Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-05-24

4. PAPAI LAPOZ, 1896. májas 24. Gsóthon lelkes hnzafinssággn] és- pompával ünnepelték meg hazánk 'ezer éves fennállását e hó 17-én a csóthi ós imgy-gyimóthi r. kath. iskolák növendékei 'együttesen. A n.-gyimóthi r. kath. iskola növendékei, hozzájuk csatlakozva a felnőttek is, a leányok mintegy GO-an, tiszta fehérbe öltözve, néhányan közülök csinos magvar derékkal, fejükön koszorú és széles nemzeti válszalaggal, a férfi gyermekek pedig ugy 30 drb. bs nemzeti zászlót lobogtatvn, szép párosával vonultak vasárnap reggel Gsótbra, s útközben hazafias dalokat énekeltek. Igazán festői szépek voltak a n.-gyimóthi leányok, a. ímnt igy három nagy nemzeti zászló lobogása alatt, csinos fehér ruhájukban, leeresztett hajjal, koszorúval és széles nemzeti válszal aggal fel díszítve párosával mentek és folyton hazafias dalokat énekeltek. A gyimóthi derék trombitások pedig kozben-kozben övömmel fújták a. végi szép hazafias nótákat, hogy minél jobban lelkesitsék e nagy nemzeti ünnepélyen gyermekeiket. A csóthi iskola növendékei, a leányok koszorúsán és szintén fehérbe öltözve nemzeti szalaggal díszítve, zászlók lobogása alatt, nagyszámú lakosság által kisérve, szép párosával elébe jöttek a n.-gyimóthi bajtársaiknak és igy impozáns látványt nyújtva* zene és hazafias dalok kozt vonultak be a faluba. A hálaadó szentmise előtt Kaufman Géza plébános tartott fenkoll szellemű s gyönyörűen eló'adott igen szép és hazafias prédikációt. Nagyon megható volt a hymnus éneklése is, melyet a mise kezdetén, a helybeli derék kántor orgona kíséretével az iskolás növendékek, a jelen voltakkal együtt, lelkesülve éne keltek. Az istenitisztelct végeztével az iskolaudvaron a csinosan feldíszített iskola előtt Kan/mm plébános emelkedett hangú beszédet tartott a gyermekekhez, melyben az ünnepély magasztos voltát ecsetelte. Ezután Nyers János helybeli tanító olvasta fel a honalapítás történetét, melyet a gyermekek jól betanult szavalatai és fölváltva szép hazafias énekei követtek. Az énekeket Keszler Antal n.-gyimóthi tanító kísérte zongorán. A megható szép ünnepély lefolyása után, a záróbeszédet szintén Kaufman plébános* tartotta igazán megható, hazafias szellemben. E nagy nemzeti ünnepély ily szép lefolyásáért, őszinte tisztelet és elismerés illeti a csóthi és n.-gyimóthi tanítókat. Délután N.-Gyimóthon majális tartatott Bakos László derék gyimóthi gazda erdejében, moly nagyon jól sikerült és este fényes tűzijátékkal záratott be. Utánna a felnőttek mulatsága folyt ki világos-ki virrattig, a jóhirü Gyórgyák vendéglőben. Kljének a két kozság derék polgárai és lelkes honleányai! Egy Jelenvolt. Ugod nagyközség oly fénnyel ülte meg a millenhmiot, melyhez hasonló Yeszrémniegyében alig volt. K hó 17-én már korán reggel 24 mozsárlövés hirdette a nagy nap fölvirradtál. 