenivel való szép duettjében ért tetőpontjára. Művészi szempontból is ez az este volt legnagyobb diadala. Bettinája csupa üde frisseség, csupa linóm poézis volt, melyen a művésznő bájos egyéniségének minden rokonszenves vonása, minden kelleme visszatükröződött. Érzéssel és egyszerűséggel, de annál nagyobb hatással énekelte dalait, melyek mindegyikét meg kellett ismételnie. Bethleni ma különösen kitett magáért. Pippnja minden tekintetben sikerült alakítás volt. Breznay és Mátray ez este is sok kellemes percet szereztek a közönségnek. Lévay Margit Fiametta hálátlan szerepével is szép sikert tudott elérni, melyből kivette a maga méltó részét Németh János is. A helyettes. Jótékonycélu előadás, melynek a nézőtéren sem volt több résztvevője, mint a színpadon. Alig lehetett az egész színházban többet mint 20—25 embert összeolvasni; s a kongó ümségben, mely a színházat „betöltötte", szinte fáztunk a nagy hőség dacára is, mely ez este uralkodott. Ily körülmények közt persze nem is lehet csodálni, ha a szereplők nem valami nagy kedvvel játszottak. Várhidy Rózsíkának volt a legnagyobb szerepe, s művészi játéka és az a kedvesség, melylyel elcsicseregte szerepét, telt házat is érdemelt volna. A darabnak sikamlós trivialitásain diszkrétül, finoman siklott át, már t. i. a hol lehetett, mert bizony vannak a darabnak oly vaskos, durva részei, melyeket a legdiszkrétebb játék sem tud megfinomitani. Mátray dicséretes buzgósággal és igazi bonhomiával adta Antoinet, bár ót hajlamai másféle szerepekre utalják. Markovics Margit, Györe és Tóth kifogástalanul játszottak.