Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896
1896-06-14
palástul szolgálnak az 6 magyar-ellenes üzelmeikhez. Nos hát, ha pzek után is az a va'asza a főtiszt, urnák, hogy a mit irtunk, megírtuk, úgy mi sem mondhatunk egyebet, mint hogy a mit mondtunk, megmondtuk." Kedvezményes jegyek a kiállításra. A magyar királyi államvasutak a kiállítás alkalmából a VIII-tól XIV-ik vonalszakaszba eső összes állomásai személypéuztárainál, ugy a városi menetjegy irodákban rendkívül kedvezményes árú menettérti 14 napig érvényes „Millenium" jegyfüzeteket árusít. Ezen jegyfüzelek tartalma XIV. vonalszakaszban : 1. egy személyvonatra érvényes menettérti uti jegy, 2. egy kiállítási, 3. egy „Ős-Budavári" belépő-jegy, 4. egy ebéd szelvény, mely a kiállítás, nemkülönben Ös-Budavára területén, valamint a főváros legtöbb első rangú vendéglőjében készpénz fizetés helyett elfogadtatik, (a mennyiben ezen ebéd szelvények bármi okból igénybe nem vétetnek, a II. Oszt. B. szelvény 90 krért, a III. oszt. C. szelvény pedig 70 krért — ugy a kiindulási állomás, valamint Budapesten Gizella-tér 4. sz. a. központi pénztárnál — visszaváltatnak.) 5. egy 1000 koronáról szóló baleset elleni biztosító bárca, 6. egy diszes fővárosi útmutató. Ezeken kivül még egy-egy utalvány van benne, melynek ellenében a „Feszty-féle körkép", Munkácsy festménye „Ecce homo", „Párizsi mulató", Godard-féle „Ballon Oaptif, „Állatkert", „Oculoskop" stb. látványosságok tetemesen mérsékelt áru belépti dij mellett megtekinthetők. Ily jegyfüzetek árai a következők: 1 1 Menettérti Jegyfüzet ára 1 ! Vonalszakasz; ebéd szelvénv 1 ! Vonalszakasz; ._,— nélkül mellett nélkül mellett i Budapestről II. osztály III. osztály jrt\kr jrt\ kr [frt | kr frt | kr VIII. 6 20 7 10 4 4 70 í IX. 7 20 H 10 -1 50 5 20 j : x. 7 70 8 00 ;") — 5 i 70 1 ! XI. K 20 9 10 5 50 (i : 20 XII. 9 30 10 20 fi — ti! 70 ji XIII. 10 30 11 20 (i 50 712o:! XIV. 11 80 12 70 8 8 I 70 j G-yorsvonatnál a rendes különbözet utánfizetendő, miről az állomási pénztáraknál pótjegy váltandó. Ezt az Andris, a béres legény mondja. — Miért tc? — Hát mcgköveten, vigau vannak és a Feri ténsur egy kicsinyég — á 1 ni o s. Natóka asszony köhögött, nem akarta megérteni az „álmos"-ság ilyetén értelmét. — Xem mondtam tc Andris, ha törik, ha szakad, hívd el! — Csókolom a kézit, próbáltam, hanem hát — hogy is mondjam — és elkezdte az öreg legény gyömöszölni a kalapja karimáját. Igenis, ő mondta, a Feri ténsur: ha dolga van velem, jöjjön ide az a garasos nagyságos ur! Ő mondta, instálom. Az öreg „nagyságos" felkiáltott a folyosón, mintha halántékon ütötték volna. Natóka asszony rémülten futott hozzá. — Sebaj Katóka fiára — elszédültem,. Hamar összeszedte magát. — Jó lenne testementumot csinálni. Ez a bolond szédülés egyszer csak leszed a lábamról és te Natóka magadra maradsz. Holnap csinálunk is, fiam; áthivatjuk a nótáriust, meg a papot. Xatóka asszony ajka megremegett. — Uré volt mindenem Natóka — legyen uré — a testvéreidnek hagyjuk Xatóka. Jó lesz fiam? Iva is kap pár száz forintot, elveszi szívesen Alaptalan vádak a kiállítás ellen. Az ezredéves országos kiállításról mesterségesen terjesztik bizonyom oldalr'/l a rossz birokot, hogy elriaszszák vele a közönséget. Kivált néhány (bécsi) lap, melyek a kiállítók hirdetéseibe vetett bizodalomban csalatkoztak, de olyanok is, melyek tendenciával hirdetik, hogy minden, a mi magyar, az rossz, mindenféle tücsköt-bogarat összeírtak a kiállítási drágaságról. Eleinte mososolyogva néztük a merész rágalmakat, de azután szomorúan tapasztaltuk, hogy mások is felülnek e tendenciózus hirdetéseknek, sőt