Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-01-17

PAPAI LAPOK. 3. A Wácsonyi iskolaszünet beálltával egy főiskolai tanuló, niiként többi vidéki társai mind, sietett elhagyni .városunkat, hogy hazájában, Nyitrában, az édes otthonban élvezze íiz ünne­pek édes boldogságait és — otthon typhusba esett. Valószínű, hogy már itt is gyengélkt(lő­nek érezte magát, de ő neki csak az iskola pa­rancsol, miért kérdezné hát az orvostól, szabad-e haza utaznia? Nem is kérdezte, csak ment egye­nesen haza, otthon azután megbetegedett s a kezelő orvos kötelessége szerint, kutatván a betegség proyenientiáját megtudta, hogy az Pápáról érkezett Nyitrába, az orvosi jelentés pedig annak rendje és módja szerint fölment a belügyminisztériumba. De itt egészségügyi kér­désekben nem ismerik a kedélyeskedést, kiküld­ték tehát az egészségi felügyelőt, vizsgálná meg ez esetet a helyszínén, melyről régebbről isme­retes, hogy mindennemű járvány ott szívesen tanyázik. Dr. Buzinkay majdnem egy álló hetet töl­tött városunkban, hogy magának közvetlen szem­lélés titjáu alapos tájékoztatást szerezzen min­denről, miösszefüggésben állhat kedvezőtlen köz­egészségi állapotainkkal. Végig vizsgálta a mészárszékeket, a metsző- és közvágó helyeket, a tejelárusitó üzleteket, a pékműhejyeket, s mint már itt örömmel tudathatom, szemle utjának ezen részében kevés kifogásolni valót talált. Azután a város utcáira került a sor és csatornázásának tanulmányozására. Meglepetve tapasztalta, hogy a folyómenti utcák nyílt csa­tornái a város szemetét eső vagy hóolvadás idején visszatarthatlanul a Tapolcába, ivóvi­zünk forrásába viszik. Végig sétáltunk a folyó partján, de e sétautunkban sem szereztüuk vajmi kellemes benyomásokat. A Tapolca bal­partján a város egész hosszkiterjédesében épült műhelyek, istállók, mosókonyhák, sőt itt-ott egyes illemhelyek, mind a Tapolca vizét szaporítják már nem is kétes értékű hig ingredienciáikkal, természetesen azon alkotó részeket is ide kell sorolnunk, melyek ruhamosás által gyakran betegek szennyeséből kerülnek a vízbe s melyek egy cseppet sem alkalmasak arra, hogy a viz­ivást fölötte kívánatossá tegyék. Szemleutunk folytatásában városunk hír­hedt „partié honteuse-"éhez, — a Cincához — értünk, s az itt látottaknál a felügyelő ur már nem tagadhatta meg tőlünk abbeli elismerését, hogy egészségi miseriáiuk forrásainak feltárá­— Ne törődjünk vele, — felelte szerelmete­ken Kánya Menyhért. Különben azt mondja majd a világ, hogy jól tettük. Maradjon az a lump magára, ilyen asszonyt nem érdemel. S ezzel Kánya nram átölelte a nő derekát s egy borszagú csókot nyomott valamelyik orcájára. — Csak pakkolja össze minden bagázsiát és jöjjön hozzám, lelkem-tubicám, már holnap én várni fogom ölelő karokkal s élünk, mint hal a vízben. Hamarosan elválnak, ok van rá nagy, — és mi megesküszünk s aztán . .. Tehát a holnapi és örök •viszontlátásig, angyal! . . . — Jó, legyen meg hát az akaratja, — felelte rá a nő. Kánya Menyhért uram eltávozott, szivében a boldogító „igen"-nel — vissza a korcsmába, a hol a pajtások még javában ittak. — Bej koma, ha tudnád, mi vár rád holnap, nem innál olyan kefekötő módjára, — gondolta