Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-11-22

lehet szertelennek nevezni, annyival inkább sem,mert a jogászok létszámának emelkedése, sokkal kisebb mint a középiskolai tanulók létszámának emelkedése; inert mig az utób­biak száma 43°/ 0-kai nagyobb, mint volt 1870­ben, a jogászok száma csak 15%-kal emel­kedett. De szertelen, ezt készéggel elismer­jük, a fővárosi jogászság létszámának szapo­rodása, s az ez által előidézett bajokou nem lehet fényképekkel segiteni, hanem csak a jogi szakoktatás decentralizációjával s a vi­déki jogakadémiák uj életre keltésével. A többi szakokról felesleges is szólnunk, hisz e tekintetben csak a két egyetemet ha­sonlithatnók össze, s legföljebb annyit emiit­hetünk meg, hogy az összehasonlítás itt is Budapest nagymérvű fölényét konstatálná csak ; mert mig az orvostanhallgatók száma Kolozs­várott 141, a bölcsészet hallgatóké 133, a budapesti orvostudományi karban 859-en, a bölcsészettudományi karban 427-en voltak be­iratkozva. A muzeumok ügye a vidéken siralmas helyzetben van; egy-egy középiskola mellett van egy-egy múzeum, mely sok esetben talán a középiskolai oktatás igényeit kielégítheti ugyan, de eszközeinek csekélységénél fogva arra, hogy a város és vidéke közönségében az érdeklődést ily dolgok iránt fölkelthesse, nem is gondolhat. Épen igy kell nyilatkoznunk a könyvtárak­ról is. Mig Budapesten az egyetemi könyvtár állománya mintegy karmadfélszáznzer kötet ós füzet, s e mellett vaunak még a nagyobb könyvtárak közül a nemzeti múzeum könyv­tára, kerek számitással 400,000 darab könyv­vel, az akadénu^^Vnyvtára körülbelül 60,000 külömbözü müvei í^^ig a vidéken 100,000 kötetet meghaladó köi^Ar csak egy van, a pauuonhalmi szt. benedekrend közpouti könyv­tára. A többi könyvtárak, mint pl. a debre­ceni, sárospataki, maros-vásárhelyi, kolozsvári könyvtárak állománya 50,000 körül van s mint ilyenek is ritkítják párjukat. E szomorú tényből magyarázható ki a vidéki intelligens elemek lassankénti elparlagiasodása. A hirlapok statisztikája szintén igen jel­lemző a főváros és u'dók közti helyzetre. N'iipilapi.'X vaunak ugyan a vidéki városokban is: Aradon, Debrecenben, Győrött, Kassán, Kolozsváitt stb., de a kinek volt alkalma ily vidéki napilapot kezébe venni, az tudja, mily kisszerűek ezek a fővárosi lapokkal összeha­sonlítva. Jellemző különben, hogy Magyaror­szág városai közül Budapesten kivül csak 13-ban jelenhetett meg napilap, s aligha té­vedünk, ha azt mondjuk, hogy az összes vi­déki napilapok példányszáma nem nagyobb, mint egyetlenegy elterjedtebb fővárosi napi­lapé. A vidéken nem igen tud más la,p fenn­állani, mint az illető város vagy vidék loká­lis érdekeit szolgáló hetilap, a milyen most már majd miuden kisebb városban van. Hogy ez tényleg igy van, mutatja id. [ Szinnyei József összeállítása a hírlapokról, melyben ezek tartalmilag s ezenkívül meg­jelenési helyüket illetőleg is osztályozva van­nak. Csak az egyházi, tanügyi és gazdasági ágak azok, a melyeknek a vidéken is nagyobb számmal vannak sajtó orgánumai, bár ezek elterjedtsége s tartalma is csak ritkán állja ki a megfelelő fővárosi lappal a versenyt. A többi térekeu azonban a főváros vagy magá­ban áll, vagy csak néhány vidék az, melyen egyik vagy másik vállalkozóbb szellemű egyén megkísérli a sikertelen mérkőzést szerencsé­sebb fővárosi vetélytársával. Az emiitett összeállítás szerint*) csak a fővárosban jelennek meg: szépirodalmi lapok, divat lapok, humorisztikus lapok, vasúti és közlekedésügyi lapok, sorsolási lapok, zeuészeti ós művészeti lapok, katonai lapok és hirde­tési lapok. Jelenik meg a vidéken ís több-kevesebb újság a többi szakokban, de hogy mily arány­talanul kis számban, azt a következőkben mu­tatjuk be, a Kárjelben levő számok a vidéki lapokat jelentvén: ifjúsági lapok 7 (2), iro­dalmilapok 5(4), jogtudományi lapok 4 (6), orvosi és gyógyszerészeti lapok 24 (2), ter­*) Magyar könyvkereskedők ovkönyve VI. évf. 95 s köv. 1. — Hallatlan humanitás. Éa hogyan javítják ott az agglegényeket? — Mindenféle házastársi munkára szorítják és mikor már beválik birkatürelmű férjnek, akkor mint javultat kiadják házastársul hozománynélküli szegény leányoknak, — Tehát itt az állam minden legényemberrel rendelkezik 1 — Hogyne, hiszen itt a házasság államosítva van s ötven éves koráig mindenkire éppen ugy kö­telező', mint másutt a katonáskodás. — Ez