Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-10-11

41. szám. Pápa, o!itéI)ci* ál. Pápa város hatóságának és több pápai,, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség: Jókai Mói' utca hova a lapnak szánt közlemények küldendők. Kiadóhivatal; Gtoldberg Gyula papirkereskedé-se Fíitór. A választás. Ő Felségének kegyelmes leiratát ma délután olvassák fel és hirdetik ki a városunk rendkivüli közgyűlésében. E kegyelmes leirat szerint a képviselőválasztás e hó 28-án veszi kezdetét, s a központi választmányunk régi szokáshoz hűen alkalmasint mindjárt az első napra fogja kitűzni a választást. A választásra nézve tény az, hogy Láng Lajos volt képviselő ugy a kormányelnöknél, a pártvezérnél, mint a párt végrehajtó bizottságánál, melynek mint Budapesten lakó, maga Láug is tagja, hogy ő a párt érdekéből ezúttal másutt fog fellépni és Pápa városában semmi esetre sem lép fel. A kormány és a szabadelvű párt első perctől fogva Pápa város polgárát Fenyvessy Ferenc jelölését pártolta épen a szabadelvű politika érdekében, mert Fenyvessy Veszprém vármegyében az egyházpolitika nagy küzdelmeiben is a szabadelvüpárti képviselők közül egy maga harcolt a megyetermében ; ő volt a líberalismus védelmezője és főszónoka; ő állott sikra Rédey kanonokkal és táborával szemben; ő fáradott az egész megyében a szabadelvű párt és a szabadelvüségért; lapjában, a Magyar UjLaptulajdonos: dr. Fenyvessy Ferenc. Felelős szerkesztő : riörmencly Béla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol ís a hirdetések a lepjutányosabban felvétetnek. A lap ára: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes szám ára 15 kr. ságban anyagi áldozatokat nem kiméivé küzdött tollával is. Mindez okból csak nagyon tertnéozetes volt, hogy a szabadelvüpárt nem kívánhatta épen Fenyvessy tői, bogy ő keressen máshol mandátumot. Igy lett Fenyvessy a szabadelvű párt végrehajtó bizottságától is jelölve képviselőjelöltnek Pápán, melynek a párt Fenyvessyt ajánlja is. Mig ellenben Láng országos szép nevével a párt igen könnyen egy uj kerületet fog meghódítani a líberalismusnak. Kétségtelenül a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékeznünk Lángnak elhatározásáról. E tényével is megmutatta Láng, hogy — mint minden tisztességes pártembernél — előbbre való nála a líberalismus szent ügye, mint bármi más önző érdok. A város szabadelvű pártja csak kötelességet teljesített, hogy felkérte őt (ugy mint az ugodiak is Fenyvessyt) az újból jelölésre, melyre a válasz Lángtól meg is jött, hogy fontos politikai érdekek őt más mandátum elfogadására birták. Az lehet, hogy a szabadelvüség nyílt vagy titkos ellenségei megpróbálják álutakon a szabadelvüség tény es győzelmét megingatni, de a ki becsületesen szabadelvű, az fogja tudni, hogy mindönki, a ki a szabadelvüségnek impozáns erejét megakarja dönteni, annak háta mégett a readió áll, mert konkolyhin-.^ téssol csak a reactiónak tesz szolgálatot. Láng Lajos önfeláldozó példája messze kimagaslik a líberalismus torén, mely mindenkor büszke lehet, hogy ily férjiai vannak. Láng megmutatta, hogy a szabadelvűeknek összetartása a tő cél, a mely előtt minden más kicsin3