magyar ujságivó is akadt, a ki vállalkozott arra a herosztrateszi munkára, hogy mert a fél adag p áj síit nem kapta oly olcsón a kiállítás területén, mint rendes városi lebujában, gyilkos cikkekkel ront neki a kiállításnak és minden ezzel összefüggő sikernek. Ez szomorú, de igy van. * A rövidlátók és tapasztalatlanokkal hiába áll pörbe az ember. Á kik még sohse láttak kiállítást, azok panaszkodnak legjobban a drágaság ellen. Pedig sem a 85-iki, sem semmiféle külföldi vagy csak vidéki kiállítás sem volt, melyeken az árak aránylag mérsékeltebbek lettek volna, mint a mostani kiállításon. Igaz, van egy drágább étlappal bíró francia vendéglő is, de ezt c-zélzatosan létesítette az igazgatóság, mert számolnia kellett azzal a közönséggel, mely a városban is a legdrágább vendéglőket látogatja s melyet nem lehet a közönséges korcsmákba kényszeríteni. E miatt legkevésbbé van jussa azoknak panaszkodni, a kik olcsón akarnak étkezni, mert ezek számára van elég hely és választék a kiállítás területén. Igazán érdekes dolog, hogy ebben a tekintetben a szegény emberek kelnek védelmére a gazdagoknak. (Zárjel között érdemes felemlíteni, hogy a bécsi színházi kiállításon volt a Noíd- és Patard-féle francia vendéglő, melynek árai négyszer akkorák voltak, mint a mi francia vendéglőnké. Es igen sok szegény ember, a ki Budapestről Bécsbe utazott, hazajövet dicsekedve említette, hogy ő is evett a Xoäl és Palard konyhájában! Sőt a legtöbben szégyennek tartották volna, ha ezzel a nagy cselekedettel nem dicsekedhettek volna.) # De nyilatkozatokkal a dolgot tisztázni nem lehet. Lássuk a tényeket. Először is azzal vádolják a kiállítás igazgatóságát, hogy lehetetlenné tette, vagy legalább is megnehezítette a kiállítási vendéglők helyzetét a magas fogyasztási adók és az u. n. székbér által. Erre nézve a következőket közölhetjük: A kiállítási igazgatóság a vendéglősökkel, a kik semmiféle bért nem fizetnek, de vendéglőjüket maguk, illetőleg az általuk képviselt sörgyárak tartoznak felépíteni, a jog engedélyezése előtt értekezletet tartott, melyen megállapította a szerződési feltételeket, melyek a székbérből és az italok után a fogyasztási adóból állanak. Ez értekezleten részt vettek a vendéglősök ipartársulatának bizalmi féríiai. is, vagyis olyanok, akiknek a kiállítás területén nincs üzlettik. Ezek feltétlen Irozzájárulásával állapította meg az igazgatóság a székbért g az italok fogyasztási adóját s igy ezeket az összes pályázó vendéglősök elfogadták s ez alapon köttetett meg velük a szerződés. — Az igazgatóság azért mellőzte a vendéglők, bérbeadá- • sánál a nyilvános árlejtést, mert kiváló súlyt helyezett arra, hogy megbízható, ismert s önként vállalkozó emberekkel legyen dolga, a kik jó eleve minden önként . elvállalandó kötelezettségük felől tájékozva legyenek s netáni kifogások vagy iiehézméuyek esetén idejekorán -visszaléphessenek. .De hogy nem volt a fogyasztási illeték ellen sem érdemleges kifogás, az kitűnik a kö-s etkeaő, akko-i előterjesztett számításból is. Például: egy hektoliter sör előállítási ára 12 frt; egyenes adók 9 l'rt (50 krt, szállítási s egyél) költségek 40 krt, kiállítási fogyasztási illeték 4 frtot tesz, egy hektoliter sör tehát a vendéglősnek 20 írtba kerül. Ellenben egy hektoliter sör ad minimális ssámitás szerint 320 pohár sört, melynek jövedelme 13 krjával 41. írt 60 krt tesz. Ha pedig figyelembe veszszük, hogy már a mostani kiállítási idény alatt is volt nap, melyen egy vendéglős 40—50 hordó sört kimérhetett, a kiállítási fogyasztási illeték távolról sem tekinthető terhesnek. Igy vagyunk a többi illetékekkel is. Minden vendéglős fizet minden szék után naponkint egy krajcárt, A legnagyobb vendéglőterület 1000, a legkisebb 200 székkel van felvéve; ez az adó tehát a kiállítás egész tartama alatt kitesz: a kis vendéglőknél 360 frtot, a legnagyobbuál 1800 frtot (teljes hat hónapra). A legutóbbi prágai orsz. kiállításon a vendéglősök ötször ekkora pausális b ér összeg et fiz ettek. Az italok után kivetett fogyasztási illetékek a következők: Asztali bor hektoliterenkint 5 frt; palackbor után litcrenkiut 10 kr; doelHtercnkint tehát a fogyasztási illeték az asztali bornál fél, a jobb bornál egy krajcárt tesz ki. A nagy üveg pezsgő után az adó 20 kr., tehát poharanként 4 kr, likőr cognac stb. után az adó literenkint 50 kr., tehát poharankint l' (t kr. A szódavíz után üvegenkint 2 krajcár, ásványvíz után tel literenkint 3 kr. A külföldi borok és italok természetesen sokkal jobban meg vannak adóztatva (bor 00 kr., pezsgő 1 frt stb.) Végre a sör, mint már említve volt, hektoliterenkint 4 frtot fizet (a nürnbergi kiállításon 12 márka volt ez az adó hektoliterenként). Mindezek az adók különben sokkal mérsékeltebbek, mint az ujabbkori nagyobb kiállítások alkalmával kivetett fogyasztási adók s legtávolabbról sem képezhetik és nem is képezik elégedetlenség tárgvát és ezért az igazgatóság e szerződésileg megállapított kötelezettségeken tágítani nem akar és nem is fog. Az I KK.Viki kiállításon is — nagyon csekély eltéréssel — a mostani fogyasztási adók voltak érvényben. És hogy áll a dolog a vcudéglőbcli árakkal? A kiállításon használatban lévő étlapok arainak összeállítása a következő: valamelyik rektor. De azok semmit, de azok semmit! — Jó lesz, ló lesz. Az asszony csendesen sírni kezdett. — Hanem még most élek, hát ne is sirj Katóka. Szűnt is nagy lassan az asszony sírása. — Bemegyek én a városba Katóka. — Már minek gazdám? — Beszólok a Schmíedhcz. — Jó lesz az gazdám ! — Megkérdezem tőle, készen-c az a kő, megnézem, fénylik-o, ragyog-e ? Megmondom, mit véssen rá: F atessy István élt — — évet, Szentessy Istváuué i-lfc — — évet. Semnú mást, csak fölibe a megfor itott címert. Jó lesz ugy Katóka ? — Jó lesz, nagyon jó lesz. Es az égről hullott le a sok sziporkázó csillag, belé az árnyékszerű havasok sűrűjébe. És nem lehetett észrevenni az égen, hogy hiányzik egy is. Annyi ott a csillag, több mint lenn az ember, hadd hulljon, hadd fogyjon,'ki tartja azt számon. Az öreg nagyságos ur átölelte remegő asszonyát. — Gyerünk Xatóka lelkem csillagcsőt látni, gyerünk fiam, ne sirj. Csárdák Ételek ára Veudéalők O ,- M \% !?. *f- ~ c, 2 >£'3 rá "5-7 l,i—i i-H !—i i J- 3~ S ^ c< Leves: Fehér leves — — — Külön leves -— — — Főzelék liiiss il — Hasételek: Marhahús mártással — Gulyás vagy pörkölt — Sültük: Sült vagy rántott csirkej Borj uveses vagy comb Sertéskaraj — — Rostélyos — -— — Angol rostbeaf — Tészta: Főtt tészta Sült tészta (torta) — ,— Egy pohár sör 1010 20 15 10 10 c-so.20 •35 30 30 30 ,30 'i i 40 UO •íi) -•>.')• ;jt), •)ö 40 40 70 70 70, lfiO'60150 joo'oo 150 !00 (JO'tiO 0070 70 25 30 70 70 (50 60 00 p60 (50 Í00 70 Í70 I I I 10 10 10 10 20 20 20J15 30 30 30 ,30 40 40 40 '40 35 25 35 35,4040 I I , , 1413 13,14 Jl.4 30 130 70;70 70 (50 Viü 00 00 !(50 (50 (50 ,60,60 70 90 30 30 30 30 '40 30 I I , 14 14 14 70 (50 60 (50 70 35 14 A Borkóstolóban egy pohár sör 12 krajezár és egy adag szalámi 20 krajezár. Az étlapokon kitett árakat minden vendéglős tartozik szigorúan betartani, s azt a pincért, a ki az étlapokon kitett árakat nem respektálja, vagy csalási kísérletet követ cl, az igazgatóság megokolt feljelentés esetén kitiltja a kiállítás területéről.
