Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-04-25

lyal egy nagyobb szabású vállalatot indított meg,'a „Hazai qkmanytar^-t 1865-beu. E vállalat kiadványaiból hat nagy kötet jelent meg. A történelmi társulat megbízásából pedig •mint szerkesztőtárs 1871-től kezdve a „Zichy család okmánytár"-át szerkesztette, melyből 4 kötet jelent meg. Az ügyvédi vizsgát 1865-ben letévén, 1868. máj. 17-éu képesittetett a váltóügyek vitelére is. Ekkor véglegesen szülővárosába tette át lakását, s a közéletben tevékeny szerepet vitt. Az 1869-iki képviselőválasztás alkalmával mint a balközéppárt ügybuzgó vezére működött, végig harcolva ama küzdelmes pártvillongás nehéz napjait. Ekkor kereste fel őt szülővárosa először megtisztelő bizalmával, s méltányolva kitűnő képzettségét s buzgó tevékenységét, megválasztotta őt főjegyzőjének. Ez állomáson a város rendezésekor is megmaradt mindaddig, mig onnan a megye szolgálatába nem lépett át. Neve ez időben már széles körben ismert -és tisztelt volt. Tehetsége, képzettsége a megye vezérférfiamak sorába emelték őt, s 1875-ben a nagy-vázsonyi, 1878 bau pedig a veszprémi választó kerületek keresték fel őt, s jelölték ki képviselőjükül a szabadelvű párt részéről. Megválasztatása azonban nem mehetett keresztül az ellenpártiak heves akciója miatt, a mi uq;yau legkisebb homályt sem vetett nevének fényére. 1878-ban a megye választóközönsége őt a főjegyzői székbe ülteté, s 1880. dec. 31-től az alispán Bezerédy Gyula halála után helyettes alispánként működött. Tehetségére a kormány is figyelmessé lőn s érdemeit méltányolva, az 1880-ik év vesével a belüg} miniszter — az egyesült országos ,.közigazgatási enquet"-ra az ország jelesei közt őt is meghívta. 1886-ban pedig koronás királyunk „királyi tanácsosi" címmel tüntette ki. 1881. március 8-án a megye választó közönsége nagy lelkesedéssel és egyhangúlag alispánná választotta őt. A „Pápai Lapok" volt az első, mely nyíltan mellette foglalt állást, pedig Csapó Kálmánnak már akkor nagy pártja volt még Pápán is, a ki mégis visszalépni kényszerült. E szép és magas állást, általános tisztelet és szeretettől környezve, haláláig közmegelégedésre viselte. Irodalmi működésének eredményei a már említetteken kivül : Veszprém városának történelme, melyet 187ö-ben kezdett megírni. stratagéma a török szultán jelenlétében lett bemutatva az „aranyszarv" Öbölben, a hol a mentő' dereglye harminchat embert hozott el egy hajóról viharos tengerben. Nevezetes részét képezi a találmánynak a mentő dereglyét vizrc szállító készülék. Mig a mostani mentő' dereglyék vizre bocsátásához 15—20 perc kell, s akkor is ugy kell a menekülőknek kötélen leereszkedni, vagy leugrálni a dereglyébe, addig a hazánkfia által szerkesztett készülékkel a mentő dereglyébe már a hajó födélzetén beülhetnek, s akkor azt egyetlen ember egy perc alatt vizre eresztheti. Ez a készülék ugy a hajókon, mint a parti mentő állomásokon alkalmazható, A hajó mellvédé ott ki \an vágva, a kivágás helyén pedig több egymás mellé helyezett, egy tengely körül forgatható, keret van alkalmazva. A tengely a hajó oldalfalára szerelt konzóltartók vágányában függélyes irányban eltolható s ezen tengelyt felül egy szög tartja fogva, melyet a hajó oldalfalára szerelt emeltyű segélyével a tengely alól ki lehet húzni. Ha a keretuek a felső helyzetében való biztosítására szolgáló horgot kikapcsolják, a keret a tenger felé kiugrik a rajta levő mentő csónakkal együtt. Ezen helyzetében a kiugrásba szerelt tengelyre ágyalt