Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-11-15

1B96. november 15. PÁPAI LAPOK. 3. (ezt az Alkotmány sem fogja tagadni); s végül ha néppárti lett volna, akkor csak leszavazott volna a néppárt jelöltjére, pedig ezt sem teile. Mindezekből világosan kitűnik, bogy Esterházy Miklós Móric gróf alaposan félre van vezetve és teljesen rosszul informálva Néger apát ur politikai magatartása felöl, a ki nem azért fordult Esterházy grófhoz, bogy az ő néppárti bitvallásáról bizonyságot tegyen, (mert íme Néger apátnak esze ágában sincs a néppárthoz tartozni, minthogy semmi politikai érintkezést és közösséget fönn nem tart a néppárti papkortesekkel), hanem azért fordult hozzá, hogy az Alkotmány „aljas, hazug; rágalmazó" levelezőjének azon méltatlan támadását verje vissza az őt jól ismerő Esterházy Miklós Móric gróf, mintha Néger távol tartaná magát minden kath. mozgalomtól. Ez nem igaz. De a katholikus hithűség és néppárt korántsem egy és ugyanaz, mint a hogy látjuk, hogy a legmegvetettebb, legerkölcstelenebb papok (mint Taschler és társai) épen a főkortesei a néppártnak, mig el lenben Néger (és hozzá hasonlók), a kiről maga Esterházy Miklós Móric gróf kénytelen elismerni, hogy „példás magaviseletű, érintetlen jeliemii és eréuyes kath, pap", — korántsem hive a néppártnak. Ez a tény. Ezt sajnálhatja a néppárt, de mi büszkék vagyunk rá, bogy az „érintetlen jellemű, példás magaviseletű, erényes kath. papok" nem néppártiak. = Megtámadott mandátum. Mint a fővárosi sajtó irja, a somlyó-vásárhélyi mandátumot — Meszlényi Pál néppárti mandátumát — a szabadelvű párt kérvényuyel szándékozik megtámadni és a törvény alapján ennek megsemmisítését petíción alják egyfelől a hallatUn terrorizmus, felekezeti és fajgyülölség miatt, másfelől azért, mert a néppárt egyszerüeu elzárta az utat a kormánypárti szavazók elöl. Két falunak, Bolánynak és Ajka-Rendeknek liberális választóit a választás éjjelén elzárták, majd agyonütéssel való fenyegetésekkel terrorizálták a megfélemlített liberális választókat. Legjellemzőbb az, hogy a községek zsidó regálebérlöi nem mentek szavazni Bamberger Bélára, ki maga is zsidó vallású, mert a papok által felizgatott nép őket is agyon veréssel fenyegette. Igy történt, hogy zsidók is kénytelenek voltak a néppárt jelöltjére szavazni. Ez egymagában elegendő ok a választás megsemmisítésére. A néppárt halottakat is szavaztatott s csak ekként bírt csekély szótöbbséggel törvénytelenül győzni. A petíciót egyik legkiválóbb jogászunk fogja kés/iLenj. — L0.-;eket a tényeket kulon i.s megviiagi'ja Barera Dáuiel csöglei birtokos és megyebi/ottsági tag, ki a „M, U."-hoz irt levelében eg\eueseu megnevezi a devetseri szélsőbaii Kossath-párti (!) ügyvédeket, kik nagy hangon prédikáltak a szahadelvüség mellett és a néppárt ellen, hanem azért elárulták elveiket, megcsalták a választókat, mert vagy leszavaztak—mint Győrffy G-éza devecseri ügyvéd (protestánslétére) a néppártra (!) —vagy elbújtak és nem jöttek a liberális zászlónak segítségére, mint Barcza, Éhen ügyvédek és Förster lörintei nagybérlő a Kossuih-pártiak' volt elnöke. Vájjon mit szól ebhez Kossuth Ferenc? Bizonyára aligha fogja többé hithű elvtársainak fogadni a liberalizmus eltagadóit, a kiknek elvárulása idézte elő S.