Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-05-03

Véleményes jelentése Pápa városa képviselőtestülete által kiküldött küldöttségnek — a polgári leányisltola xxj épiiletéíielt és a Ouiaántú.1 részére JPápán felállítandó uj állaini taxiitó-ltépez;clónelc itjoyólbexi.. — Tekintetes közgyűlés ! Városunk képviselőtestületének egyhangú szíves bizalmából az iránt küldettünk ki, hogy ugy a polgári leányiskola uj épületének, mint a Dunántúl részére Pápán felállítani szándékolt uj állami tanitóképezdónek ügyében a közoktatási kormány által leiratában kivánt hozzájárulás mérvét és arányát illetőleg Dr. Wlassics Gyula cultusminiszter urnái városunk kegyes megbízásából ós neveben személyesen eljárjunk és városunk érdekében lehető kedvezményeket kieszközölhessünk. Tisztelettel alulírottaknak eljárásukról a következőkben van szerencséjük beszámolni. Városunktól nyert megbízatásunk után azonnal lépéseket tettünk, hogy a minister ur Ő Exoellentiája által mielőbb fogadtassunk. A minister ur a húsvéti ünnepekre elutazva lóvén, kérésünkre ugy intézkedett, hogy visszaérkezése után azonnal fogadni fogja Pápa városa küldöttségét. Sőt előzőleg azt is kegyesen megengedte, hogy ugy a polgári leányiskolák, mint az állami tanitóképezdék ügyeinek referensei, az illető osztályfőnök urak kérdéses ügyünkre vonatkozó összes hivatalos adatokkal — ha mindjárt azok esetleg hivatalos titkot is képeznének — feltótlenül álljanak rendelkezésünkre. És mi kötelességünkhöz híven készséggel éltünk & minister ur ezen engedélyével ós a ministeri audientia előtt az illető osztályfőnök referens urakkal külön-külön a legbehatóbb megbeszélést folytattuk ; majd a szerzett információk után, miután még Zsilinszky államtitkár urnái is, ki városunkat személyesen ismeri, ügyünkre nézve felvilágosításokat nyertünk, magánál a miniszter urnái tisztelegtünk, ki bennünket nem egyszerű tisztelgő, vagy kérő küldöttségként, de informáló Deputatióként fogadva, velünk ezen, tárcáját érdeklő ügyekben részletesen tanácskozott, bennünket felvilágosított s ismételten kifejezett — ós ugy városunk, mint általunk is örömmel tapasztalt jóindulatáról újból biztosított. Ennek alapján, miután minden illetékes oldalról a legmesszemenőbb felvilágosításokat nyertük, lelkiismeretben férfikötelességórzetünk parancsolja ezennel a tisztelt Közgyűlés tudomására hozni, hogy ugy a polgári leányiskola ügyében, mint az állami tanítóképezde ápaitési kérdésében a kormány oly engedményeket tatt, illetve tőlünk városunktól olyan hozzájárulást Kínban vonngló, esdeklő, sóvár Tekintetetúnk egy szebb jövőre áhifc, Melyet jósol a próféta ajka: Hol révet ér a hullámverte sajka! . Es oszlik az éj, ós a seb heged, Es véget ér az egyiptomi rabság ; Hajnalsugár deríti az eget: Aranykullőid, imádott szabadság! A remény tarlott berke lombot ád : Dalos madárt, feslő bimbót, virágot, Megkoszorúzni azt a Grolgothát, Melyre az önkény oly tiporva hágott ; S felváltja rajt ciprust a borostyán : Uj életre kel a sebzett oroszlán ! Mit elraboltak hosszú századok ; Munka ós szorgalom pótolja vissza: Göröngyös utján le nem roskadott, Sőt az, diadalimnepébez visz ma; Uj ezredévnek küszöbére lép, Nyílt homlokán, a küzdés glóriája; Isten, ki vagy ! méltó reá e nép, Hogy köszöntse egy szebb jövő koránya! Melyben a fájó sebek tova tűnnek : Ragyogj reá te vágyott örömünnep! Mogbunhodé már az ősök bftnót, Kiérdemelve a győzelmi pálma; Melyért ezer éven át küzködék Teljesüljön az elhűlt hősök álma! Zendüljön hálahymnusok dala Kárpátoktól hullámzó Adriáig ; A szenvedők irt vágyó sóhaja Némuljon el de mindörökre már itt! Az uj ezredév küszöbére lépve : Ölelje áldás, boldogítsa béke! Soos