Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-08-23

éffolyam. 34. szám. Pá|»a, augusztus S 3. PÁPAI LAPOK. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesültnek megválasztott közlönye. megjelenik minden vasárnap. j Laptulajdonos: Előfizetések é s hirdetési dijak Szerkesztőség: Jókai Mór utca 969., hova a lapnak szánt közlemények küldendők. i Kiadóhivatal: 1 Goldberg Gyula papirkereskedése Főtér. j d.r\ Fenyvessy Ferenc. Felelős szerkesztő: K.öf merí(1 y Béla, a lap kiadóhivatalához detések a legjután A lap ára: Egész évre évre 1 frt 50 kr. — küldendők, hol ís a hiryosabban felvétetnek. 6 frt, félévre 3 frt, negyedEgyes szám ára 15 kr. Pápa város 1897. évi költségvetési előirányzata. A költségvetési előirányzat megjelenése alkalmából, szellőztettük lapunk legutóbbi számában a városi pótlék emelésének ügyét, s ugyan abban Ígéretet tettünk a költségvetés ismertetése iránt. Ezt az Ígéretet beváltandó fogtunk tollat s vázoljuk városunk jövő évi háztartásának képét, a következő vonásokkal: B c /étel I. Pénztármaradvány 56000 frt — kr. II. Állandó jövedelem 22091 > 64 > III. Változó > 23914 > 95 >. IV. Rendkívüli > 10000 » — > Összesen: 111996 frt 59 kr. Kiadás I. Közigazgatás 30766 frt 69 kr. II. Adó 2400 » — > III. Kölcsöutörlesztés 11500 » — > IY. Tanügy 20679 > 97 > Y. Jótékonyság 7780 » 40 > VI. Tűzoltás 1330- > — > VII. Amerikai szőlő telep 900 » — » VIII. Átkelő katonaság 400 » — > IX. Épületek fentartása 2000 > — » X. Faiskola 500 > — » XI. Járdák S840 » — » XII. Katonai lakbérek 1400 » — > XIII. Közegészség és tisztaság 1600 > — > XIV. Községi adóleirás 1

500 > — > XY. Tapolca meder és hidak 100 frt — kr. XVI. Újoncozás és előfogat 100 > — > XVII. Uradalomnak 43 » 44 > XVIII. Utcavilágitás 2700 > — > XIX. Városi lófogatok 1700 » — > XX. Városi színház 300 » — > XXI. Vegyes kiadások 5120 » — » XXII. Rendkívüli kiadások 55800 > — » Összesen: 157.465 frt 50 kr. Ha összehasonlítjuk a bevételek és kiadások főösszegeit, arra az eredményre jutunk, hogy szükségletkint J57.465 frt 50 kr, fedezetként pedig csak IT1.996 frt 59 kr mutatkozik, a hiány tehát 45468 frt 91 krnyi összeggel jelentkezik, a mely hiány községi pótlékkal kell fedezni; az 1896. évi előirányzatban a községi adó 35992 frt 54 krral szerepelt, nagyobb lesz e szerint az 1897. évi községi adó összege majdnem 10000 frttal. Ez a legfontosabb, de egyszersmind a legkevésbé örvendetes eredménye az 1897. évi költségvetésnek. A rendkívüli magas eddigi költségvetéseinkben ismeretlen községi adó összeg mellett szembeszökő a költségvetés mindkét részének nagy összege. A míg eddig ugyanis, a 100000 frtot soha sem érte el kiadásaink főösszege, az 1897. évi összeg a 150000 frtot is meghaladja. E jelenség azonban csak átmeneti s a bevételben a kölcsönből fennmaradónak előirányzott 56000 frt (pénztári maradvány), a kiadásoknál pedig a XXII. cím alatt beillesztett 55800 frt duzzasztja fel a jövő évi háztartás arcát. Ha az 56000 frt, illetve 47600 frt pénztári maradványt — azért 47600 frtot, mert 1896. évre is lett 8400 frt p. m. előirányozva — leütjük a 111996 frt 59 kr előirányzati főösszegből, marad aTCllI. ós IV. fejezetek alatt előirányzott, vagyis a szorosabb értelemben vett városi jövedelmekre 64396 frt 59 kr, mely összeget egybe vetve az 1896. évi előirányzat 58626 frt 36 kr összegével, mutatkozik 5770 frt 05 kr magasabb bevételi előirányzati összeg mintsem 1896-ra volt. Kutatva e magasabb összeg eredetét azt találjuk, hogy ez a II. 3-uál (ház és boltbérek), a II. 4-nél (korcsma épületek), a IV-uól (rendkívüli jövedelem) magasabbra mért előirányzati összegekből állott elő. A kiadások 157465 frt 50 kr főösszegét, összehasonlítva az 1896. évi előirányzat 94618 frt 30 kr főösszegével, 62847 frt 20 kr emelkedés mutatkozik. Ebből a 62847 frt 20 krból a rendkívüli ós helyesebben átfutó kiadások számlájára kell 52800 frtot írnunk, vagyis azt az összeget, a mely a tanítóképző ós polgári iskola épitési költségeire van előirányozva. Számitáso.i kivül hagyva ezt az 52800 frtot. még mindig 10047 frt 20 krral magasabb az 1897. évi előirányzat az 1896. éviuél. Költségvetésünk szükségleti részében tehát A PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. • Emlék^versek. I. — W. 0. legyezőjére. — Mikor reá tekint a nap a földre : Fényes, színes lesz akkor a világ ; Egy nő szív a férfi szívnek napja, Iia ez fel tudja fogúi sugarát. Aki szivének élhet, azt az Isten Kincseivel ellátta gazdagon. Fény és szinrjompajátszik körülöttem, Ha ugy felőled elgondolkodom . . . II. — B. 0. legyezőjére. — J3iz' ugy, én már azt gondoltam : Mikor újra viszont látlak, Elér az a sors, mi sorsa Valamennyi szép leánynak. Szép aranyos fej kötőbe Kötik fejed akkorára, Mert hát ugy van, hogy a szikra Ä födelet eltalálja. Ámde jó, hogy jó magam is Ilyen éppen megmaradtam, Mert a szikra sok' se tudni, Hogy s miképen, merre pattan. Pap Zeltán. Az ihászi-i csata okmánytára. i. Édes Öcsém ! Csak most vehettem időt arra, hogy egyet s mást a csornai és ihászi-i ütközetekről — a mint emlékezetemből összeszedhettem — neked megírjam. Naplót — elég hiba — hogy nem vezettem, ennél fogva csak is oly szük-körre szorítkozom, a mi szemeim előtt folyt le, s a miről biztosan emlékezem. Kmetty dandárja 1849 június 12-én ugy 5—6 óra körül indult Marcaltőre két üteg ágyúval, u. m. : König százados 6 ágyúból álló lovas és Traub Kálmán főhadnagy 8 ágyúból álló gyalogütegjével — tehát 14 ágyúval. — Estve érkeztünk Marcal tőre, ott pihenést tartván — éjjel megindultunk Csorna felé — s reggel a mint már világosodni kezdett beértünk Szili-Sárkányba (ugyhiszem vagy emlékezem, hogy a Csornán inneni s vele határos község Szili-Sárkány), itt az észak a délnek elnyúló falu derekát már túlhaladva egy keletnek nyiló utczából egyszer csak reánk bámul néhány KaiserUhlánus, s rögtön megfordulva nyargaltak vissza s az erre nem is számított gyalogságtól utánnuk eresztett néhány golyó mi kárt sem tett bennük de rögtön huszárok vágtattak utánuk — és szinte a falu északi végénél is keritőleg terelték kelet felé, nehogy idejében hirfc vigyenek Csornára. Igy történt, hogy mire az ellenség Csornán megtudta a támadást — már akkor mi egy félkörben — u. m. nyugot, dél és délkeletről körbe vettük, s csak akkor hallottuk a városban a riadó dobolást és trombitállást. Megemlítendő itt a 45-ik zászlóalj Őrnagyja Mikovinyi, ki lováról leszálváu puskát ragadva, vezette zászlóalját a temetőnek, — hogy itt erős és tartós küzdelem folyt, melyben Mikovinyi őrnagy is maga térdkalácsára golyót kapott, — az igaz, de az nem áll, hogy „majdnem megverettünk" ; mert bár az is igaz, hogy a Vilmos huszárok, kik között sok ujjouc volt, az első ízben kirontott Császár-pikások ellennében, nem állták meg a sarat, s a rohamból visszareteráluak — de visszareterálnak az uhlánerok is, mert már egy zászlóallj közel volt és 4 ágyú jobbról, 4 ágyú balról fenyegette őket, de még kevés számmal is voltak. Néhány perc múlva megsokasodva, egy pár divisió lehetett — ismét kirohantak a temetőtől keletnek nyiló utcából — ez volt az első ütközetjök, a levert olasz háborúból akkor tájt érkeztek Magyarországra — no megpucolták őket a vén nádor huszárok s többé ki sem mertek jönni, de nem is lehetett már azután, mert bent a temetőben, és a házaknál és házakban és az 34.