aztán igazán kötelező polgári házasBág, Még a kirakatokban is csodás dolgokat látni. Igy pl. az Edison-féle nagy mechanikai telep kirakataiban látható és jutánosan kapható ai úgy­nevezett legényfogó ; ez egy tökéletesitett fonográf, húrokkal. És még néhány hasonló kényazerzubbony a férfinép idomitására. Tovább menve, egy diszes menházat láttam ily felirattal : — Anyósok otthona. No lám, nálunk mág­lyára viszik az anyósokat, mint a boldogság és házi béke megrontóit és itt keleti kényelemmel becé­zik őket. Végre az attikai téren a „Mater alma" palo­táhoB értünk, a hol a férjem, Vagy már magam sem tudom mim, professzorkodott. Itt láttam a „Kvalifikátor" nevü bizouyit­ványosztó nagy gépet, t. i. alá állítottak minden férfit és egy fokmérőn nyomban meglátszott, hogy hány fok az esze és olyan bizonyítványt vagy dip­lomát kapott. — No Habakukom, hogy tetszik a nők Eldo­rádója ? — kérdé Lili, a férjem. — Ezt is meg lehet szokni, mint a kozmás ételt. Egy vasárnap délután Lili léghajózni küldött, bizonyosan valami kalandra készült a szobalcgé­nyemmel. Én szót fogadtam és boszuból ugy megtöltöttem a léggömböt, hogy az a kedvező szél által segítve idáig meg sem állt velem. — No leányok, csalódott assionykák és vi­gasztalásra váró özvegyek ! — Van-e kedvetek El­dorádóba rándulni ? —• A ki farsangig férjhei nem megy, az a jövő kóstolón jelentkezzen és akkor egy grand expediciót rendezek. Hanem egyet kikötök, hogy hagyják itthon az utolsó szót. — Eló're, nincs többé vén leány, le az agg­legényekkel, éljen a szabad nők hazája ! Cupido. mészettudonványi lapok 6 (3), földrajz ós tör­ténelmi lapok 13 (4), mérnöki és technoló­giai lapok 4 (1), kereskedelmi lapok 19 (I), ipari lapok 38 (3), gyorsírászati lapok 5 (3),, sport lapok 13 (4). A könyvkiadás terén ugyanezen jelensé­gekkel találkozuuk. Alig egy-két vidéki város vau: Pozsony, Sárospatak, Debrecen, Kolozs­vár, Győr, a hol néhány könyv — legnagyobb részt tankönyv — megjelenhetik; a könyvek­nek mintegy 85°/ 0-a a fővárosban lát nap­világot, s az irodalom terén teljesen a fővá­rosi könyvkiadók uralják a helyzetet. Zenemű­kiadásra vidéki ember pláne alig vállalkoz­hatik. A központosító irány egyben-egyben alig látszik meg szembeszökőbben, mint a színé­szetnél. Állandó vidéki színtársulatok alig vannak, s ezekuek tagjai is igyekeznek a köz­pontba, mely a jobb erőket szakadatlanul ma­gába veszi, ugy hogy a vidéknek elsőrangú színészei csak elvétve vannak. Általában az egész intelligens osztály a főváros felé törekszik, a minek élénk illusz­trálására szolgál a fővárosi és vidéki ügyvé­dek, orvosok, hivatíiluokok közti aránytalan­ság s az a tény, hogy egy-egy fővárosi ál­lásra pályázat-hirdetés alkalmával tömegesen jeleutkeznek a pályázók, mig ugyanolyan ter­mészetű állásra a Yidókeu ismételt pályázati hirdetések is meddők maradnak. Az állami közigazgatás szolga'atában állott 64G2 tisztviselő és 882 díjnok s ezek kö­zül a tisztviselők több miut egy harmada : 2427, a díjnokok fele : 429 volt a központban. A tud. és egyéb közérdekű intézet és társulatnál volt 408 férfi, kiknek fele (206) Budapesten volt. Az irodalmi ós művészeti ágból kitün­tettetett 1476 férfiből 589 és a 729 nőből 146 volt Budapesten, 230 nyelvtanárból Buda­pesten 128, 705 zene-és éuektanárból Buda­pesten 175, 445 hírlapíróból Budapesten 289 találtatott.*) Az ügyvédek száma 1894-ben 4601 volt, a kiknek majdnem egyharmada (1040) volt a fővárosban. Az 1890—92 adókivetési cyk­lusban 3972 ügyvéd összesen 2.024,152 frt jövedelem alapján volt megadóztatva ós pedig 3287 vidéki ügyvéd 1,448,642 frt s 685 fővárosi ügyvéd 575,510 frt jövedelem alap­ján, vagyis mig a fővárosi ügyvédek 90-ben a vidéki ügyvédek létszámának egy ötödét képezték, több mint egyharmad volt az alap, a mely után megadóztatva lettek. Épen igy az orvosok; 2916 orvos 1.159,001 frt jövedelem alapján volt megadóztatva, s ebből esett 475 fővárosi orvosra 417.241 frt adóalapul, 2441 vidéki orvosra pedig 741,840 frt. Tehát mig a vidéki orvosok létszáma a fővárosinak ötszöröse, jövedelmük nincs még kétszer aunyi sem. mint az ötszörte kevesebb fővárosi orvosoknak. Megannyi csáb, hogy a helyzetével csak egy kissé is elégedetlen ügy­véd és orvos a fővárosba menjen s keressen magának jobb megélhetést. Dr. Antal Géza. *) Közgazd. Szemle 208 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom