Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-11-22

lehet szertelennek nevezni, annyival inkább sem,mert a jogászok létszámának emelkedése, sokkal kisebb mint a középiskolai tanulók létszámának emelkedése; inert mig az utóbbiak száma 43°/

0-kai nagyobb, mint volt 1870ben, a jogászok száma csak 15%-kal emelkedett. De szertelen, ezt készéggel elismerjük, a fővárosi jogászság létszámának szaporodása, s az ez által előidézett bajokou nem lehet fényképekkel segiteni, hanem csak a jogi szakoktatás decentralizációjával s a vidéki jogakadémiák uj életre keltésével. A többi szakokról felesleges is szólnunk, hisz e tekintetben csak a két egyetemet hasonlithatnók össze, s legföljebb annyit emiithetünk meg, hogy az összehasonlítás itt is Budapest nagymérvű fölényét konstatálná csak ; mert mig az orvostanhallgatók száma Kolozsvárott 141, a bölcsészet hallgatóké 133, a budapesti orvostudományi karban 859-en, a bölcsészettudományi karban 427-en voltak beiratkozva. A muzeumok ügye a vidéken siralmas helyzetben van; egy-egy középiskola mellett van egy-egy múzeum, mely sok esetben talán a középiskolai oktatás igényeit kielégítheti ugyan, de eszközeinek csekélységénél fogva arra, hogy a város és vidéke közönségében az érdeklődést ily dolgok iránt fölkelthesse, nem is gondolhat. Épen igy kell nyilatkoznunk a könyvtárakról is. Mig Budapesten az egyetemi könyvtár állománya mintegy karmadfélszáznzer kötet ós füzet, s e mellett vaunak még a nagyobb könyvtárak közül a nemzeti múzeum könyvtára, kerek számitással 400,000 darab könyvvel, az akadénu^^Vnyvtára körülbelül 60,000 külömbözü müvei í^^ig a vidéken 100,000 kötetet meghaladó köi^Ar csak egy van, a pauuonhalmi szt. benedekrend közpouti könyvtára. A többi könyvtárak, mint pl. a debreceni, sárospataki, maros-vásárhelyi, kolozsvári könyvtárak állománya 50,000 körül van s mint ilyenek is ritkítják párjukat. E szomorú tényből magyarázható ki a vidéki intelligens elemek lassankénti elparlagiasodása. A hirlapok statisztikája szintén igen jellemző a főváros és u'dók közti helyzetre. N'iipilapi.'X vaunak ugyan a vidéki városokban is: Aradon, Debrecenben, Győrött, Kassán, Kolozsváitt stb., de a kinek volt alkalma ily vidéki napilapot kezébe venni, az tudja, mily kisszerűek ezek a fővárosi lapokkal összehasonlítva. Jellemző különben, hogy Magyarország városai közül Budapesten kivül csak 13-ban jelenhetett meg napilap, s aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy az összes vidéki napilapok példányszáma nem nagyobb, mint egyetlenegy elterjedtebb fővárosi napilapé. A vidéken nem igen tud más la,p fennállani, mint az illető város vagy vidék lokális érdekeit szolgáló hetilap, a milyen most már majd miuden kisebb városban van. Hogy ez tényleg igy van, mutatja id. [ Szinnyei József összeállítása a hírlapokról, melyben ezek tartalmilag s ezenkívül megjelenési helyüket illetőleg is osztályozva vannak. Csak az egyházi, tanügyi és gazdasági ágak azok, a melyeknek a vidéken is nagyobb számmal vannak sajtó orgánumai, bár ezek elterjedtsége s tartalma is csak ritkán állja ki a megfelelő fővárosi lappal a versenyt. A többi térekeu azonban a főváros vagy magában áll, vagy csak néhány vidék az, melyen egyik vagy másik vállalkozóbb szellemű egyén megkísérli a sikertelen mérkőzést szerencsésebb fővárosi vetélytársával. Az emiitett összeállítás szerint*) csak a fővárosban jelennek meg: szépirodalmi lapok, divat lapok, humorisztikus lapok, vasúti és közlekedésügyi lapok, sorsolási lapok, zeuészeti ós művészeti lapok, katonai lapok és hirdetési lapok. Jelenik meg a vidéken ís több-kevesebb újság a többi szakokban, de hogy mily aránytalanul kis számban, azt a következőkben mutatjuk be, a Kárjelben levő számok a vidéki lapokat jelentvén: ifjúsági lapok 7 (2), irodalmilapok 5(4), jogtudományi lapok 4 (6), orvosi és gyógyszerészeti lapok 24 (2), ter*) Magyar könyvkereskedők ovkönyve VI. évf. 95 s köv. 1. — Hallatlan humanitás. Éa hogyan javítják ott az agglegényeket? — Mindenféle házastársi munkára szorítják és mikor már beválik birkatürelmű férjnek, akkor mint javultat kiadják házastársul hozománynélküli szegény leányoknak, — Tehát itt az állam minden legényemberrel rendelkezik 1 — Hogyne, hiszen itt a házasság államosítva van s ötven éves koráig mindenkire éppen ugy kötelező', mint másutt a katonáskodás. — Ez aztán igazán kötelező polgári házasBág, Még a kirakatokban is csodás dolgokat látni. Igy pl. az Edison-féle nagy mechanikai telep kirakataiban látható és jutánosan kapható ai úgynevezett legényfogó ; ez egy tökéletesitett fonográf, húrokkal. És még néhány hasonló kényazerzubbony a férfinép idomitására. Tovább menve, egy diszes menházat láttam ily felirattal : — Anyósok otthona. No lám, nálunk máglyára viszik az anyósokat, mint a boldogság és házi béke megrontóit és itt keleti kényelemmel becézik őket. Végre az attikai téren a „Mater alma" palotáhoB értünk, a hol a férjem, Vagy már magam sem tudom mim, professzorkodott. Itt láttam a „Kvalifikátor" nevü bizouyitványosztó nagy gépet, t. i. alá állítottak minden férfit és egy fokmérőn nyomban meglátszott, hogy hány fok az esze és olyan bizonyítványt vagy diplomát kapott. — No Habakukom, hogy tetszik a nők Eldorádója ? — kérdé Lili, a férjem. — Ezt is meg lehet szokni, mint a kozmás ételt. Egy vasárnap délután Lili léghajózni küldött, bizonyosan valami kalandra készült a szobalcgényemmel. Én szót fogadtam és boszuból ugy megtöltöttem a léggömböt, hogy az a kedvező szél által segítve idáig meg sem állt velem. — No leányok, csalódott assionykák és vigasztalásra váró özvegyek ! — Van-e kedvetek Eldorádóba rándulni ? —• A ki farsangig férjhei nem megy, az a jövő kóstolón jelentkezzen és akkor egy grand expediciót rendezek. Hanem egyet kikötök, hogy hagyják itthon az utolsó szót. — Eló're, nincs többé vén leány, le az agglegényekkel, éljen a szabad nők hazája ! Cupido. mészettudonványi lapok 6 (3), földrajz ós történelmi lapok 13 (4), mérnöki és technológiai lapok 4 (1), kereskedelmi lapok 19 (I), ipari lapok 38 (3), gyorsírászati lapok 5 (3),, sport lapok 13 (4). A könyvkiadás terén ugyanezen jelenségekkel találkozuuk. Alig egy-két vidéki város vau: Pozsony, Sárospatak, Debrecen, Kolozsvár, Győr, a hol néhány könyv — legnagyobb részt tankönyv — megjelenhetik; a könyveknek mintegy 85°/

