Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-07-26

XXI11. évfolyam. 3í>. szám. maca HWOTEBTT mffin i Í Pápa, 1890. július 26. —m-rnimimi-iii MI I_IU_I_ PÁPAI LAPOK. Pápa város hatóságának és több nápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 969., hova a lapnak szán! közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése Főtér. Lap tulajdonos: clr. Fenyvessy Ferenc. Felelős szerkesztő : Rörmeady Béla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol ís a hirdetések a legjutányosahban felvétetnek. A lap ára: Egész évre 6 í'rt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes ssfltm ára 15 kr. Városunk vasúti helyzete. Ismeretes a volt magyar nyugati vasút keletkezésének ós építésének városunkra nézve szomorú története. Akkor, mikor a győr-szombathely-grác- és a fehérvár-kis-celli vasutat tervezték még minden ugy volt, hogy a mely város élelmes volt, annak könnyen sikerült az előnyöket maga részére megnyerni. A szombathelyiek hatalmasan mozogtak és Horváth Boldizsárban befolyásos embert nyertek meg, ki kivitte azt, hogy a vasutat nem a Rába völgyében vitték Molnárinak, mint az már el volt határozva, hanem 2 mértföldnyi kerülővel és néhány millió forint nagyobb költséggel Szombathelynek. De ez Pápának nem volt ártalmára. De, hogy a Székesfehérvár-veszprémi vonalat nem Pápára, tniot kellett volna, hanem Kis-Cellbe vitték, ez városunknak már eddig is milliókra menő kárt okozott és jövőben még jobban fogja Pápát károsítani. A hatvanas évek végefelé működő tanács és képviselőtestület tétlensége, lomhasága és élhetetlensége volt az oka, hogy nem városunk lett a vasút gócpontja, hanem Kis-Oell. Pápán egy kéz nem mozdult és egyetlen szót sem beszéltek, hogy a gó-cpontot mognyerjéit, inkább jobb szerették volna, ha Pápát a vasúti hálózatba be sem vonják. Nem igy KisCell! Ezen kis mezőváros akkori város bírája, számtalanszor utazott Budapestre, minden füvet, fát megmozgatott és majdnem egy évi fáradságos muuka után el is érte azt, a mit akart, t. 1. hogy a gócpont Kis-Cell lett és ezzel megvetette ezen helység virágzásának és gazdagságának alapját. Azóta Pápa uem igen tud versenyezni Kis-Cellel. ügy mint az élő lények között, a létérti küzdelemben mindig az marad a győztes, mely legjobban képes a helyzetet kihasználni és magát abhoz idomítani, ugy a városok és ^-'ységek közötti küzdelemben is mindig az fog győzni, gyarapodni, gazdagodni és a kultúra niveaujára emelkedni, a mely községnek van oly elöljárósága és lakossága, a melyben van ész a helyzet helyes felfogására, a hol meg-van az akarat ós képesség mindazon eszközöket felhasználni, melyek az előnyöket számára biztosítják, a hol van életerő, céltudatos, erős akarat, tevékenység, kezdeményezési hajlam, életrevalóság. Mindezek megvoltak a kis-celli vezető férfiakban ós annak birájában — ós teljesen hiányoztak Pápán. Ennek szükségképeni következménye volt Kis-Cell győzelme Pápa felett. A nyolcvanas években kezdték Pápán is belátni, hogy mily előnyöket nyújt a minél 'többfelé való vasút iösszeköttetés és tervezték a pápa-sümeg-keszthely-balaton-sz.-györgyi vasutat, de a vezetést oly kézbe adták, ki ezen tervezet megvalósítására nem tett semmit. A kis-cclliok irigy szemmel nézték ezen vasúti tervezetet, de a pápaiak ügyetlensége és nembáuomsága folytán ők nyerték el e vasutat és az ő közreműködésük mellett megépült a boba-sümegh-tapolcai vasút, a mely tényleg Kis-üeilből indul ki. A kilencvenes évek elején ismét volt egy időpont, a mikor Pápa városa talán tehetett volna valamit saját előnyére, mikor tervezve volt a szombathely-pozsonyi vasút. Nem lehet azon kételkedni, hogy ha rendelkezünk egy Radó-íelo erélyes emberről — volt vasmegyei főispánnal —, akkor ezen vasutat Pápára lehetett volna irányítani ós innen déli irányban tovább vinni; de a tni léhaságnak ilyesmire nem is gondolt ós ismét elvesztett piacunk egy vidéket, mely nagy hasznunkra lett volna, ha sikerül azt megnyernünk. Mikor a veszprém-zirc-győri vasút lett tervezve, akkor ezen lapok hasábjain erélyes mozgalom indult meg az ellen, hogy az egész megye adózását akarták igénybe venni, ezen a megye csakis keleti szélén átmenő drága vasúiért és ha nem sikerült is ezen, a pápai piacot veszélyeztető vasutat megbuktatni, még is sikerült