-Vásárhelyen a néppárt tör vény teleu győzelmét. A pápai állami tanítóképző hivatása. A magas kormány bölcs intézkedéséből újonnan szervezett pápai állami tanítóképzőhöz neveztetvén ki tanárnak, e régi s a kulturális intézetek és intézmények létesítésében oly példátlan érdemeket szerzett városba érkezve, kedves kötelességemnek tartottam mindenekelőtt azt, bogy mélycntisztelt elöljáróinál s kiváló férfiainál személyes tiszteletemet tegyem s ugy magamat, valamint és különösen az uj intézetet és annak növendékeit részemről is szives jóindulatukba és kegyes pártfogásukba ajánljam. Midőn tapasztalt határtalan rokonszenvükért ezennel a magam s az intézet növendékei részéről a leghálásabb köszönetemet fejezem ki, nagy örömömre szolgál, bogy ez alkalommal, előadva az uj tanítóképző' hivatását, Pápa egész közönsége előtt is megjelenhetek, bogy ez nj intézetet, annak mostani s ezután leendő növendékeit szives figyelmébe s jóakaratába nemcsak a magam, hanem az intézet egész tanári kara nevében is ajánljam. * * Feltűnő lesz majd bizonyára sokak előtt az, hogy — miként e közlemény címe is mutatja — én külön a pápai tanítóképző intézethivatásáról óhajtok szólani s uem általában a tanítóképző-intézetekről, holott közfelfogás szerint minden c fajta intézetnek egy és ugyanazon hivatás tulajdoníttatik. Igen, minden egyes tanítóképzőnek az a hivatása, bogy növendékeit önzéstelen emberszeretetre nevelje, tudományokra s azok sikeres tanításának módjára tanítsa, szellemi és testi ügyességekre szoktassa. Meg is teszi ezt mindegyikök s megfogja tenni Isten segedelmével ténetének negyedik kötete látott napvilágot. Az irodalmi kritika valóban csak csodálattal állhat ezen 700 lapra terjedő' pompás kötettel aicmbcn, melyben a szembeötlő 4-4 remek műmelléklet és a 300nál több szövegkép ép ugy leköti a felületes szemlélő figyelmét, amint lebilincseli az olvasót nagy történészünknek óriási tudással é? remek stílussal megirt szövege. Négy könyvre osztva tárgyalja Fraknói a nagyfontosságú korszak történelmét. Az első I. Ulászló uralkodásával foglalkozik a várnai csatáig. A második könyvben Hunyady János kormányzása és V. László uralkodása van ismertetve; a harmadik könyvet, mely egymaga 50 1 lapra terjed, teljesen Mátyás király uralkodásának szenteli, a negyedikben pedig II. Ulászló és II. Lajos szomorú országlását találjuk a végzetes mohácsi vészig. .Bármily nagy legyen is Fraknói ezen részletekben mint önálló történész, mély kutató és nagy stílista, korsiakos művének legfényesebb részét az ötödik könyv képezi, melyben hazánk műveltségi állapotát ismerteti 1440-tŐl 1527-ig. Ezen 150 lapra terjedő résiben oly értékes dolgozatot adott, mely Önmagában is elegendő arra, hoyy Fraknóit reuaissancekorbeli kultúrtörténetünk úttörő mesterének, könyvét pedig irodalmunkra nagybecsű nyereségnek tekintsük. A munka ezen része legfényesebben van megillusztrálva ; nem kevesebb mint 5 Oorvin-Codex nagy SZID nyomatú és heliogravure másolatát kapjuk, s az egyéb mellékletek és szövegképek oly gazdagságban váltakoznak, bogy ezen rész lapozgatásu közben valósággal a történelmi kiállítás reuaissancc csoportjában képzeljük magunkat. A külső disz dolgában a tizkötetre tervezett nagy történelmi vállalat ezen negyedik kötetéről általában is ugyanezt kell mondanunk, amit az előző három kötet mindegyikéről már kijelentettünk, hogy minden ujabb kötet az előzőket pompában, fényben, a képek gazdaságában és művészies kivitelében felülmúlja, és bogy büszke lehet a magyar nemzet arra, hogy van történelme, mely ily megörökítésre méltó, de arra is, hogy vannak tudósai és művészei, kik ily munkát képesek nz ország és világ elé állítani. .Rövid másfél év mult csak el azóta, bogy ez a nagyszerű vállalat első kötetét vettük, s akkor büszkeséggel bár, de némi kétkedéssel néztünk a nagy feladat elé, melyet tudósaink s a kiadó társulat maguk elé szabtak; 711 a már teljes megnyugvással ajánljuk a művelt magyar közönségnek, bogy az Áthenaeum ezen nagy történelmi vállalatát tekintse korunk egyik legnagyobbsierü s ezen a téren fel" tétlenül legremekebb irodalmi alkotásának. A kötet ára rendkívül olcsó ; fűzve 6 frt, kötve pedig 8 frt. az újonnan szervezett pápai tanítóképző is; de nem állappdik meg ennél. Általános ugyanis az a meggyőződés, bogy a mai társadalom, dacára a felkarolt iskolázásnak, nem hogy erkölcsileg nemesebb, jellem tekintetében szilárdabb lenne, hanem épen ellenkezőleg, mind a két irányban visszafejlődésnek indult. Nem bocsátkozom e közfelfogás okainak a kutatásába, de helytelenségét bizony

ita?ii is hiu törekvés volna annyival is inkább, mert e felfogás a társadalom minden egyes tagjánál más és más alapon nyugszik s meg vagyok róla győződve, hogy mindegyike száz meg száz adatot tudna felhozni a régi jó idők dicséretére s a jelen kor intézményeinek, embereinek s társadalmi életének ócsáriására, kicsinylésére. Egyszóval az emberek elégedetlenek önmagukkal s éle tökön erkölcsi betegség nyomai látszanak. A pápai állami tanítóképző ki óhajt terjeszkedni a társadalmi bajok egyike-másikának az orvoslására is. Már eredetétől kezdve a tanítóképző nagyérdemű szerveioi azon czélt tűzték elébe, bogy a dunántúli vármegyék mezőgazdasággal foglalkozó lakosságának érdekeit szolgálja majdan s helyzetükön oly tanitók képzésével és kiküldésével segítsen, kik a 7neUetfc, hogy tanítói kötelességüknek az iskolában a kor kívánalmai szerint tudnak 7najd eleget tenni, arra is képesek lesznek, hogy a mezőgazdaság minden ágában a földmivelő népnek nemcsak tanácsosai, hanem mint szakképzett gazdák, jó példával is szolgálhatnak. Ezért szerveztetik a pápai állami tanítóképző a földmives iskolával kapcsolatosan s igy ez idő szerint e nemben az első s egyedüli intézete leaz édes hazánknak. De nemcsak a mezőgazdaság érdekeit hivatva van különösen szolgálni városunk állami tanítóképzője. Nem c\supá7i a gyakorlati éleiben és foglalkozásban lesz segítségére népünknek. Legnagyobb figyelmét, tanárai s tanítványai lelkesedését s különös törekvését oda fogja irányítani, bogy a társadalmi élet szellemi s erkölcsi bajait kikutassa és a saját hatáskörében orvosija. A legnagyobb hiány mutatkozik a mai társadalomban mindenesetre az erős, a fedhetleu, a sailárd jellemű s elhatározási! emberekben. Ilyenek nevelését tűzte ki célul maga elé az uj tanítóképző növendékei nevelésében. Ugy ezen törekvésében, mint más társadalmi baj kutatásában és orvoslásában is feltétlenül szüksége van a tanítóképzőnek a társadalom segítségére, rokonszenvére s támogatására, mert a társadalmi élet emiitett bajainak kutforrását amaz csak is ugy ismerheti fel, ha folytonos és meghitt érintkezésben áll a társadalom minden rendű és raugu tagjával egyaránt, megismeri azok gondolkozását, érzelmi világát, szokásait s megismeri különösen azon óhajukat és kivánságaikat, melyeket azok, esetleg mint szülők saját gyermekeik smiut polgárok a jövő nemzedék nevelésénél elérni remélnek. Kitűzött céljához való haladásában pedig a tanítóképzőt akként segítheti elő a társadalom, hogy ha uem zárkózik el tőle s vezetőitől, liaitem rokonszenve és bizalma egész melegével közeledik hozzájuk s meghitt, őszinte érintkezésbe lép azokkal. Alkalmat nyújt majd erre a tanítóképző' gyakorló elemi népiskolája, a melybe annak időjén remélhetőleg a társadalom minden rétegéből, fognak ÖHSzcseregleni a gyermekek, kiknek szüleit és hozzátartozóit a tanítóképző külön iskolai társulattálcsz hivatva egyesi leni s a gyermekek nevelése és oktatása iránt való érdeklődésre vezetni. Ezen szülők társulatára kíván majd a tanítóképző különösen támaszkodni s velük együtt tanácskozni a nevelés feladatairól s ezek megoldása módjáról. Nagyon természetes, hogy minél élénkebb az az érdeklődés az uj tanítóképző iránt már kezdőitől, annál több szülő bix,za majd gyermekeit az említett gyakorló iskola gondjaira s annál többen érdeklődnek majd azok oktatását s nevelését illető ügyek iránt. A tanítóképző a maga részéről mindent meg fog tenni a társadalom rokonszenvének a biztositá-