ma­gában s Kánya uram „erkölcsi fölény "-ét érezve újra közibük ült. — Majd megtudja a világ, hogy Kánya Menyhért nyugalmazott nótárius még most is tud szép asszonyt hódítani! És tovább ittak. * Másnap délelőtt 11 órakor Kánya uramat a lakásán dörömbölés zavarta ki ágyából. Kopottas háló­kabátját lelkendezve kapta magára s ment az ajtó felé. — Éppen jókor jön a szentem ! — mondámagában. És kinyitotta az ajtót, melyen nagy batyuval sánál mennyire értünk a hatások fokozásához. „Ezt már csakugyan nem volna szabiid megtűrni egy városban" fakadt ki dr. Buzinkay ezen, a városon végighúzódó szeunycsatorna láttára. Pe­dig be sokat kell megtűrni az éleiben, aminek uem volna szabad, hogy megtörténjék. A fel­ügyelő ur kemény ítélete elég jellemző állapo­tainkra s méltó, hogy komoly intelem gyanánt vétessék. Kórházi ügyünk sem kerülte el dr. Buzin­kay mindenre kiterjedő éber figyelmét s a kór­házakat megtekintvén, azokat bizony csak jobb hiányában találta elfogadhatóknak, rámutatván különösen azon hézagosságra, hogy alig rendel­kezünk a legszükségesebb elkülönítő helyiségek­kel ragályos betegek számára, mint ezt külön­ben egészségügyi bizottságunk is már számos alkalommal hangsúlyozta. Eképen megismerkedvén városuuk egész­ségi helyzetével, a miniszter kiküldöttje a vizs­gálat befejezése után szükebbkörü értekezletet hívott össze a polgármesteri hivatalba, hogy egészségügyi szolgálatunk berendezése iránti kellő tájékoztatása után, rövid körvonalakban bemutassa közegészségünk javítására irányuló legközelebbi teendőink tervrajzát. E programm lényegileg három pontba foglalható össze: tiszta ivóviz, megfelelő kórházak és pontos egészség­ügyi szolgálat. Egy kis jóakarattal és a fontos ügyhöz méltó buzgalommal, — no meg— ne tagadjuk — egy kis áldozatkészséggel, bár nálunk — s itt nem épen saját városunkat érteni —- a köz­egészségügy még mindig mostoha gyermekként tengődik s a gyéren odavetett maradékfalatok száraz morzsáiból kénytelen táplálkozni, ama, egyelőre talán ideálisnak látszó programm mé­gis meg lesz valósitható. A kormány kiküldöttje illetékes helyen megfogja tenni előterjesztéseit s nem kételkedhetünk abban, hogy a magas kormány is buzgó törekvésünket méltányolni és kellőképen támogatni fogja. K. Népesedési mozgalom. Érdekes világot vet Pápa város népese­dési viszonyaira az a kis statisztika, melyet az anyakönyvi hivatal állított össze az év végével. Ezekből a legpontosabban megtudhatja miudenki, hogy a Pápa városi anyakönyvi kerü­letben hányan vették fel a mult évben Hymeu a fején, egy ötven év körüli, félszemre vak némber lép be egész otthoniasan Kánya uram lakásába. — Itt vagyok, eljöttem! — szólt jelentős egy­szemű pillantással a jövevény. — Iíát mi hordozza kendet itt ezzel a ménkű batyuval ?! — förmedt rá Kánya uram. — Hát nem emlékszik? . . . tegnap este . . . mikor megpuszizott . . . Kánya uramnak meghűlt a vér ereiben s majd­nem leesett a lábáról ijedtében, xílmélkodásából fel­ocsúdva csak ezt mondta: — Pia felakasztanak, se emlékszem semmire. Ugy látszik, hogy kend megbolondult. És ezzel becsapta az ajtót; ai asszony persze kívül volt már azon. * Bizony, ez a tragikomikus eset ugy