Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896
1896-05-24
XXIII. évfolyam. 21. szám. Pápán. 1890. május 24. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség : Jókai Mór utca 969., hova a lapnak szánt, közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése , Főtér. Laptulajdonos : dr. Fenyvessy Ferenc. Felelős szerkesztő: Körnaendy Béla. " ,: "T -ÍM ^<i^lfír^TFMW^iSMBia^^^nriÍMÍrm Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hirdetések a legjulányosabban felvétetnek. A lap ára : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes áüáni,ára 15 kr. 1(1 Magyarország ezredéves ünnepélyét üli városunk. Az ős Pápa, a mely kivette részét hazánk ezredéves történetéből, részt kivan venni az ezredév megünneplésében is. Csak régi múltjához méltón cselekszik e város, midőn e nevezetes időt maga felett nyomtalanul eltűnni uem engedi, inert Pápa város a múltban is, mint híi fia volt az édes anyának, mindig együtt érzett a magyar hazával. Már abban az örömben is, midőn II. Szilveszter pápa elküldte a magyar koronát Szt.-Istvánnak, részt vett a mi városunk, hiszen az ekkor támadt közöröm folytán kapta — úgymond a krónikás — e város a maga nevét. De ha ez monda volna is, és a Gizella királynéval bejött németországi Popo családtól vette is nevét városunk, akkor iá époly régi ennek eredete, s talán még nagyobb dicsőségére válik, hogy a német eredetű város helyén ma egy minden izében magyar város áll. Ezután fél század múlva 1051-ben már ellenséges hadakat látunk keresztül vonulni városunkon, midőn III. Henrik vezotto hadait Bársonyos alá I. Endre királyunk ellen. Ama rendetlen viszonyok idején pedig, midőn II. Endre uralkodott, n. király vitéze Fábián, épen mint egyebütt mások, a pápai kápolna birtokait a mnga javára foglalta el. A tatárjárás idején, a város plébánosa, P'il oly fontos szolgálatokat tett a királynak, .w ÖJ Béla őt Halász l'aln egy részével jutalmazta meg. Az 1389-ik évtől, kezdve csaknem egy századon át a G-arai család sorsához fűződik a mi városunk. Igy 1389-ben Mária királyné Garai Miklós és János testvéreknek adományozza Somló várát és »Pápa nevezetű üdvarnikokbólálló királyihelységet.«1401-ben, midin Zsigmond király siklósi börtönéből kiszabadalt, kedvelt hívék íz Garai Miklóshoz jött Pápára és itt 1401. okt. 7-én Bebek Dűtrét a nádorságból letévén, helyére Garai Miklóst emelte a nádori székbe, és ugyancsak itt adta ki okt. 27-én történelmi nevezetességű nyilatkozatát, melyben kötelezi magát a király, hogy ezentúl az ország törvényeit megtartja és bebörtönöztetéseért boszut nem áll. Zsigmond utódja Albert 1439-ben Űrnapját követő vasárnapon adta ki városunk azon kiváltságlevelét, hogy polgárai felett csakis földesurok, Garai László ital. Mária, Zsigmond, Albert már mind sirbti dőltek, de a Garai család csillaga még mindig fennragyogott. Igy Erzsébet, Albert özvegye 1439-ben Luca. nap előtt való vasárnapon kiadott oklevelében a pápai kereskedőket ós iparosokat, kedvelt luve Garai László kértére, az oly súlyos harmincad adó fizetése alól menti fel. rát, s e család kihalta után városunk I. Mátyás kezére szállt. Mátyás korát őrzi az ősi Corvin-utcán épített vadászkastélya, de magát a várost kedvelt hívének, Rzapolyai Imrének, adományozta. A Szapolyai. család kezéről, e családnak a trónért való küzdelme idején, városunk Enyingi Török Bálint kezére jutott, s a Török család idejében az igazi török is vágyott Pápa birtokára, ámde ugy 1543-ban, mint 1555-bön a család Íródeákja. Martoufalvay Imre megmutatta nekik »az landzknecht kopjanak használatos voltát*. A Török, család kezéről házasság folytán a Nyári családra, innen gr. Osáky Lászlóra, annak kezéről pedig a rövid időn oly fényessé emelkedett gr. Esterházy család kezére szállott át városunk, Ily régi mult az, a mely városunkat e ferenda család történetével öszsz elűzi. Időközben a törököknek is hódolt városunk, 1594-től kezdve három évig Szemender pasa volt a, pápai vár unt és a. jövő év aug. 20-án 300 éve lesz annak, hogy Pápa a török uralom alól felszabadult. Kivette tehát részét a hazánkat ért szenvedésekből is városunk, s midőn az országai helyett a csillagokat vizsgáló Rudolf ült hazánk trónján, nálunk is, csakúgy mint másutt, fizetetlenül maradt a várőrsóg, s az e miatt kitört lázadásnak a. híres Schvarzeuberg herceg esett áldozatául 1600-ban. Mikor a török. lßS3-ba.u azt hitte, hogy Bécset is elfoglalhatja, a török hadak Pápát I még egyszer elözönlötték, de a bécsi kudarc A Garai család épitette Pápa, első vá-1 után egyszerre szabaddá lett városunk. A PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Nagy ünnep van. Nagy ünnep van. A tiszta mennybolt Szent fényben szinte megremeg. A nap tündöklőbb tán soh'sem volt, Mióta élnek emberek. Nagy ünnep . . . miuden ezt mutatja. . . . Ma van kitöltetésed napja: Szentlélek Isten! Fényárban úszik zöld mező, halom. Pacsirta zengi szép dalát. S e dalt is amaz égi hatalom Ösodás erővel hatja át. Nagy ünnep . . . minden ezt mutatja, . . . Ma vau kitöltetésed napja: Szentlélek Isten! Szivem mi bántja? . . . Hangosan dobog. Es messze-multba száll a lelkem, Hol biztatólag égi láng lobog. . .' . Varázsod az, mi elfog engem, Nagy ünnep! , . . Minden ezt mutatja: Ma vau kitöltetésed napja, Szentlélek Isten ! (Szt-Gál, jun. 1895. 2.1 Szüos József. Veszprémmegye az ezredéves kiállításon. — A »Papai Lapok* eredeti tárcája. —Hogy minő magasztos és megható volt a milleniumi kiállítás ünnepélyes megnyitása ások bársony-, aranyrojt- és drapériától nehéz, impozáns királyi sátor alatt május 2-án délelőtt 11-kor megjelent magyar király által, oldalán a gyászba öltözött királyné, mögötte a fényes főhercegi kiséret, előtte a külföldi nemzetek képviselői, jobbról a katonaság és képviselőház, meg az osztrák parlament, balról az országos bizottságok és a főrendiház, valamint az osztr. urak háza; a külföldi diplomaták mögött pedig az egyházi hatóságok, egyetem törvényhatóságok, minisztériumok és hivatalok; erről nem irok, mert az összes belföldi lapok ugy is eléggé lefestették az egész ünnepélyt, mely előtt még a fenyegető Jupiter pluvius is kegyelettel meghajlott. Amint mindjárt a megnyitás után tett futólagos körutamból kitűnt, Veszprémmegye eléggé vau képviselve az ezredéves kiállításon. Előkelő és mennyiségileg is kielégítő mérvben van képviselve a veszprémmegyei gaza. egyesület: az országos gazdasági egyesületek csoportos kiállításában, a mezőgazdasági pavillonban. Ugyanazon csarnokban láttam tíz dny Oltó devecseri postamester szép méhészeti kiállítását; az iparosaitokban föltűnt Hzeyle/hy József és Xéhmann C4ábor pápai szíjgyártók szolid kiállítása; olt látható a kiállítási faluban a Benkö veszprémi városi tanácsos által igen eredetien, híven és szépen berendezett szen/gáli ház, végre — nunc venio ad fortissimum — élénk részt vett ugy a történelmi, mint mezőgazdasági, erdészeti és vadászati csoportban gróf Erdődy Ferenc v. b. t. tanácsos, veszprémin egyei nagybirtokos és mások. EziiItal csak Erdödy Ferenc gróf kiállitásáról emlékszem meg. Ott látható a kiállítási Vajdahuuyad várában mint páratlan történelmi kincs a remek szövésű, Mátyás királyi trónkárpit Hunyadi Mátyás címerével, a mellette levő várban különféle értékes misemondó ruhák, egy .Bakóczí'éle kehely 1517. évből és egy Oorvin-kehely; a reuaissaiice épületben áll egy angyaloktól vont, kagylót ábrázoló, diszes Mária Terézia korabeli arany szánkó, a mely a hivatalos kalauzban tévesen mint az Esterházy hgek tulajdona említtetik; azonkívül a Rákóczy-terem egyik üvegszekrényében van kiállítva ritka szépségű és nagyságú 8 drb Rákóczy aranybillikom és kehely; végre számos értékes történelmi kép, a melyek a grófi, családdal vannak összefüggésben, és (öbb családikép, a melynek tör21