elérnünk azt, hogy a megye közgyűlése határozatikig kimondta, hogy a Pápáról kiinduló vasutakat is segélyezni fogja, a mi a csornai vasútnál meg is történt. A kis-celliek a pápaiakat évek óta kigúnyolják, hogy csak nem biruuk gócponttá lenni. A Csornára tervezett kis vasút éveken át vajúdott, mig végre dr. Fenyvessy képviselő ur hosszú küzdelmek után talált vállalkozót, ki kész volt ezen vasutat megépíteni és most valahára ott vagyunk, hogy ezen vasút rövid idő alatt a forgalom számára megnyílik. Ezen rövid vasút a fontos csornai gócponttal köt össze bennünket; mi által a gazdag "Rábaköz déli része piacunknak ismét meg lesz nyerve. DR főelőnye az, hogy direct öszszeköttetést nyer városunk Pozsonnyal ós hazánk észak-nyugati részeivel; olcsó közlekedést nyertünk Morvaországgal és Sziléziával; lisztiparunk, mely a vidókbeli sok gőzmalom által nagyon hanyatlott, uj lendületet vehet, ha kereskedőink élelmesek és ha megismertetik lisztünket a uevezett vidékek lakóival, hol eddig egészen ismeretlen. De sok más cikkel is versenyezhet piacunk az emliA PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. TEMPLOM VOLT. Templom volt a szivem, Bárki előtt nyitva. Es lett e templomból : Bús halotti kripta. Bezárult örökre ; Hogy az aki ott van : Csendesen pihenjen Az én szent halottam. Ki ott meg vau halva, Nekem olyan drága ; Boldog szerelemnek, Letört gyöngyvirága 1 Ott virraszt felette Ez a fájó lélek ; Aklva és imádva, fjiratva mig élek. Siratom magamban, Hull a könyem titkon : Hogy senki ne tudja Féltve Őrzött titkom, Hogy senki ne sejtse Kincsével e kriptát: Mert, még — vadkezekkel Pelsznggatnák, nyitnák. Soos Lajos. Az ihászí-i csata — 1849. jun. 27. Irta: Eis Ernő. 18-1-9. jun. 11-ón délfelé dalolva közeledett a veszprémi uton egy honvédcsapat Pápa felé. A város lakossága, a mely szabadságharcunk folyamán már nem egyszer kényszerült fekete-sárga zászlót tűzni ki a tornyokra, középületekre, feketesárga címtáblát a posta falára, a mikor t. i. ellenséges csapatok vonultak át városunkon, most a felhangzó dalból, a mi a csapat közeledtével mind jobban-jobban hallható lett, örömmel győződött meg, hogy honvé(leink közelednek, mert mind inkább-inkább hallható lett a „Söprik a pápai utcát." A beavatottabbak azt is tudták, hogy Kmetty György érkezik meg »700 főnyi csapatával s 16 ágyúval, hogy mint Pöltenberg tábornok Győr mellett táborozó hadának bal szárnya, Haynau és Pamutinnak a dunántúli vidék ellen zúdított hadait feltartóztatni segítsen. Kmetty csapatának jó híre megelőzte ide érkezésüket, mindenki tudta már, hogy ezek Budavár hősei, azon csapat ez, a mely Esztergom felül menve legelőszször rohant Buda ostromára, s habár támadása nem járt is sikerrel, máj. 21-én Buda visszavételének dicsőségében ők is osztozkodtak. Ez okból a pápaiak örömmel készültek fogadásukra. Iíonvédeink e közben a veszprémi uton a város alá érkeztek, s táborkarától körülvéve haladt előttük lóháton Kmetty György. Jó szolgálatot vélünk tenni, ba a csapatukra s azok egyes alakjaira mindjárt a bevonulásnál felhívjuk olvasóink figyelmét, e szerint kezdjük a vezéren, kin tik dus fekete szakáitól köri telt érdekes arca az első pillanatra szemünkbe ötlik. Széles mellén remekül feszül a bekecs, dus bajusza, szabályos orra, sürü szemöldei alatt bennülő szemei magukra vonják figyelmünket. Életrajzi adataiból tudjuk, hogy ;VZ éves, Felső Pokorágyon, Gömörmcgyébeu született, hol atyja ág. ev. rector volt. Szabadságharcunk kezdetén Kmetty György Székesfehérváron szolgált a csász. katonaságnál mint főhadnagy. Mint százados lépett át honvédségünkbe, s midőn 1841). márc. 8-án Guyon Richárd ezredes Komárom parancsnoka lőn, csapatát Tisza-íüreden Kmetty György vette át mint alezredes. Az 1849-i diadalmas tavaszi hadjárat idején lett ezredessé kinevezve. Ezt köve főleg húsvét keddjén már önállókig működött Rákos-Palotánál, s ezen naptól fogva hadteste a IX-ik számot viselte. Részt vett hadával Buda ostrománál, hol a Bécsi kaput és a vízi város erődítményeit az ő hadteste ostromolta. Buda bevétele után a dunántúli részre rendelték, igy került most mint ezredes hadával Pápa falai közé. *) Most még ezredes, de rövid időn a csornai csata tábornokká emeli őt, ki magánéletében a leg*) Trskií János IHogpnr. levele 18'JO. febr. Ki.