esett meg, hogy a Boros koma szemrevaló felesége valami lag­ziban mulatott és elhívta a házához a félvak szegén}' Duda Józsefnét, hogy legyen a ki majd beereszti a komát, ha a korcsmából kidobják. A szegény asz­szonynak is jól esik, ha meleg helyen lehet, mint otthon, a fűtetlen szobában egyedül, — mert ennek az ura is folyvást a korcsmákat lakja. Éppen ezért állott rá oly gyorsan az alkura, a minek a faluban nyomban hire futamodott s a verebek még most is azt csiripelik, ha nincs más dolguk, nag) r gyönyörűségére a nevető falunak és boszuságára Kánya Menyhért uramnak, a ki végleg lemondott arról a boszuról, hogy ő lett légyen Kappanhegynek legelső polgári vőlegénye. rózsaláncát, liáuy uj honpolgár és leendő házi­asszony látta meg ezt a keserves napvilágot és hány sirhanttal (sajnos, igen sokkal) szaporod­tak meg a különböző vallásfelekezetek temetői. No, de hadd beszéljenek maguk a számok. I. Házasságot kötöttek: Január hóban 16 pár. Február „ 28 , Március „ 3 „ Április „ 19 „ Május „ 17 „ Június „ 10 „ Julius „ ...... 10 „ Augusztus hóban ..... 10 „ Szeptember hóban .... 11 „ Október hóban 14 „ November hóban , . . 17 „ December hóban 1-n összesen : 159 pár. Vallásfelekezetre nézve a következőképen osx­lanak meg: Hóm. kath 73 pár. Izr 40 pár. Ág. hitv. ev. 9 pár. Ev. ref , . , 7 pár. Vegyes házasságkötés volt összesen 30. Még pedig : n vClogíny li inpnynszwmy 10 pár olyan, a hol róm. kath., ág. hitv. ev. 8 „ „ „ ev. ref., róni. kath. 5 „ „ „ róm. kath., ev. ref. 4 „ „ „ ág. hitv. ev., róm. kath. 2 „ „ „ ev. ref., ág. hitv. ev. 1 „ „ „ ág. hitv. ev., ev. ref. Az 1896. évben tehát házasságra lépett Pápa város területén 159 pár. Ezek közül Mészáros Károly rendőrkapitány 140-et, mint anyakönyvvezető, 18-at Szűcs Gyula városi iktató, l-et pedig KissMbr rendőrkapitány­sági tollnok, helyettes anyakönyvvezetők adtak össze. II. Születések. Iraíti. Ev. VPf. Ág . ev. Izr. Unitár, , Ösz­flu leány liu loúny tin leiiuy (iu luáiiy fin pzps: Jan. hóban: 17 14 3 2 3 1 3 8 51 Február „ 14 10 4 2 4 — 3 4 41 Március „ 14 18 2 2 3 3 4 3 49 Április „ 14 4 4 ő 1 1 5 6 1 41 Május „ 10 8 2 2 4 — 1 2 29 Június „ 15 11 2 3 5 2 5 4 47 Julius „ 16 17 1 1 — 2 6 3 46 Aug. „ 13 14 3 — 2 2 5 1 40 Szept. „ 17 14 4 1 4 3 n 0 7 53 Október „ 16 15 o O 3 2 1 2 "4 46 Nov. 15 9 3 1 4 4 2 38 Dec. „ 12 9 —­— ii o 1 3 4 32 Összesen: 173 143 28 24 32 20 44 48: 513. Ezek közül iker születés volt 16 esetben. Törvénytelen gyermek született 44. Halva szü­letett 18 gyermek. III. Elhaltak. R. kath. Ev '. ref. Ág . ov. 1.2 Ösz­II» leány liu leánv flu leány flu leány szcs: Jan. hóban : 12 11 2 3 1 4 2 7 42 Február 9 8 1 4 1 1 3 6 33 Március » 5 12 2 7 4 1 1 3 35 Április n 19 21 3 2 2 — 3 4 54 Május í) 13 19 3 — 1 — 3 3 42 Június i> 18 18 3 5 4 —­1 7 56 Julius l) 26 25 2 2 4 1 7 6 73 Aug. í) 13 13 4 4 2 5 1 2 44 Szept. )' 14 9 5 o D 1 4 4 4 44 Október » 18 14 5 5 1 2 1 3 49 Nov. n 16 14 7 6 •— 2 2 3 50 Dec. n 21 21 — 1 2 2 1 3 51 Összesen: 184 185 37 42 23 22 29 51 : 573. .ZV. Összegezés. I. Születtek összesen .... 513 II. Elhaltak „ .... 573. Az apadás tehát a mult évben 60 volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom