Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-12-06

hogy a kampós kutakat vederrel látjuk ei, nem lesz egészséges jó vizzé. Bzomoru va­lóság, tál án akasztófahumor van ab­ban a nagyon is közel fekvő ellenvetésben, hogy a mi vizünkön ez az egy-két bacillus már ép ugy nem ront semmit, mint a hogy a Dunán nem látszik meg az, ha egy korsó vizet öntenek bele. Á járvány bizottság szakavatott elő­adója lapunkban közölt jelentésében jóaka­ratukig inti ugyan városunk lakóit, hogy ivóvízül ásványvizet, vagy forralás utján dcsinfieiált vizet használjanak. Hát bizony az ásványvíznek igénybevétele — csak a kiváltságosaknak juthat osztályrészül, s a lorralaslioz pedig nincs meg az embereknek sem idejük, sem kedvük, s legtöbbször az annak szükséges volta iránti érzékük és intelligenciájuk. Legjobban illusztrálja ezt ama mindennapi tapasztalat, hogy a járvá­nyos betegségek a legalsóbb néposztályok­nál öltenek minden alkalommal legnagyobb mérvet. Ö ily körülmények között és mindezek daczára a még augusztusban véleményezésre kiadott vízvezetéki tervezet ki tudja, melyik bizottság albizottságának még meg nem vá­lasztott referensére vár, s aktáit ujjnyi ma­gas porréteg fedi. Ynn-e oly bátor halandó, a ki látva, hogy igy állunk a vízvezeték ügyével, még csak hangosan kimondani, is merne a nem kevésbé fontos csatornázás szükségét. Pedig ugyancsak az a már idézett orvosi jelentés mondja azt is, hogy városunk talaja, vízve­zeték és csatornázás hiányában a szennye­zettségnek szinte őstelepét képezi. Tekintetes városi tanács és képviselő­testület! Könyörüljetek meg azokon a sze­gény ártatlan kut-kampókon; ne a fejszét vagy kést akasszátok fel, melylyel a gyil­kosságot elkövették, hanem a gyilkost; ne vedreket adjatok az egészséges vizre szom­jazó lakosságnak, hanem egészséges vizet. Pápa város virilistái. Városunkban a legtöbb egyenes állami adót fizetőknek a legutóbbi városi közgyűlés állal elfogadott, 1897. évre érvényes névjegy­zéke A következő : Pen des tagok : 1. Gróf Esterházy Móric nagybirt. 2. Pápai takarékpénztár 8. Pápa város és vid. tak:-pénztár 4 Gróf Esterházy Sándor nagybirt. 5. Wittmann Ignác föhlbérlő G. Eó'ri Szabó Sándor* földbirt. 7. Barthalos István"' ügyvéd 8. Bermüller Alajos* kam. tag. 9. M. kir. dohánygyár 10. Galamb József* ügyvéd 11. Eó'ry Farkas Kálmánué földbirt. 12. Báron Jakab -magánzó 13. Dr. Kende A" dám* ügyvéd 14. Máday Izidorné földbirt.' 15. Fischer Adolf* kam. tag. szcszker. 16. Starnberger Lipót* ügyvéd frt. kv. "j 12888 51 5131) 72 1337 12 1334 77 1137 30 1034 — 1010 08 900 515 825 75 824 72 741 02 732 05 717 20 704 55 047 .12 042 J2 17. Somlyóvásárhelyi urodalom nagybirt. 041 :>n 18. Klein Jakab kávés 019 10 19. Zárka Dénesné földbirt. 030 49 20. Körmendy Béla* szbiró, lapszerk. 015 90 21. Dunántúli ref. egyh. kerül. 014 05 22. Saáry Lajos* ügyvéd •• 001 08 23. Hanauer Béla vaskeresk. 598 80 24. Dr. Klugo Endre* ügyvéd 585 70 25. Sült József* kir. közjegyző 518 04 20. Lippert Sándor magánzó 503 84 27. Kellner Vilmos mészáros 490 25 2*. Kluge Karoly kékfestő 480 42 29. Farkas Károly molnár 480 02 30. Bluii Adolf gabnaker. 4(11 14 31. Iglauer János fő tőzsdés 458 72 32. Baráth Ferenc* nyűg. tanár 457 22 33. Veszprémi Káptalan 441 39 34. Néger Ágoston* apát-plébános 425 78 35. Stern Armin szatócs 44 0 94 30. Tarczy Dezső* ügyvéd 411 00 37. Dr. Koritschoner Lipót* ügyvéd 400 70 Dr. Lőwv László* orvos 39. Reif és Kreizler lisztker. 40. Horváth Lajos* 41. id. Martonfalvay Elek* ny. k, t. 42. Ungar Sámuel feli. tímár 43. Ló'vveusteiu Adolf lisztker. 44. Piaosek Gyula* gyógyszeréit 45. Békássy Gyula földbérlő 40. Mikovinyi Ödön* kir. it. táblai biró 47. Stankovánszky Imre földbirt. 4-8. Dr. Antal Géza* tanár 49. Staub József földbérlő 50. Mattus György szappanos 51. Tóth László* kir. tábl. biró 52. Perhiky Géza földbirt. 53. Bognár Gábor magánzó 54. Obermayer József magánzó 55. Neubauer József vaskeresk. 50. Gaillag Károly molnár 57. Grünhut Zsigmond kávés 58. ifj. Schlesinger Mór zálogos 59. Bánóczy Pál építőmester 00. Horváth Kálmán* kir. táblai bíró 01. Tóth. Dániel* tanár 02. Dr. Ferenczy Bernát* orvos 03. Dr. Rcehnitz Ede* orvos 04. Adamovieh Lázárné házbirt. 05. Koczka László magánzó 00. Böhm Ignácz mészáros (57. Klein. Jónás bőrkeresk. 08. Weisz Adolf házbirt. 09. Hajnóciky Béla* pók, kam. tag. 70. Izraelita hitközség 71. Weisz Jónás szabó Póttagok: 12. Grósz Ede molnár 73. Hencz Géza* magánió 74. Teuli'el Mihály* ügyvéd 75. Toch és Braun füszerkorcsk. 70. Steiner Rudolf tímár 77. Boda György molnár 78. Pap Amália magánzó 79. özv. Szilágyi Józsefnó nyug. tanárné 80. özv. Bermüller Jóisefné magánzó 81. Szvoboda Vencel vár. tanácsos 82. Barna Ignác rőföskeresk. 83. Hauptman István molnár 84. Deutsch Dávid pék 8;). Krausz J. M. röföskeresk. 405 04. 384 03 383 34 elnök 378 44 377 ­370 70 309 — 304 05 303 82, 353 15 333 52 329 81 326 40 325 54 325 46 324 09 310 21 300 88 300 47 288 95 288 38 287 87 280 94 282 68 278 94 278 30 277 21 270 33 207 60 205 00 2(53 50 .201 60 259 52 252 90 252 09 251 40 244 04 241 31 241 — 234 95 232 (53 230 40 229 35 229 07 22(5 25 223 76 221 70 220 — visz, u hova menni akarunk, hanem a nierrc a szél fuj, s ha leszállás után nincs elég kidobni való líil­suly, nem emelkedünk fel. Igen, de ha sok túlsuly­lyal indulunk a légi ulra, akkor meg a nehézség mi­att fel sem emelkedünk kezdetben sem. Még valamennyi hasznuk, s gyakorlati értékük volna a léggömböknek, h:i sikerülne oly szerkezet­tel ellátni, melylyel a benne levő gá/. tetsiésszerinti időben tetszésrizeriuti mértékben, hűthető, s melegít­hető volna. Előbbi eljárással a gáz térfogata kiseb­bednék, utóbbi cselben nagyobbodnék. A gáz ugyanis hőmérséktetónek l."0-al való emelkedésénél, illetve hűtésénél térfogatának 1/273-ad. részével tágul ki, illetve húzódik össze. E szám különböző gázoknál igen keveset módosul. K probléma megoldásával legalább le s fel. pontosan szállhatnánk, s a szél irá­nyát kizsákmányolván, használhatnék. IIa a szélirány nem, volna kedvező, leszállauáuk, s várnánk, mig a kívánt irányban fuj. Nem tudván, a léghajó kormányzását feltalálni, e században különösen a repülő gépekre irányozták az emberek a figyelmüket. A repülő gép egy oly készülék volna, niutylycl ép oly biztonsággal s tetszésszerinti irányban járhatnánk a levegőben, mint akár a földön, Nem említve a százakra menő s kevés tudo­mányoe alappal biró feltalálási kísérleteket, a legna­vezetosebbek Maxim, Wellner, Lilien thai és dr. Martin Lajos hazánkfiának egésx tudományos alapon való kísérletei a repülést illetőleg. Wellner és Maxim oly gép szerkesztését ki féri ették meg, melybe több ember is beleférne s a gép tetszéssieriuti magasságban jó irányban jár­hatna s általában egész pontosan volna kormányoz­ható. Több izben tett különösen az angol Maxim igen nevezetes kísérletet ily géppel, sőt egy izbeu katonai célból is tettek vele kísérletet. Ezek nem több, mint. egy évtizede folynak, s igy igen uj az egész találmány. Ha meggondoljuk azon­ban azt, hogy a gépnek kettős munkát kell végezni, mozgatni a lapátokat illetve, kerekeket, s azoknivül önmagát eg}' közegben (a levegőbau) fenntartani : képzelhetjük mily óriási forgó sebesség kellene azon keréknek, hogy lebegve maradjon. (Eddigi eszközeink mindegyike két közeg határán mozog u. m. viz és levegő, levegő és föld.) Ha a motor nagy, ugy hogy tudná a kellő gyorsaságot adni a kerekekben, akkor a súlyánál fogva nem bír emelkedni. Ha pedig igen könnyű, kicsi, a motor, nem tud oly forgássebessé­ge!; adni, hogy emelkedjék s esetleg épen ellenkező irányban menjen, mint a szél fuj. Már pedig épen ez a legfőbb kívánság, hogy kormányozható legyen, A másik feltaláló Wellner bécsi mérnök, ki a mult évben tett erre vonatkozólag kísérletet, s már egy „Internationalis Léghajózási vállalaton" törte a fejét Bécs centrummal, — de a kísérletek nem vol­tak kielégítők. Siintén a repülés lehetőségét igyekeztek kimu­tatni, s gyakorlati készüléket szerkeszteni a német Lilienthal, ki nem géppel, hanem ernyőszerü eszköz­zel való emelkedést s leszállást kísérlett, meg, mely eszköz igen könnyű volt, ugy hogy csakis egg em­ber emelkedhetett rajta. Már-már nevezetes eredmé­nyekre jutott, már 50 méter magasságról veszély nélkül leereszkedett — midőn egy kísérlet közben szerencsétlenül elesvén — meghalt. A legnagyobb elméleti s gyakorlati készültség-' gel. construál egy általa „repülő szárny"-naknevezett készüléket hazánkfia, dr, Martin Lajos, a kolozsvári egyetemen a felsőbb mennyiségtan s csillagászat­tan ny. r. tanára. Ez a vallakra illeszthető két szárny, illetve 15 —15 szárnyrész, melyek 1 -2 -5—8 növekvés szerint vaunak egymás fölé mindkét vállon elhelyezve, s lebegési gyor­saságak is e számok aránya szerint növekszik. Ez teljesen a madár-repülésnek az utánzása, s dr. Martin évtizedeken át tevén pillanatnyi felvételeket a repülő madárról —épen ezt akarja utánozni. Ezen, tisztán egy embernek való szárnyat először emberi erővel akarta hajtatni, de ezt később elejtette, mi­vel, az ember ezt nem sokáig bírná, akár kezévé akár lábával kellene hajtania. Később a legkönnyebb motoron gondolkozott, melylyel hajtsa. Ugyanakkor a legkisebb fajsúlyú fémet keresvén szárnyaknak, ilyennek találta az .alumíniumot, melynek fajsúlya 2-6, tehát a vasnál 3-szor könnyebb. Dr. Martinnak 4 éven át szerencsés voltam tanítványa lehetni, s igy magara is láttam közelebb­ről a repülő szárnyak modelljét. (Vége köv.) Makay István, a kísérleti természettan tanára, a ref. főiskolában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom