Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-07-26

ugy, hogy az odajutást — jóllehet tervező a tolózárakat is alul kezeli — nehézkessé teszi. Ezen elrendezés helyett sokkal célszerűbb lesz a követkető megoldás: A víztartó mellé tervezett akna a tolózár-kamrával szemben fekvő oldalon magára a víztartóra építtetik, annak hátulsó falához és ebbe ágazik bele a felsó' vizszin magasságában a forrásoktól jövő csővezeték két ága a két kamrába, mindegyiken egyegy tolózárral. Ugyanezen akna másik felében egyegy vas hágcsó vezet a medence két kamrájába. — Az akna felső részén levő üvegtetőn esetleg az alkalmazandó vas csapó ajtón át, mely leszálláskor nyitva hagyatik, a kellő világítás is meg lesz. Ezen megoldás mellett elmarad a két hosszú bevezető cső, továbbá a tolózár mögött tervezett túlnagy körülépittett tér, mely ugy látszik csupán a leszállhatás miatt lett felvéve. — A városi csőhálózatba jutó víz az ellenkező oldalon távozik a medencéből, hogy teljes keringés legyen és pedig a reservoir alsó vizsziuében vagyis 2 méterrel a beömlés alatt. Ide is -egyegy tolózár jön a két kamrából kiágazó csővezetékbe. — A medence két kamrájának lecsapolása ugy és azon helyen történik, mint a tervezett via kivezetés azon különbséggel, hogy a nagy átmérőjű cső helyett — mely a városnak a terv szerint a vizet szolgáltatja — ugyanazon (ilinaaensiot lehet használna a leesapolásx-a, miaut az eredetileg félvétetett. E két kisebb átmérőjű csőbe egy-egy tolózár: iktattatik .a lecsatolás •elzárására s ugyenezeu csőbe a középen ágazik be egy keresztdarab közvetítésével a két kiülöm tulfolyási eső egyesittett vezetéke. A tolózárak .orsói meghosszabbitandők 'és kézi kerekei a tolózár kamra felső részSfeem alkalmazandók zárásmutató lappál állványon,, hogy ;az©k könnyen kezelhetők legyenek. — E végből a tervezett fa híd (helyett a tolózár kamra a híd magasságában beboltozandó vastartök segélyével, maga a .tolózái-kanira pedig félül -a tervezett boltív helyett L"80—2 'méter magasra 'képezendő 'ki lapos födémmel, kogy a tolózáraik állványai helyet találjanak. — Végül megjegyezziük, 'hogy ugy a városba vezető,, .mint a lecsapoló -osővezeték két-két vége -sziu'fííejjél látandó el. ("Vége iköv.) Tarkas Eálmán, kir. főmérnök. Iskolai értesítők. (.Butíjjező köülQRM?uy). E .beben jelent meg és igy szemlénkben utolsónak maradt a -dunántúli ev. Nef. egyházkerület főiskolájának, városunk első és legnagyobb kiultur-intézetének értesítője. A nagy gonddal és Lelkiismeretességgel összeállított értesítőt a főiskolának két igazgatója: dr. Horváth József akadémiai- és Kis Ernő gymnasiumi igazgató állították össze. A tiz nyomtatott ivre terjedő vaskos füzet nemcsak külső kiállításában, de belső tartalmánál fogva is méltán rászolgál a legnagyobb dicséretre. Az értesítő élén találjuk az elmúlt tanévnek történeti adatait, melyek közt meleg hangon emlékeznek meg az intézetetet az elmúlt évben ért gyászesetekről. Az intézet két uj tanárának: G-ySry Gyula és Faragó Jánosnak székfoglaló értekezései kölcsönöznek kiváló érdekességet az értesítőnek. G-yőry Gyula az irodalomtörténet egyik nagyjelentőségű kérdésével: a Toldi kérdéssel foglalkozik szorosan szakszerű szempontokból, de mindazonáltal vonzóan. Beható részletességgel és alapossággal tárgyalja a Toldi mondák történeti alapját, keresve azt, hogy a Toldi legenda ujabb szépirodalmi feldolgozásaiból mennyi való, törtéténeti tény és mennyit kell a „mende mondák" számlájára irnnnk. Értekezésében kritizálja az erre vonatkozólag megjelent munkákat, s több tévedést rektifikál. Nem kevésbé-érdekes és tudományos értékű az értesítőben levő másik értekezés: Az objektivitás Homerosnál és Vergiliusnál, mely l'aragó Jánosnak tollábdicséri. Mély tanulmányra valló jeles munka, mely az abstrakt tárgyat is érdekes előadással tudja élvezetessé tenni. Homérosnak és Vergiliusuak objektivitását vizsgálja nagy eposzaikban és természetes, hogy az összehasonlításban Homérost messze fölébe helyezi Vergiliusnak, mint a ki kevésbé tudja tárgya megéneklésében -szubjektív érzelmeit eltitkolni, ami pedig feltétlen kelléke az eposznak. Ertekezőnek figyelme minden legkisebb minuciozitásra, még a gramatikai formákra is kiterjed, a melyből érveléséhez támasztékot tud találni. Mindkét értekezés még laikusok előtt is érdekes olvasmány. Magából a tulajdonképeni iskolai értesítő bői a köveßkezö adatokat emeljük ki. A theölogiai akadémián 6 tanár vezetése alatt 28 papnövendék végezte a tanévet és pedig 9 I. éves, 5 II. éves, 7 III. éves, és 7 IV. éves. A főgymnasium 8 osztályát 12 rendes tanár, valamint a theölogiai akadémiai tanárok, mint kisegítők és az egyes hitfelekezetek hitoktatói látták el. A tanulók száma az év elején 3.98 volt, kik közül csak 382-eu tettek az év végén vizsgálatot. A tanulók mindannyian kivétel nélkül magyar anyanyelyüek voltak és az egyes osztályok között számban következőleg oszlottak meg: I osztályban 53, II. 51, III. 53, IV. 47, V. 43, VI. harmadik, ,&abó .József -negyedik, íiLadeczki ötödik, Hanny hatodik, -számú irányzó tizedesek, imind a lovasüteghez tartoznak.*) Szekerészek is tartoznak Kmetty csapatához, kiknek élén lieatschlegel hadnagy, volt osztrák dragonyos parancsnokol. A bugzárság már néhány nappal elébb városunkba érkezett, s ezt képezte, két század Nádorhuszár, buzavírágszin ruha fehér gombokkal, fekete <?Mkó, .ezüst zsinórzással. Ezek 'Csehországból szöktek haza a szabadságharc hírére 192-en Sreter alezredessel DesseÍAvffy és Virágh századosok alatt. Ekkor már számuk jelentékenyen leapadt, mivel újoncot senkik sem fogadtak be maguk közé. Midőn Sreter alezredes a vízaknai csatában harcképtelenné vált, br. Uchtritz Emil lett parancsnokuk. Köznéven pedig Zsobri bandájának nevezik őket, mert az a bolond szokásuk volt, hogy sohase nézve az ellenség számát, belevágtak, ha kétannyi volt is. Hozzájuk tartozik, Várady János főhadnagy, volt Koburg huszár, ki azon bravourjával tette le a felvételi vizsgát, hogy egymaga szökött haza Olaszországból. Kitűnő katona a kémszemléknél, s ez okon utóbb főhadnagygyá emeltetett. A Nádorhuszárok két századán kikül a Vilmos *) Xrskó János iHcgpur, levele 1880, ttíbt. 3, íj huszárság Wilhelm Fridrich 10-tes Husarenregiment hat százada tartozik Kmetty hadához s ugyanolyan •nuli ázattál, mint az elébbiek, azonban sárga gombokkal, s zöldszinü csákó sárga zsinórzással. Három divisióba vannak osztva, a negyedik az Oberstdivisio visszamaradt Csehországban a törzskarral, e helyett a Nádor huszárok 2 százada egészítette ki a Vilmos huszár ezredet. Az első divisio Zsurnay alezredes, a második Károlyi őrnagy alatt állott, a harmadik di visio Kozma kapitány, jól ismert ministeri tanácsos, parancsnoksága alatt, A Vilmos huszárok egy részének is meg volt a maga csufneve. A második divisio első escadronját „ vaskalaposoknak" csúfolták, mert „egykor a francia háborúban a franciáktól főzés közben meglepetve, vasedényeiket tették fejükre csákó helyett, s ugy verték vissza az ellenséget. "*) A főutcán végig a város piacára vonult be Krnetty hadtestével. Ő maga a várba szállt, katonáit pedig magának foglalja le a jövetelük felett örvendő lakosság és megvendégeb Őket. Hol miben nyilvánul a szivesség, ki győzné elmondani, de majd Trskó János