görgő (csiga) a tartó függélyes vezető fölületére fekszik. Minthogy a keret és az azon függő csónak súlya a görgőt a A nagyszorgalmu ivó Veszprémmegye kime-J ritő monográfiáján is dolgozott nagy .kedvvel; s megbízásból Nagy Imre, Kómer Flóris és Nagy Gyula barátaival együtt Zalavármegye monográfiáját is készité. Fontos hivatalával járó gondjait s irodalmi működésének fáradalmait boldog családi életének kedves örömei tették könnyűvé 1867.. nov. 11-ikétől fogva, mikor megnősült, elvevén a bájos Molnár Juliska úrhölgyet. E jeles és tevékeny férfiút egyháza is felkereste bizalmával, s 1868-ban a veszprémi egyh. megye világi aljegyzővé, 1869-ben főjegyzővé, 1872-ben tanácsbiróvá és eni. ügyvéddé választotta meg; 1870—1879-ig az e, kerületi gyűlésen képviselte egyházmegyéjét. Apja halála után pedig az egyházmegyei gondnoki díszes állás is reá ruháztatott. Majd a dunántúli ev. ref. egyházkerület, is kezébe adta a jegyzői tollat, melyet a mult évig mint egyházkerületi világi aljegyző, azóta pedig mint világi főjegyző, nagy szorgalommal és buzgón vezetett. Az egyházkerület bizalma mindkét zsiuaton képviselőül küldötte, és az egyetemes kouventnek, úgyszintén a pápai főiskola igazgató tanácsának is állandóan tagja volt. * Mély megdöbbenéssel és részvéttel őriztette az egész várost azon távirat, mely Véghely Dezső, kir. tanácsos, Veszprémmegye alispánjának halálát jelentette. Még csak pár nap előtt ott sétált Abbázia pompás korzóján, szívélyesen üdvözölve számos ismerősét, a kikben azonban már ekkor is borús sejtelmeket ébresztett Véghelynek kinézése. Sápadt arcán és nehézkes járásán az emésztő kór meglátszott, de senki sem hitte, hogy a katasztrófa ily hirtelenül következik be. Véghely egyike volt az ország legismertebb alispánjainak, neve mint történetirodalommal foglalkozóé a tudományos világban is becsült volt. Mint fiatal ügyvéd, Veszprém városának volt főjegyzője s innét a megyéhez lett megválasztva főjegyzőnek; Bezerédj alispán halála után 1880-bau a megürült alispáni székért heves küzdelem volt, pályázott rá Csapó Kálmán volt orsz. képviselő és Véghely, a kinek pártján főleg a pápaiak, élükön Esterházy Móric gróf, Fenyvessy Ferenc és a Veszprém városiak élén Rozsos István, Szabó Imre állottak, Véghely Dezső győzött és azóta a vármegye minden ténykedésében elsőrangú szerepet vitt; alatta épült fel az uj diszes megyeház és Véghelyt bízta meg tartóra nyomja, a keret mindig a kellő helyzetben marad, mig a fékezőt uem csavarják, mely által az, a csónakkal együtt gyorsan a viz színére ereszkedik. Ezzel el van érve, hogy a hullám nem csaphatja a meutő dereglyét a hajó oldalához. A mentőcsónak szerkezete olyan, hogy azt a hullámcsapás vízzel meg nem töltheti. Kettős oldalfalai vannak, melyek ivben vaunak meghajlítva. Feneke oly szerkezetű, hogy a csónak fel nem fordulhat még ellenkező áramlatu hullámtorlatok közt sem. Az oldalfalak üregében két fogas ív mozog, melyekre a burkolat van szerelve. A fogas ivekbe egy-egy fogas kerék fogódzik s a legegyszerűbb gépezettel hajt ember-erőre alkalmazott csavarkclepet, mely a dereglyét evezők helyett mozdítja előre. Tehát a hullám a csónakba nem csaphat be: az evezősöket le nem sodorhatja, a katlan tüzét ki nem olthatja, mert ennek csavarkelepét emberi karok hajtják. Az egész mentő dereglye hasonlít egy bezárt dióhoz. Feltalálója megérdemli az egész művelt világ elismerését, — még talán a mienket is : hisz nekünk is van egy darab tengerünk, s egy néhány félteni való emberéletünk. („Nemzet".) a megye a millennium emlékére a vármegye monográfiájával, mely így tehát más kézre vár. Véghely a mult évben kezdettel betegeskedni, de Almádiban a hol szép villája és szőlője van, jobban érezte magát. Mult hó végén, sürgősen Abbáziába küldték orvosai, a hol csütörtök délelőtt meghalt. Véghely váratlan halála nagy részvétet keltett az egész megyében. A gyászhírt azonnal tudatták a Bécsben időző főispánnal, Esterházy Móric gróffal, a ki táviratilag fejezte ki részvétét az elhunyt alispán özvegyének, a ravatalra „szeretett alispánjának" feliratú koszorút küldött és elrendelte, hogy az urodalmat Weber Rezső jószágigazgató, Galamb József urod. ügyész és Jákóy Géza erdőmester képviselje a temetésen. Városunkban a megdöbbentő szomorú gyászhírre a városházán, a pápai járási szol gabiró ságnál és a főiskola épületeire stb. kitűzték a. gyászlobogót. Tömérdek részvéttávirat és gyászkoszorú küldetett Pápáról is a gyászoló családnak. A dunántúli ev. ref. egyházkerület Pápán adta ki a gyászjelentését. Gyászlapot adott ki a családon kívül a vármegye közönsége, tisztikara is. Az elhunyt derék családfőt özvegyén kivül gyermekei: dr. Véghely Kálmán megyei Ill-ad aljegyző, Sárika, férj. dr. Cseresnyés Józsefné, Flóra, Dezső és Zoltán, és a nagyszámú rokonság gyászolják, a kiknek részvétét enyhítse az oly impozáns módon nyilvánult közrészvét. Temetése a megboldogultnak Veszprémben, f. hó 26-án hétfőn d. u. 3 órakor lesz, melyen városunkból is számosan résztveszuek. Tisztújítás városunkban. Mozgalmas élet volt a mult héten a város házán, de az volt az egész városban is, mert mindenkit a városi tisztújítás iránt való érdeklődés foglalt el ; mindenki csak a tisztujitásról beszélt ugy otthon, mint a házon kivül. S/ierdáu a városi képviselők előértekezletet tartottak a tisztújítás kérdésében ; az értekezleten előadottak kellő tájékozást nyújtottak a választás alá eső egyes tiszti állások jelöltjeire nézve és egyúttal előkészítették az útját annak is, hogy a város képviselőtestületének pénteki rendkívüli közgyűlése oly nemes és valódi elismerésre méltó áldozatkészséget gyakorolt azon tényével, midőn két kiváló, derék, érdemekben megőszült, nyugalomba vonuló tisztviselőjének : Osvald Dániel polgármesternek, a FerenczJózsef rend lovagjáuak — a ki életének 79 évéből 33 évet szentelt a városnak, a város közügyeinek a legbecsületesebben — és Szvoboda Vencel gazdasági tanácsosnak — a ki meg 71 éves létére 36 esztendőig volt városunknak hűséges tisztviselője — egész fizetésüket nyugdíj és kegydij címén egyhangúlag megszavazta. A közóhajnak ezen egyhangú megnyilvánulását csak is az elismerés és dicséret babérkoszorújával koronázhatjuk meg, mert arra valóban méltó, mert olyan képviselőtestületre igazán büszkék lehetünk, a melynél a harmonikus öszszekötő kapocs nemcsak a város felvirágoztatására irányuló egyöntetű törekvésben nyilvánul, hanem ezen felül a nemes érzés, a jó sziv is egyformán megvan benne, hogy az érdemet hozzá méltó módon tudja megjutalmazni. Ugyancsak pénteken volt a városi képviselőtestületnek alakuló közgyűlése, tegnap pedig a tisztújítás ment végbe. Polgármesterré városunk derék rendőrkapitányát Mészáros Károlyt választotta meg egyhangúlag a képviselőtestület közbizalma. A választás valóban érdemes férfiura esett, mert az uj polgármester minden tekintetben hivatott fontos állásának betöltésére, mert ő — s erről mindenki meg van győződve — a legnagyobb erélylyel fogja vezetni a város ügyeit, és csak