T

es irigységnek, személyeskedésnek félre kell vonulnia. Pápa városa is megmutatta, hogy fáradott érte, s ezt Láng nemcsak hogy el nem felejtette, de továbbra is hálával gondol városunkra. Tisztelettel, elismeréssel jegyezzük fel Lángnak a szabadelvüség érdekében épen városunk választása esélyével szemben tett elhatározását. Tényével bizonyára csak azt eredményezte, hogy győzhessen a líberalismus. ' Az ugodi kerület képviselőjelöltje. Az ugodi kerület intelligentiájának számos tagja pénteken délután Pápán várta a Budapestről az nap délután haza érkező Fenypessy Ferencet, bogy újból felajánlja és felkérje őt, vállaluá el a képviselőjelöltséget Ugodon is, annyival inkább, mert már a Fenyvessy-párt szervezve is van a kerületben. Fenyvessy nagyon megköszönte a bizalom ez ujboli nyilvánulása!, melyet irányában különben az ugodi kerület tizenöt éven át tanúsított. De nem tagadhatja, hogy ő neki, mint Pápa vkros polgárának, Pápa váro.sa. szivéhez közel ehh A PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. Sic transit glória . . . Kis leán}

7

ka, ifjú ember Látják egymást, — találkoznak Es a szivek megmozdulnak, Lobbot vetnek, lángra gyúlnak. Kis leánynak ifjú ember Vall szerelmet ilyenképen : „ Álmaimnak ábrándképe, Lelkem álma, drága szépein, Mint szeretlek, csak teérted Ver a szivem, csillagképem, Oh szeress hát üdvösségem, Boldogságom, mindenségem." És a vágy űz, és a sziv von, És a lányból asszony lészen S mindenségemböl lassankint Megmarad & fele — ségem. Antal Elek. 1849. okt. 4. Irta: Lukácsok János, I. A komáromi fegyverletétel után kezdődött a hazaszállinkozás. II a z a ? de hát hol volt az a tág haza, mely mindnyájunk édesanyja, s hol a szűkebb haza, hol a bölcső ringott, s a dajka meséje hangzott ? Az első rabláncra verve, végvonaglásban hörgött. A másik pedig szétpörkölvc, mint fekete rém, üszkös gerendáival az ég felé sóhajtozott, mint az égbekiáltó bűnök ! . . Beteljesült, a mit utóbb énekeltek: Rongyos koldus tér be az uj bíróhoz, — Testén vörös-zsinóros dolmányt hordoz — Szegény magyar ide a tova tétova — Saját háza előtt megy el koldulva!" [ Se tág, se szűkebb haia, s mégis menni kellett — valahová ... Mentünk, mendegéltünk, mint ac űzött vadak, melyek akármennyi kanyarodás után is mindig oda vetődnek, hová őket a természet, az az édesanya — letevé. — Hát mi is haza felé tartottunk. Az emigrációhoz sem erő, gern tudomány, sem vagyon. Ez csak a nagyok osztályrésze. Ilyen apró férgek majd csak elbújnak valami kő alatt, mint a kigyó; fölmelegednek a siránkozó anya keblén, u megerősödnek az apai kéz üditő árnyában. — Menjünk hát liaz-i, a füstölgő romok s az eltemetett remény letiport földjére, hol még a bogáucskóró is meddő', terméketlen maradt, s csak a vadjizederiuda piroslik, az is a — vértől . . . A Kossulh-kutyákat a sok komáromi Ind legutolsóján egy század vasas német, fogadta. A legényektől mindent elszedtek, még a suvikszos iskátulát is. A tisztek fegyverüket a kapituláció értelmében hazavihették, de jobbadán vagy a Zsilvába doblak, vagy összetörték, hogy ne használja valaki a haza elleu. Kn is kétfelé törtem. Vágjanak vele káposztát, ha erre még szükség lenne. Csak egy kis tarisznyám maradt, az is — üresen! . . Elmondhattam Petőfivel: Édesanyám pogácsával telerakta a tarisznyáin, Elvesztettem szerencsésen, lesz módom a bÖjtölésben

1

' Mikor már a Zsitva hídján fonnhagyott.gerendán vagy százan átlovagoltunk, körbevett egy csapat német vasas, s bekisért a hetényi osztrák táborba, hol két katonasorfal között, a kapott utasítás folytán mindenikünk kezébe vette a „Geleitsclieint

u s azt kezében magasra emelte, mutatta kilétét, mig a revideáló osztráktiszt szakramentumos enyelgései közül csak e leggyöngédebbeket tartottuk meg úgyis elborult emlékezetünkben : — Ihr Lumpen Kossuthbagazse I . . Mars 1 . . Kann gebn !