Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896
1896-02-02
Will- évfolyam. 5.. SÄÄIII. Papán, 1896. február 2. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór_ytca 969., . hova a lapnak szánt közlemények küldendőit. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, Főtér. Laptulajdonos : dr. Penyvessy F'ei-eno. Felelős szerkesztő : Körmejitly Béla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hirdetések a legjutányosahban felvétetnek. A lap ára: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes szám ára 15 kr. A ItlöCiyaT nVelv ÍOaaíJ lesz bennünlí az erkölcsi bátorság, hogy ha23 J J J íí • i zaíiasságukról, s a magyar nyelv iránti érdeklődésükről táplált eddigi nézeteinket visszavonjuk. De egyébként is meg van a mód arra, hogy ez ügyben uj határozatot hozzanak. Daily cimü cikkünkre lapunk mult számáhfiu válasz érkezett. E válasz beküldőivel már leszámoltunk, de abból a feltevésből indulva ki, miszerint a válasz beküldői csakugyan az iskolaszéktől nyerték azon információt, hogy az felszólalásunkra nem- szándékozik ügy.'t vetni — az iskolaszék tisztelt tagjaihoz van még néhány szavunk. Tisztelt Iskolaszék ! Ez az ügy nem olyan természetű, hogy ezt agyonhallgatással lehetne elintézni. Ha az iskolaszék tisztelt tagjai, kiknek névszerinti felsorolásától egyelőre még tartózkodunk, — nem akarják magukon hagyni a magyar nyelv üldözésének súlyos vádját, akkor lehetetlen azt az úgynevezett (de alaptalanul úgynevezett) Badeni politikát folytatni. Az a védelem, melyben az iskolaszéket a mult számban felszólalt több hitközségi képviselő részesítette, olyan volt, melyre maguk a védelmezettek is csak azt mondhatták : »Az ellenségeimmel majd csak megbirkózom, de barátaimtól — ments meg Uram engem!« Mi hisszük ós reméljük, hogy az iskolaszéknek a mi felszólalásunkra más válaszuk lesz, mint a melyet érdekében (J) az illető hitközségi képviselők adtak. Ne lapunkban válaszoljanak nekünk (bár itt is készséggel helyt adunk annak), hanem legyeu az Önök válasza az, hogy hagyjanak fel eddigi álláspontjukkal. Az alkalom meg vau rá. Ott fekszik Önök előtt és elintézésre vár az a kérvény, melyet ez érdemben 40 szülő terjesztett be az iskolaszékhez. — Ez lenne cikkünkre a legszebb, a legékesszólóbb válasz, mely utáu — legyenek meggyőződve — meg pozzanak vissza jegyzőkönyvükben az 1861. évi június 29-iki ülés jegyzőkönyvéhez, ott szóról szóra a következőket találják: .*Bizottmáuyi gyűlés 1861. június 29-én. Jelen levők : Elnök: Dr S t e i n e r J ózse f stb. 8., Elnök ur azon kérdést pendíti, niiiiekutáuua, hogy a korszellemnek megfelelését a bizottmány szeme előtt tartva az iskolábani tanításnál is a magyar nyelvet óhajtja felvirágzásra hozatni váljon lehetséges-e, hogy a szent .biblia eredeti héber nyelvéből magyarra átfordittassék s igy tanittassók iskolánkban és ha lehetséges is volna célszerű-e ? a biblia tanulmányra nézve, minthogy gyermekeink még ekkoráig igen gyengék a magyar nyelvbeni jártasságára nézve. — E kérdés fölött hosszabb vita és egyébb feuforgó akadályok miatt, minthogy fíkópp-Mi egy autthentikus és tökéleteseu hiteles fordítás a magyar nyelvben még — legalább a bizottmány tudta szeriut — nem létezik, s továbbá, hogy főképpen a tanítói kinevezés bevárandó, hogy a magyar nyelvbeni tehetségeiket megbírálni lehessen, azért végképeni határozattal noha el nem döntetett ós inkább későbbi tanácskozásra halasztani határoztatott, azonban a gyermekeknek gyengeségük a magyar nyelvre nézve tekintetbe vétetik ós egyelőre cstipáu a bibliai tanítást német uyelvhen eszközöltetni óhajtatik . . . Kövesdy sk. bizottmányt tag, egyszersmind tollvivő. Látta in D r. S t e in e r sk.< Ez történt 1861-ben. Az óta sokat változott a világ. Változtak a tanulók, kik most már nem a magyar nyelvben járatlanok, hanem ellenkezőleg épen a német nyelv idegen és ismeretlen előttük; változtak a tanítók; azok is tudnak már magyarul; van már magyar bibliafordításunk is, szóval minden változott, csak épen a pápai izr. hitközségi iskolaszék nein; ez elannyira nem változott, hogy ennek az elnöke most is csak az, a ki volt 35 év előtt: I) r 81 e i u e r József u r. Mélyen tisztelt iskolaszóki elnök Ur! Mi most Önhöz fordulunk, bízunk abban, hogy az Ön következetessége nem változott meg e 35 év alatt, s kérjük, hogy azt az indítványt, melyet Üu 35 óv előtt benyújtott, s mely felett akkor a határozathozatalt csak elhaiasztották,tüzze ki újra napirendre. Mi bízunk az Ön tekintélyében ós abban a közbecsülésben, melylyel ön a hitközségi tagok előtt bír, s reméljük, hogy az iskolaszék nem fogja elnökét leszavazni. — Kérjük, vegye kezébe ezen ügyet, mely első sorban az Ön ügye, s akkor bízunk annak diadalában. S ezek után még egy nyilatkozattal tartozom, mely ugyan már nem vonatkozik szorosa u az ügy érdemére, de mégis összefüggésben vau a kérdéssel. Midin óii oz ügyben az első cikket megírtam, nem tartottam szükségesnek azt nevem aláírásával ellátni, mert az az álláspont, melyet ón elfoglaltam, nem csak egyéni nézetem volt, hanem egyúttal e lapoknak nézete is. Értesültem azonban arról, hogy mindjárt eis") cikkünk megjelenése után a hitközségi képviselőtestület körében sokan azon hiedelmüknek adtak kifejezést, hogy a cikket A PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. Kedvesemnél. Itt vagyok hát, itt ülök hát, Végre szemközt teveled! Megtaláltam a világon A legboldogabb helyet. Szivem', ezt a megtört sajkát Addig-addig rengetem: Kikötöttem a szerelem Mesés, tündér-szigetén. Tündér-sziget fejedelme Mától fogva a nevem; Koronámat nem fejemen, De szivembe' viselem. Koronámba igaz gyöngyül A te szived foglalom: TündéJí-sziget királynéja! Édes-kedves angyalom! Nyújtsad "errébb kezeidet, Szemed', arcod' s homlokod; Árvíz most az ón szerelmem, Vissza úgysem tarthatod. Hely kell annak, hol lezngkat, S a hol aztán megpihen, Dgy szivárog újra vissza Tiszta forrás képiben. .Nézd! szivemnek minden lángja Lázas ajkaimra gyűl) Menekülj — ha tudsz, — leánykai Menekülj e láng elül! Mert ha nem mégy, ngy vigyázz, hogy A jövendő perc alatt Dgö, forró csókjaimmal Rögtön elborítalak! Szánthó Gyula. Altatgatom, csitítgatom . . . — A »Pápai Lapok» eredeti tárcája. — Az őszi szél zizegve hullatja a park százados fairól a sárguló leveleket, teleszórja a porondos álakat s naelankóliával tölti el ama két alaknak lelkét, a kik a veranda napos részét elfoglalták. Fiatal, szép szőke uö ül a hintaszéken. Karcsú termetét egy sötét sziüü puha, illatos kendő fedi. Előtte összefont karokkal egy erőteljes fiatal férfi áll, fél vállával a varanda oszlopának támaszkodva. Sötét szemeit időnkónt élesen szegzi a nőre, ki egykedvűen ringatja magát székében. Arca első percben szinte ridegnek, cinikusnak látszik; de a figyelmesebb szemlélőnek feltűnik az a bánatos vonás a hideg arcon s a szemekben visszatükröződik egy bús, fájó léleknek vergődése. Egy pillanatig, mintha a szempillák- rezgésbe jöttek volna, mintha egy köny jelent volna meg szemeiben. Istenem! — de nagyon szenvedhet az a férfi. Erős, hatalmas ember és rnógis gyenge, ü-yenge mert sir , . . . siratja az elvesztett menyországot, siratja az elvesztett boldogságot. Felegyenesedett, oda állott a nö elé s csendes, de határozott komoly hangon szólt: — Hona! közel egy éve, hogy házasok vagyunk. Én azt hiszem boldog házasok. Álmodtam. Álmodtam menyországról, forró, soha meg nem szűnő szerelemről, ugy gondoltam, hogy maga mellett életemnek minden órája egy-egy perce, a soha meg nem szűnő boldogságnak, Csalódtam . . . keserűen csalódtam s éli azt megérdemlem, mert hittem ós szerettom. Ilona ijedten, meredt szemekkel hallgatta. — Miért mondja mindezt nekem Jeuő? A férj egy ideig némán, hidegen tekintett reá, azután a kérdést mellőzve, folytatta 1 — Tudom, hogy nem szeret e nem is szeretett soha. Az oltárnál is . , . de hagyjuk ezt, nem akarom magát vádolni, hisz' csupán Önmagamat vádolhatom a történtekért; de Isten tudja ... el kell hinnem, a mit az emberek mondtak az esküvő alkalmával, hogy csupán vagyonom miatt jött hozzám. Oh! de vak voltam ón, de gyenge voltam ón akkor. Bánatosan hajtotta le fejét, mintha ai'égi szép emlékek súlya nehezítené. 5 ^^^^" j^^^*^ I L§ 8^