Lajos. kívánt meg, a mely hozzájárulással hasonló intézeteknél eddigelé egyetlenegy városnál sem elégedett meg. Minderről alulírott bizottság a legilletékesebb hivatalos egyéuektöl a legbehatóbban meg is győződött. És igy — eljárásunk eredményeként —tisztelettel jelentjük, hogy : 1, A mi a polgári leányiskola újépületét illeti, a kormánynak (mint ez már egyik leiratában jelezte) teljesen mindegy, akár a Osajtay, akár a Voyta telket ajánlja fel városunk a polg. leányiskola telkéül, de nem tagadja, hogy a pedagógia szempontjából maga részéről előnyösebbnek tartaná a Csajtáy-féle telket. Az építéshez megkívánt 12.000frtot, a melynél más városok jóval többet ajánlanak fel, midőn megszavaztatni kéli, másrészről tekintve városunknak más oldalról is törtónt megtér heltetósót és főleg azért, hogy az uj állami tanítóképezde felépítésére feltétlenül szükséges hozzájárulást Pápa városa annál megnyugtatóbban felajánlhassa — kijelentette, hogy elengedi az eddig mindenütt és Pápán is megkövetelt évi tűzifának szállítását. Éz engedélyt, tisztelt Közgyűlés, csak az tudja leginkább megbecsülni, a ki miut városunk, a tapasztalatból tudja, hogy mily temérdek kellemetlenséggel, nehézséggel jár az ilyen évi súlyos kötelezettség teljesítése, a melyet egyfelől igen bajos ellenőrizni, másfelől a tűzifa pazarlást, vagy legalább felesleges szállítást majdnem lehetetlen -ilkerülni. Tisztelettel alulírott bizottság e miatt nagyon természetesen a legnagyobb örömmel vette a minister ur Ü Excellentiájának kegyes leengedését, annyival is inkább, mert amint az adatokból meggyőződtünk, az uj iskolának a kormány által kivánt faszükséglete évi 1000 frtra rúgott volna ós igy az elért elengedés mintegy 20000 frt tőkének felel meg. Addig is, mig a minister urnák ezen kegyes (s őszintén bevallva, már alig remélt) elengedését annak idejében, aunak rendje szerint megköszönné városunk, már ez előtt is alulírott bizottság e tisztelettel irt véleményes jelentésében mély hálával fejeziki köszönetét Dr, AVíassics Gyula minister ur Ő Excellen tiájának, 2. A mi pedig a Dunántúl részére Pápán felállítani szándékolt uj állami tanitóképezdét illeti, az ehhez való hozzájárulás mérve ós aránya iránt kötelességünknek tartjuk a hoszszabb felvilágitásokat megadni. A tanítóképzés — tisztelt Közgyűlés — a közoktatásügynek azon ága, mely a közoktatási ministeriumnak különben is hiányosan dotált tárcáját mindig nagyobb megterheltetéssel fenyegeti. E megterhelést egyrészt ezen intézeteknek hosszabb időn át történt mostoha gondozása, másrészt a közel jövőhöz tartozó fonto3abb reformok, átalakítások és szervezéMájus. Nem tudom mit akarnak az emberek a májustól. A szerelem hónapjának nevezik ós verseket irnak hozzá, Azt mondják, hogy a természet ébredósének hónapja és az első napját megteszik a szabadság ünnepének. Pedig ón ugy érzem, hogy a májushoz nincs másnak joga, mint nekem. A mint a májusi nap első sugarai leömlenek a föleire, befestve mindent az ö aranyos fényükkel, a tisztán szubjektív érzések egész tömege lep meg. Az erő, vidámság, frissesség érzete lopódzik be a szivembe, vesztegetni meg az agyamat ós minden idegem mámoros a világos színek összhangjától ós a májusi levegő édességétől. Es nem tudom megérteni a többi embereket, a kik józanul, mintha semmi sem történnék, látják el a dolgaikat. Nekem a május a boldogság hónapja. Szebbnek, színesebbnek látom a világot, mint máskor ós szebbnek, színesebbnek, ezerszerte csábítóbbnak látom benne az én kisebb világomat : az asszonyokat. Szép a szőke asszony télen, a mikor a téli nap hideg fénye von glóriát homloka körül s a tél jeges lehellete csókol rózsákat az arcára. Szép a barna asszony