Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-12-25

1896..december 25. — .Révai katalógus- Ilyen címmel ujj­nyi vastagságú, fényesen kiállított füzet jelent meg a 'Révai testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadásában. A sokféle könyvjegyzék között, mely különösen karácsony táján elárasztja Magyarországot, ugy beosztására, mint kiállítására nézve, a maga ne­mében egyedül áll a Révai-katalogus, amely a nagy köscnséget kimerítően tájékoztatja mindama ki­váló irodalmi művek felöl, amelyek az utóbbi években magyar ' nyelven megjelentek. Most élő íróink legjobb könyveinek jegyzéke ez a füzet, és a mennyiben tudtunkkal a jelenkori irók könyveinek hasonló jegyzéke még eddig meg nem jelent, ez a katalógus egy kissé az irodalom­történethez is tartozik. Nem csak azok a könyvek vannak felvéve benne, amelyek a Révaiak kiadásá­banjelentek meg, hanem megtalálható minden elsőrangú könyvkiadó kiadásában megjelent jó magyar köny­vek jegyzéke is. A katalógusnak majd minden ol­dalát művészi illusztrációk díszítik; a füzet legvé­gén pedig rendelő lapok vannak, ami a könyvvásár­lóknak az irodalmi müvek beszerzését megkönnyíti. A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársa­ság minden érdeklődőnek, aki egy levelezőlapon hozzá fordul, ingyen és bérmentve siívesen küldi meg a Révái-katalogvtst: jeles müveknek e jeles jegyzékét. Szalay-Baxóti féle „A. magyar nemzet történeté"-ből melyet a budapesti Lampel Róbert (Wodianer F. ás fiai) kiadócóge mint fényes kiállítású s maradandó becsű milleni­umi emlék diszművet bocsát közre, az 51. füzet fekszik előttünk dus kózdiszéyel, folytatólag tár­gyalván nemzeti történetünk II. és III. Ferdinand királyok alatti, ép oly gazdag, mint siomoru esemé­nyeit egészen & linci békekötésig. A külön műmel­lékleten kivül, mely egykorú metszet után Buda ostromát 1686-ban ábrázolja, a füzet illustrációval bővelkedik. TOLI HEGYGYEL. A sárról. A meddig a szemünk ellát, A meddig a lábunk éri, Sarat látunk, abban csosszan Kiesi gyerek, öreg néni, Mivel jobb most, mint volt hajdan, Mikor még a kavics járta ? Mire jó most ez a piszkos, Ez a drága aszfalt-járda ? Ma a város ép oly sáros, Mint volt, mikor komisszáros Volt a rendnek éber őre . . . — Igy haladunk mi előre ? Egy pár öreg asszony s férfi., A kiket a város tart ki, Összeülnek : — s pipuszónái, Kávé mellett megy a tartli. Krempen lyussát a dolgának! Mi lenne, ha odaállnak Seprűnyéllel, fal apáttal Az aszfaltra sarat hányni ? Maradhat tán az a tár Ili ? Hogy lehessen végre járni Ugy a drága aszfaltunkon, . Hogy cipőnk ott ne ragadjon ! Lám a Jézus kicsi lába Nem szokott rá ilyen sárra; Elkerülve, be nem tére, Bár a háznak ifja, véne, Olyau nagyon lesve-várta; — Hát csak ilyen itt a járda ? Igy maradt el munkánk bére, Pedig Jézus megígérte; De hát ilyen szörnyű sárba Hogy taposson Isten lába ? Nem csoda, ha vőlegényünk, S mind elmarad, a mit kérünk; Mert ha szivét meg is szállja A szerelem tüze, vágya, Hogy jussou el ebb' a sárba Kedveséhez, szeleiméhez? — Akár milyen forrón érez Nem viheti el a lába, Mert teli lesz lakcipője, A kalapja csúnya sárral : Hogyan menjen leányt nézni Sáros háttal, faros lábbal? Egyszer esik esztendőben Szent karácsony, ilyen tájon, Akár mennyit sirt a gyermek, Vigasztalták, mára váljon. A kisasszony olvasóját Morzsolgatta, tele hittel, Máig mindeuuapra várta, S ime még csak ma se jött el; — Gyerek sírás volna hagyján, Ámde megmaradt a párta: — Tanácsos ur, a csudába, Miért sáros ez a járda? Kapitány ur, tanácsos ur Sepertessék el a sarat! Higyjék el, hogy mi baj sem lesz, Ha a sárból csepp se marad. Ösmerem én a leánykát, Ifjú asszonyt, öreg nénit, Ösmerem az Éva anyánk Apró büuét, régi vétkit; Ha nem lesz sár, akkor is csak Emelik a csipke-szoknyát . . . — Megláthatják, ha jól esik, . . . — Seperjék hát azt a járdát! — Lapunk t. olvasóihoz. Mai szá­munk az utolsó ebben az évben, és a kö­vetkező számunkkal az uj — XXIV-ik — évfolyamot nyitjuk meg. Nem vagyunk ba­rátai az előfizetési felhívások szokásos hangzatos és hasábokra terjedő reklámjai­nak. Mégis, midőn t. olvasóközönségünk­nek és munkatársainknak hálás köszönetün­ket fejezzük ki eddig tapasztalt becses párt­fogásukért, csak az a kérelmünk és forró óhajunk, hogy lapunkat a közügyek és a közérdek előmozdítására irányuló törekvé­seinkben buzdítani, támogatni, és egyrész­ről dolgozataikkal, másrészről pedig előfi­zetésekkel mint a múltban, ugy jövőre is megtisztelni szíveskedjenek. A s z e r k e s z­tőség és kiadóhivatal. VEGYES HÍREK. Olvasóinknak és munkatársainknak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. — Személyi kir. Dr. Fenyvessy Ferenc városunk országgyűlési képviselője tegnap hazaérke­zett Budapestről ós ünnepeket körünkben fogja tölteni. — Zenés mise. Ma karácsony első napján, a nagytemplomban zenés mise lesz reggel 9 órakor. A zenés misét H a n n i g Gyula karnagy vezeti és Derlik J, »C mi­séjét* adják elő. Beletekül, a Gra.dualéra »Ascendit Deus« szólót énekli W a j d i t s Ilona k.-a., az Offertoriumra »Landabo nő­mén« duettet pedig Ferenczy Paula k.­a. és 0 1 á h Sándorné urnő éneklik. —- Érdekes estély színházunkban. Most vasárnap este rendkívüli műélvezetet fog nyújtani a Jókai-kör, melynek sikerült a nemzeti színház elsőrendű kiváló művészét, Császár Imrét megnyerni egy estére. Csá­szár monológokat ad elő. Az estélyen a fő­városi fiatal irói nemzedék egy-két tagja szintén közreműködik. A Jókai-kör tagjai fel­kéretnek, hogy jegyeikről mielőbb gondoskod­janak, mert a Lagy közönség is résztvehet az estélyen. Császár Imre nemcsak mint művész, de mint akadémiai tanár ós iró, szép nevet vivott ki magának. Napokban meg­jelent két könyvéről tárcánk tesz beható is­mertetést. Császár Imre városunk képviselő­jének lesz vendége. — Kitüntetés. 0 Felsége személye körüli magyar minisztere előterjesztésére az ezredéves orsz. kiállítás körül szerzett kiváló érdemei méltánylásául Vajda Ödön zirci apátnak a S z e n t-I s t v á u-r e n d kiskeresztjét díjmente­sen adományozta. —- D. K. E. A Dunántúli közművelődési egylet, mely a Dunántúl magyarosodása érdeké­ben már több helyen óvodát létesített, néptaní­tókat jutalmaz és segélyez, sok ezer írtért nép­könyvtárakat létesített és mely legújabban Szlavónia magyarjainak a hazának való meg­mentésén fáradozik, a jövő évre újra megala­kitá tisztikarát. Széli Kálmán elnök ajánlatára városunk képviselője, dr. Fenyvessy Ferenc újból a D. K. E. alelnökévé választatott meg. — Szilveszter. A kaszinó és a p o 1 g á r i-k ö r régi szokásához hiven az idén is megünnepli a szilvesztert, még pe­dig társasvacsora tartásával. — A Jókai­kör meg nagyobb szabású társas összejö­vetelt rendez helyiségében a tagok számára. Lesz bankét, jux-tombola, karácsonyi aján­déktárgyak szétosztása a karácsonyfáról, melyre mindenki helyezhet emléktárgyakat ismerősei számára stb. Az előjelekből itélve népesnek ós fényesnek Ígérkezik az estély, mely mindenesetre meghozza a kellemes szórakozását és jó mulatságot azoknak, a kik részt vesznek benne. — A kanyaró és vÖrkény járvány lefolyásában állandó, bár lassú javulás mutatko­zik. F. hó 19 — 24-ig megbetegedett vörheny­beu 7 gyermek, kanyaróban 2, mig hagymáz­ban 4 megbetegedés fordult elő. Megelégedés­sel constatáljuk, hogy a hatóságilag elrendelt óvó intézkedések lakosságuuk minden rétegében kellő méltánylással fogadtatnak s tiszteletben tartatnak, különösen pedig a betegek elkülöníté­sét illető rendszabályok azok, melyeknek szigorú betartása nélkül alig reményelhető, hogy a jár­vány tovaterjedésének halárt szabhassunk. Mindenki csak legsajátosb érdekeit védi, midőn a ragályos természetű betegségek elleni véde­kezés törvényeit kellő tiszteletben tartja. (K.) = Megye biz. tag választás. Ugod­ban, a lemondás folytán megüresedett két megye bizottsági taghelyre az elrendelt vá­lasztás f. hó 29-én lesz. Választási elnök : M é s záros Károly rendőrkapitány, me­gye biz. tag. — Temetés. Boldogult Woita József, a Ferenc József-rend lovagja, városunk volt pol­gármesterének temetése f. hó 20-án cl. u. inipo­aáns részvét mellett ment végbe. A gyásszer­tartást Néger apát-plébános végezte, és a sír­kertbe is a résztvevők serege kisérte a meg­boldogultat. Ez alkalomból a gyászoló család­hoz : Puészvétláviratot küldtek a rokonságon ki­vül Vaszary Kolos hercegprímás, Láng Lajos, Fenyvessy, Reitter képviselők, Végbely Dezső alispán, Füssy Tamás, Horváth Lajos stb. Ko­szorúkat helyeztek a ravatalra a következők : Felejthetetleu édes atyjuknak, Elíz és Béla,, — Adolf és Lujza, Elemér éa Ilona. — Szeretett

Next

/
Oldalképek
Tartalom