0-a a fővárosban lát napvilágot, s az irodalom terén teljesen a fővárosi könyvkiadók uralják a helyzetet. Zeneműkiadásra vidéki ember pláne alig vállalkozhatik. A központosító irány egyben-egyben alig látszik meg szembeszökőbben, mint a színészetnél. Állandó vidéki színtársulatok alig vannak, s ezekuek tagjai is igyekeznek a központba, mely a jobb erőket szakadatlanul magába veszi, ugy hogy a vidéknek elsőrangú színészei csak elvétve vannak. Általában az egész intelligens osztály a főváros felé törekszik, a minek élénk illusztrálására szolgál a fővárosi és vidéki ügyvédek, orvosok, hivatíiluokok közti aránytalanság s az a tény, hogy egy-egy fővárosi állásra pályázat-hirdetés alkalmával tömegesen jeleutkeznek a pályázók, mig ugyanolyan természetű állásra a Yidókeu ismételt pályázati hirdetések is meddők maradnak. Az állami közigazgatás szolga'atában állott 64G2 tisztviselő és 882 díjnok s ezek közül a tisztviselők több miut egy harmada : 2427, a díjnokok fele : 429 volt a központban. A tud. és egyéb közérdekű intézet és társulatnál volt 408 férfi, kiknek fele (206) Budapesten volt. Az irodalmi ós művészeti ágból kitüntettetett 1476 férfiből 589 és a 729 nőből 146 volt Budapesten, 230 nyelvtanárból Budapesten 128, 705 zene-és éuektanárból Budapesten 175, 445 hírlapíróból Budapesten 289 találtatott.*) Az ügyvédek száma 1894-ben 4601 volt, a kiknek majdnem egyharmada (1040) volt a fővárosban. Az 1890—92 adókivetési cyklusban 3972 ügyvéd összesen 2.024,152 frt jövedelem alapján volt megadóztatva ós pedig 3287 vidéki ügyvéd 1,448,642 frt s 685 fővárosi ügyvéd 575,510 frt jövedelem alapján, vagyis mig a fővárosi ügyvédek 90-ben a vidéki ügyvédek létszámának egy ötödét képezték, több mint egyharmad volt az alap, a mely után megadóztatva lettek. Épen igy az orvosok; 2916 orvos 1.159,001 frt jövedelem alapján volt megadóztatva, s ebből esett 475 fővárosi orvosra 417.241 frt adóalapul, 2441 vidéki orvosra pedig 741,840 frt. Tehát mig a vidéki orvosok létszáma a fővárosinak ötszöröse, jövedelmük nincs még kétszer aunyi sem. mint az ötszörte kevesebb fővárosi orvosoknak. Megannyi csáb, hogy a helyzetével csak egy kissé is elégedetlen ügyvéd és orvos a fővárosba menjen s keressen magának jobb megélhetést. Dr. Antal Géza. *) Közgazd. Szemle 208 1.