hadnagy nyújt nekünk arról is képet egy alább közlendő levelében. (Folyt, köv.) *)Suiillő Geisa luljutmis, Turóc m. timfoliigy. lev. 1S00, foto, 3, 43, VII. 45, VIII. 37. A 8 osztály számára 10 tanterem és 8 különböző oktatási célokra szolgáló muzeális és egyéb terem szolgált és igy e tekintetben az intézet a legmagasabb igényeknek is megfelel, a mit különben a modernül berendezett iskolai épületnél nem is lehet csodálni. A termek mindannyia kellő nagyságú, világos és levegős és minden szükséges szerekkel felszerelt, szóval az iskolánál, mióta az az újépületben van elhelyezve az egészségi és pedagógiai követelmények miuden tekintetben kielégitvék. A főiskolai orvos egészségügyi jelentése is kedvező. A tanuló ifjúság önmunkásságára vonatkozó adatok arról tesznek tanúságot, bogy a kötelező tanulás mellett az ifjúság teljes buzgósággal vállalkozott az önképzésnek önkénytes munkáira. Ugy a theölogiai, mint az ifjúsági képzőtársulat, az algymnasiumi olvasókör, ének és zenetanfolyam, gyorsírókor a legjobb virágzásban voltak és maguk köré csoportosították az intézet egész ifjúságát. A szegényebb sorsú tanulók jelentékeny gyámolitásban részesültek az iskola számos alapitványai, az ifjúsági segély-egylet, a főisk. köztartás és tandíj-elengedések révén. Ugy az ifjúsági, mint a tanári könyvtárak, valamint az egyes szertárak jelentékenyen gyarapodtak és állandóan rendelkezésére állottak a tanulni vágyó ifjúságnak. Megtaláljuk még az értesítőben a tanulók névsorát és osztályzatát is, melyek közül ide iktatjuk azon tanulók neveit, akik minden tárgyból jeles osztályzatot nyertek -. déri Bálint, Lázár Károly I. oszt.; Fazék G-yula, Jakab Iván, Székéig István, II oszt; Gzeglédy Sándor, Steiner Lajos, Stem Elek, Szabó Sándor, Takácsi Dániel III. oszt; Schor Ernő Wermer Lipót IV. oszt; Barsi Károly, Lázár Andor V. oszt; Cseke Zoltán, Hirsch Vilmos Osztermann Gyula, Tóth József VI. oszt; Kosztolányi Zoltán, Steiner Pál VII. oszt; Csatkai Sándor, Heimler József VIII. oszt. tanulók. A 382 növendékből végleg csak 8 tanuló, tehát 2% bukott el, holott az összes tárgyakból jeles osztályzatot nyert tanulók száma 7% és igy az előmenetel e tekintetben is legkedvezőbuek mondható. Egy megjegyzésünket azonban nem fojthatjuk el és ez az, hogy dacára annak, hogy a testi nevelésre az iutézet nagv súlyt fektetett és szép sikereket is ért el, mindazáltal a tornából majdnem mindeu osztályban a jeles tanulók gyenge osztályzatot uyertek. A vidék a kiállításon. — Tanitók és tanulók kedvezménye. — Az ezredéves országos kiállítás igazgatósága, a kereskedelmi miniszter rendeletéből, felajánlotta szolgálatait a vallás és közoktatásügyi miniszternek a hazai tanintézetek növendékeinek és az azokat kisérő tanerőknek az ezredéves kiállítás megtekintését célzó tömeges kirándulásai szervezésére. Azon messzemenő könnyítések alapulvételével, melyeket az ezredéves kiállítás elnöke a szóbanlevő tömeges kirándulások elősegítése céljából engedélyezett, a részletekre nézve a következő felvilágositásokkal szolgálhatunk : Személyvonatokon a II. osztályban III. osztályú egész jegy árán, a III. osztályban pedig egy III. osztályú féljegy árán utazhatnak. Két 10 éven aluli gyermek annyit fizet, a mennyit egy 10 éven felüli. Falusi és tanyai elemi iskolák növendékei (földmivesek gyermekei), a mennyiben 10 évnél idősebbek, a III. osztályban III. osztályú féljegy árán, a mennyiben 10 évnél nem idősebbek, egy harmadik osztályú jegy negyedárán utazhatnak. Elszállásolás iskolaépületekben. A podgyász megőrzéséről és a lábbeli tisztogatásról az iskolákban berendezett lakásokat illetőleg gondoskodva van.