Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896
1896-05-31
évfolyam Pápán, május 31 t m ll .„ r „__ Ti 1l[l 1fllll l nrlTW <^.„^^^l^ mAi m ' Pápa varos hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlöny Ifiogjelenlk mlndon vasárnap. Szerkesztőség : Jókai Mór utca 969., hova a lapnak szánt közlemények küldendőit, Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, Fölér. Laptulajdonos : dr. Fenyvessy Pereno. Felelős szerkesztő: Körmoiuly Oóla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hirdetések a legjutányosabhan felvétetnek. A lap ára : lígúsz évre 6 l'rt, félévre 3 frt, negyedévre J frt 50 kr. — Egyes szám ára 15 kr, A város niiiléniumi íiniippe. — 189(5, május 24—20. — Pápa városa pünkösd vasílrnapján ós hétfőjén ünnepelte meg, ősi múltjához méltóan, impo'/áns módon, ezeréves fennállásunk juhilen inát. Habár városunk képviselőtestülete a milléniuni omlékét nem örökítette meg jótokonyeélu és közhasznú alapítványok teleiével, közvetlenül a díszközgyűlésen: büszkén ih énekül tf'kiiiilii tjíik azon áldozatokat, me-lyeket ez évben már meghozott, avagy meg fog hozni két nagyszabásúi kulturális intézetünk felállításához, a városi vízvezeték megteremtéséhez, a melyeknek létesítése szintén a niilléninniot ünneplő ezen eszteiid'höz fog fűződni. Eltekintve ezen nagybecsű alkotásoktó', méltán foglal helyet az egész lefolyt szép ünnepség váiosunk történetében, melynek lapjait osak még fényesebbé iparkodott tenni dr. Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő magvas, emelkedett szellemű, eredeti ünnepi beszédével, melyet a város díszközgyűlésén mondott id, rendkívüli lelkesedést és hatást idézve elő. Az üune.pségek lefolyásáról következőkben számolunk be. A város ünneplése összeesvén a róni. kath. hitközség ünnepével, már vasárnap lobogó díszben voltak, a város épületei. Reggel H óra felé nagy néptömeg hullámzott a főni ctin és főtéren. Szó/al az egész város a szó szoros értelmében ünnepi díszt öltött. Délelőtt a főtéren a r. k. elemi iskolások, majd délután az apáca növendékek millenáris iskolai ünnepei tartattak meg. Este 7 órakor a színházban Komjáthy színigazgató rendezett ünnepi díszelőadást, majd 8 óra után kezdetét vette a. város kivilágítása. Kivilágítás és tűzijáték. A mozsárlövésekkel adott jelre egyszerre k igy ti ll;ak a mécsek, gyertyák és lampionok ezrei, elkezdve a. grófi kastélytól egészen ;iz utolsó viskóig, (lazdag és szegény, kikí tehetsége szerint, de egyenlő hazafias érzelemtől áthatva, hozzájárult azon szemkápráztató látományhoz, melyet az utcák az esti órákban nyújtottak. Fényárban úszott az egész város, melynek utcáiban az ünneplő közönség ezrei hullámzottak lel és alá, gyönyörködve az egészbon és megbámulva az impozáns világítás egyes kiválóbb részeit. Pazarul és nagyon fényesen volt kivilágítva Fenyvessy Ferenc villája. Igen Ízlésesen volt dekorálva és kivilágítva a. városháza, a takarékpénztár, továbbá Hanauer Béla, Mains (iyürgy, Kis Tivadar, a Hungária szálloda és a Grünhul-íéte kávéiláz épülete és még sok másnál. A tűzijátéknak, mely kevéssel Ü óra után kezdődött, szintén sok bámulója volt. A nagytemplom háta megelti téren egy csinos transparent volt felállítva ~-Éljen a haza U és »Fljen a király*: felirattal. Ezelőtt ment végbe a tűzijáték, amelyet a tűzmester Brenner Ferenc igen ügyesen, a közönség megelégedésére rendezett. Minden egyes égbe szökellő röppentyűt, a hatalmas tűzkereket stb. zajosan megéljenezte a publikum. Különféle szinii bengáli-l'ény kivilágítás zárta be a sikerült tűzijátékok Te Deum. Hétfőn reggel ( J órakor az üune.pségek sorozatát a hálaadó istentisztelet nyitotta A PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. Szól a nóta . . . Szól a nóta, száll a széllel, Nyögve, sírva, szerteszélyel. Lágy-epedve, búgva szárnyal, Tele méreg- s bánat-árral . . . . . . Hogy elhangzott, már azóta Hány év mult, az ég tudója! . . És én mégis, most is hallom, S a mint hallom, vele dallom : Lehullott a virág szirma, Hordja a szél búgva, sirva. Lehullott a virág szirma, Babám ott künn, lenn a sirba . . Csókos ajka, az a mézes Nem susogja többé : „édes !" . . Arcoman, ha felhő támad, Nem dalolja el nótámat ; És én mégis, most is hallom . . Egyre hallom, egyre dallom : Lehullott a virág szirma, Hordja a szél búgva, sirva! Lehullott a virág szirma, Enyészet volt rája irva; ia a szél messze-messze Száll a szirom, száll zizegve . . . És a mint megy, és a mint száll, Zizzenése dalommá váf : Lehullott a virág szirma, Oda csábit le a sirba! . . . Jut-e eszedbe? Csalogány dallos nyári este Jut-e eszedbe édesein ? . . , Szivünk verését várva, lesvo Ott ükünk némán, ose/idesen. Ajkunk csuk ve, nem oviit szóra, S beszéltünk mégis oly sokat !. . , Tova tiint az idő, mult az óra. Mi volt nekünk?... egy pillanat!... Csalogány esengett, dala ugy zengett. Fii, fa, virág ugy suttogott ... Ajakunk lángolt — hő tüz emésztett — Csókra epedve, . . . csókba forrt . . . Csók' tüzes ajkkal ugy pihegve Pihentél — édes — keblemen • . . . . . Csalogány dallos nyári este Jut-e eszedbe édesem '( . . . Porkoláb Gyula. A pokol. — Fővárosi levél. — Sajnálom, hogy levelemnek ezt a rettenetes címet kell adnom, de. ezt csupán előrelátásból teszem, hogy legalább a címmel felkeltsem olvasóim becses érdeklődését. A városligeti fasor végén, közvetlen a kiállítás 'mellett, épült, egy óriási vas-kolosszus, melyben az olaszok halhatatlan költőjének Daniénak leghíresebb műve. aDivina Oomuediájáuak egyik része, a „Pokol" van allegorizálva, Ez a körkép Feszti Árpád körképének a főtemplomban, ahova, a városi képviselőtestület Osváld Dániel, a város derék polvezetóse alatt vonult. Ítésztvettek e. Deumen az összes helybeli állami, mein eg gármester iva lalok küldöltsésre. az urod. tisztikar. a különféle testületek, egyletek képviselői oly nagy számban, hogy a templom zsúfolásig megtelt. A misét Kégur Ágoston apátplébános végezi' fényes ornatusban, nagy papi segédlettel. Teljes szolgálali díszben lóháton vonult ki a. 7. honvéd-liuszár-ezred egész tisztikara is /'erezel József ezredessel az élén. A kirendelt diszszázadot mely a Te Deum alatt a főtemplom előtt volt felállítva, Géczy Kálmán százados vezényelte. A mise után, a mely alatt a jól begyakorolt énekkar gyönyörködtette a jelonvollakat llunnig (iyula kántortanító vezetése mellütt, előadván a Szózatot és a ilymnuszt is, a közönség a díszközgyűlés színhelyére, az nj főisk. tornaterembe vonult. Klőbb azonban a honvéd-huszárság díszszázada a sétatér mellett Berezel ezredes és a városi hatóság előtt el diszmenetelt. Díszközgyűlés. A főiskola tágas tornatermének a legkisebb zugát is elfoglalta az ünneplő hal Igatóság. A terem udvar felőli részén a városi képviselők, közepett díszes hölgyközönség, majd a többi helyeken a meghívott hatóságok, testülelek s egyletek képviselői ültek tömött sorokban. A houv.-huszár-czred tisztikarából ott voltak: Perczel József ezredes, Bakó Uéza Klainik Ant.il századosok. Kevésssel 11 óra előtt a terembe lépett Osváld Dániel polgármester, dr. Fenyvessy mintájára készült, azzal a különbséggel, hogy a „Pokol" vasszerkezetű és helyéről elmozdítható s oly nagyszerű, oly fenséges, hogy bizonyára nagyban hozzá fog járulni a millénium sikeréhez. S nemzeti büszkeségünk annál nagyobb lehet, mert az idea s a kivitel is magyar emberé. Molnár Árpádot, a budapesti szinházak fftfestőjél, illeti első sorban a dicséret, hogy ezt a müvet egészen magunkénak vallhaljuk. Molnár e körkép tervezésénél és intézésénél mutatta csak meg fényes tehetségét, ugy hogy ez alkotásával méltán nevezhetjük hazai festőink között a legjobbak sorában. A technikai rész, a csoportozatok összeállítása, Trill német festőművész érdeme, ki Európa összes panorámáinál segédkezett. A mi magát a körképet illeti, az oly félelmesen nagyszerű ugy egészében, mint egyes részeibeu külön külön, hogy leírni nem, csak látni lehet. Gyermekkoromban tanultam egy kis kathekizmust — hála a bencés tanároknak —, mely a pokolról csak annyit tud mondani, hogy lészen ott sirás-rivás és fogak csikorgatása l Megvallom, hogy a pokolnak ez a kalhegorikus definíciója még gyermekkoromban sem elégítette ki fantáziámat, mely már akkor is valami positiv képet akart yolna nyerni az ördögök országa22