nyáron, a mikor az izzó napfény, barna timbrerel vonja be a bősek okozzák. A középiskolák számának fokozatos emelése, sególyzése (városunkban levő ev. ref. főiskola uj épületéhez is 80.000 írttal járult az állam,) majd az alsóbb fokú népoktatási intézetek szükséges nagy szaporítása és fejlesztése, valamint a különböző szakiskolák felállítása hosszú idő óta oly mértékben vette igénybe a közoktatási kormány tárcáját és budgetjét, hogy ezen ujabb szükségek kielégítése mellett a tanítóképzés ügye kényszerű mellőzésben részesült. Az arról való gondoskodás pedig annak idején sem törtónt A kívánatos mérvben, mikor ezen intézetek felállítását a törvényhozás elrendelte. A kormányra e tekintetben még nagy feladatok várnak, pedig fájdalom, hazánk anyagi eszközei teljesen elégtelenek erre. A tanitóhiány igen nagy az országban, de még- nagyobb a tanítói pálya iránt való indolentia. Legkomolyabb baj azonban az, hogy A már fenálló állami tanitóképezdóink is a lehető legsiralmasabb állapotban vannak. Es mig egyfelől a tanítók hiánya meghaladja a 8000-et, addig a létező tanitóképezdék befogadási képessége ezzel fordított arányban áll. A meglevő állami tanitóképezdóket a törvény kívánta állapotba helyezni ós a tanítói pályára pedig nagy engedményekkel csalogatni az illetőket, mindez már-már alig fedezhető megterhelésével jár az állam cassájának. Tanítónő képezdere voltaképen inkább volna szüksége az államnak, mert míg a férfi, tanítói pályára kedvezményekkel kell csábítani, addig a nőkópezdóbe feljutni akaró nőket el kell utasítani a helyhiány miatt. És minthogy a Dunántúl már van tanitónőképezde, még pedig Pápa tőszomszédságában, G-yőrött, — a cultuszkormány a Dunántúl felső részére, a hol az egész nagy területen nincs állami tanítóképezde, de a tanitóhiány itt is igen nagy — készséggel, habár nehezen is elhatározta, hogy egy ilyent a Dunántúlon felállít. És bár Pápánál jóval nagyobb városok A Dunántúl szeretnék ez állami tanitóképezdét maguknak megszerezni, még is a kormány Pápa városát szemelte ki e célra. Nem szabad azonban elfelednünk, t. Közgyűlés, hogy miután a tanítóképzés általános, országos érdekeiről a Dunántúl mégis kellően van gondoskodva, hiszen van Csurgón, Csáktornyán állami-, van Sopronban, Pécsett, Eelsö-Lövőn felekezeti képző intézet, — a pápai tanitóképezdónek felállítása tehát első és legfőbb sorban vidéki, megyei, városi, helyi érdekeknek szolgál. Hogyha pedig Pápa városának kulturális ós közgazdasági érdekében áll, hogy egy eredményeire nézve oly nagy jelentőségű intézet birtokába jusson, mint egy állami praeparandia, — ós ha Pápa városa, nem tagadta meg a maga érdekében áldozatkészségét gymnasiurófc ós egy Rubens-festmónyhez teszi hasonlóvá, De az asszonyok legszebb milieu-je a május. Májusban minden asszony szép. A tavasz bűbájos varázsából, a mely a májusban megnyilatkozik, a legtöbb tapad reájuk, az üde, világos, tiszta szinek legjobban az ő szépségüket emelik ki és az édes lehellet, a mely a levegőben el van oszolva, legjobban hozzájuk hajtja a sziveket . . . ük a május királynői. Sokan vannak, de nagy is a birodalmuk. Palástjuk a könnyű, habos foulard, jogaruk a halvány szinü selyem napernyő. És ők állanak hozzám legközelebb a május öntudatlan forró imádásában is, a mi kicsillog a szemükből, kiórzik a járásuk ringásából, és rá van írva az arcukra , . . Bolondja, részege, rabszolgája vagyok az asszonyoknak, a tavasznak és a májusnak. És ha elmúlik a május, ha újra reám borul a szürke próza, ha közönségesekké válnak az asszonyok ós unalmassá a tavasz, fájó szívvel sóhajtom : — Miért is kell a kikelet kezdetének megszűnnie, miért is kell a májusnak elmúlnia ?.. . * Pirrot