8 órakor községi és iskolaszéki diszgyülés volt. 9-kor az iskolaházhoz vo-. nultuk a községi elöljárók, uradalmi, tisztviselők és a nép, a menet élen diszbanderium, minden lovasnak zászló a kezében, s minden ló felpántlikázva,. Az iskolaháznál a már megindult menethez csatlakozott az ifjuság : 200 leány, fehér ruhában, nemzeti szalagokkal, L u k á c s é k János plébános, M ész á ros Flóris s. lelkész és Hajdú Lajos fő tani tó vezetése mellett. Innét a menet a templomba vonult hazafias dalokat énekelve és ágyuszó közt. Mise előtt Te Deum volt, majd Lukácsok plébános tartott a szószékről hazafias lelkesítő szónoklatot, mely alatt nem egy szem könnyezett és a szép beszéd valóban rendkívüli hatást gyakorolt a hallgatóságra. A szt. mise után a millenium téren a zászlókkal és virággal ékesített diadalkapu mellett fölállított diszes tribünről Mészáros káplán tartott igen hatásos beszédet a h a z á r ó 1, a n n ,i k s z e t etet 6ről; utánna 22 szavalat fiuk és leányok által előadva. Zárheszéd után a közönség zene mellett s ágyúdörgés közt végig járta a községet, hazafias dalokat zengedezve. Délben bankét volt a Paidli-féle vendéglőben. Este táncyigalom, mely csak reggel •végződött bc. Ugöd uépe nemcsak külsőleg, de bensői eg' is egész lelkével ünnepelt. A templom körüli parkban és a templom mögötti térségen 300 drb millenium fát ültetett a. község népe, mely már f. évi január hó 1-éu is megülte az ezredév beköszöntését. A plébánia előtti tér M i 11 e u i u m-t é r-n e k kereszteltetett el. Az ugodiak pedig derék vezérük után naponként imádkozzák : „Minden ember legyen ember és magyar!" Bakony Szt.-Iván németajkú községben, mint levelezőnk írja, május hó 3-án szép ünnepély folyt le. A tanulók tanítójuk Sáringer Károly vezetése mellett, nemzeti lobogó alatt vonultak ki a községből a, inilleniumi fák ültetési helyére. Kimenet a „Hymnusz"-t és „Járjatok be minden földet., kezdetű indulót énekelték a gyermekek. A lobogót egy fehérbe öltözött leány vitte, kit 14 szintén fekér ruhás leány követett. Ezek oldalán haladt a fák ültetésére begyakorolt 14 ismétlő tanuló, nemzeti szallaggal díszített ásókkal. Az ültetés helyén hazafias beszédet intézett titán i tó növendékeihez, azután egy leány beszélt szép magyarsággal, ültetés közhim Tóth Istvánnak alkalmi versét mondotta el a tanító, végre a növendékeknek a fák ápolását és védelmezését ajánlotta figyelmébe. A szózat éneklése után véget Ort az ünnepély. Május 17-én tartotta a fent nevezett község az ezredévi ünnepélyt, a Te Deum után, az iskola épület előtti térségen. Itt a lelkész és tanító röviden ismertették Magyarország ezeréves történetét, kiemelve a gyászos emlékű időket. A gyermekek sikerült szavalatokat mondottak és több nemzeti dal éneklése közt bejárták az egész községet nemzeti lobogókkal. A délutáni istentisztelet után kivonulta gyermeksereg szülőiktől kisérve, úgyszintén a tűzoltók több érdeklődővel a szőlőhegybe, hol tánc, ének és sok szavalat után esti 8 órakor végződött a lélekemelő ünnepély, a szülők és a jelenvolt közönség legnagyobb örömére. Italról a község érdemes bírája, ozsonáról a szülők gondoskodtak. A mulatság kezdetéi- és végéi mozsárlövésekkel jelezték. Színészet varosunkban. Színházunk, bár rövid időre, végre-valahára, 8 havi pauza után megnyílt. Komjáthy János debreceni színigazgató derék társulatával Szombathelyről tegnap hozzánk érkezett 11 előadásra. A minden izébon kitűnő társulatot dicsérni feleslegesnek tartjuk, mert az maga magát dicséri és meg ismerjük is jól ezen oldaláról; de már egyszer azt szeretnők megérni: vajha a pápai közönséget dicsérhetnénk meg ugy igazában — a színházba járásért. Reméljük és cl is várjuk a publikumtól, hogy a nemzeti színművészet ápolására hivatott derék társulatot a méltó és megérdemelt pártfogásban részesiti és rövid ittlétük alatt bizonyságot tesz arról, hogy nemcsak szóval, de, tettél is tud a nemesért és szépért lelkesülni és a mi fő, — a színházba is él látogatni. A társulat névsorát itt adjuk. NÖk: Follinuszné E. anya, Kaposy Józsa, énekesnő', Szende Anna énekesnő, Kállay Lujza énekesnő, Locsarekué N. Giza komika, Komjáfchyné Z. Teréz, Molnár Rózsi szende, Kiss Irén társalgási, Szabó Irma naiva. Némcthy Jolán anyaszinésznő, Cseréim Adél segédszinésznő és 9 kardalosnő. Férfiak Komjáthy János, Follinusz Aurél komikus, Békéssy Gyula, Nagy Imre, Rubos Árpád tenorigták, Sziklay Miklós komikus, Benedek Gyula bonviváu, Püspök)' Imre kedélyes apa, Szilágyi Vilmos jellem, Vidor Dezső szerelmes, Vághó István, Bartha István apa színész, Znojemszky Gyula karmester. 8 kardalos és 8 zenekari tag. A 11 előadás műsora a következő; Tegnap a „Nők barátja", Dumas kitűnő vigjátéka adatott elő félig teltház előtt, melyről jövőre emlékszünk meg. Ma, vasárnap: ünnepi díszelőadás, „Cigánybáró operetté. Hétfőn : Télen, ifj. Bokor József .pályanyertes népszínműve. (Újdonság.) Kedden : Angol, a kofák leánya. Nagy operetté. Szerdán: A Gremonai hegedűs, Hubay Jenő világhírű operája, itt először és a Becsületszó, Szigeti J. vígjátéka. Csütörtökön: A nagymama. Osiky Gergely kitűnő vígjátéka. Pénteken: a Három Kázmér. Beó'thi László óriási sikert aratott bohózat-újdonsága. Szombaton : Brigitta. Hírneves francia operetté, itt először. Vasárnap: Holtomiglan. Nagysikerű fővárosi életkép, újdonság. Hétfőn : Virágcsata. Verő György kitűnő operetté] e (Ujdonság.) Kedden, utolsó előadásul: Péntek este. Szomory Dezső dramoletteje (újdonság) és a Kölcsönkért feeség, kitűnő francia vígjáték. T0LLHEGYGYEL. Krónika. Osindratta, bumm ! Millenium ! A jelszó ez ma nálunk, Mit csak teszünk, mindent, ezen Cégér alatt csinálunk. Millen inni i dísz-ebéd, M'illeniumi torma, M illeuiumi disz-ülés, Milleniumi torna. A csipke is millenium, A wurst is az lesz holnap : Talán biz' majd a tyúkok is Millcniumot tojnak. Mindenki diszmagyarba jár, Pvuszlikba, atillába, — Es nem rcsteli senki sem, Ha vékony karja, lába. Fáklyás menet, polgári bál, Nebnl ókn ak m aj ál i s, Disz-közgyülés, bankett-ebéd S meg mennyi minden más is. Ks mindez Millen Kimért, Ma már csak ezért élünk, Ezért dobog, ezért pezseg, Ezért hevül a vérünk. Négy jó barát most Pestre járt Millcniumot nézni, Beszélik ős Budába hajh ! De. mennyi bájos „néni". Kaland után kalandot ért E négy barátunk ottan, Hogy mennyi mit, elmondja majd Pál Pista ott á boltban. De miről c négy jó urak Se beszélnek, se imák : Megtörtént biz', hogy egyikük Majd ott maradt fákirnak. Diák urak, mint a szíva., Már félig-meddig érnek, Pedig nem csalódunk tahin, Ha mondjuk, hogy megértek. Mert van különbség, van bizony, A tudományban érni, — Es tudni, hogy a nő-ruhás, Nem szükségképpen "néni" ; S hogy nem a Noe kedvéért, S nem példáért teremtve, Hanem, hogy megigytik : — azért Vtm a szőlőnek nedve.