Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895
1895-06-16
4. PÁPAí LAPOK. lSitfj. június 16. monstre-müsorral : díszközgyűlés, bankét és bál Elég volna egy egész hétre is. I >e a/ért rágbt ment mindez egy nap, illetve egy nap, egy éj és egy hajnal alatt, R mennyiben af ifjúság legjobban passzolt persze a táncmulatságra, uo ••/. meg éppen a hajnali harangszóig tartott. Már a második bevezetés után helyen valónak találom, bogy végre rátérjek a tulajdonképpeni tárgyamra, a jubileumon észleltek megörökítésére. Tehát zengj lantom tehetségedtől telhetőleg és lehetőleg szépen, most az egyszer - csak prózában ! Pont 3 órát verte az öreg torony-óra, mikor délután a városháza nagytermébe, a diszgyülés színhelyére értem. Oly kevesen voltak még akkor a teremben, bogy majd magammagammal kellett beszélgetnem. I >e végre. %-ed 4 télé benépesedett a terem és kezdetét vette a díszülés. A terem felső részén, a külön elnöki asztaluál ültek a jubiláló korifeusok: a diszelnök, a diszigazgató, adisztitkár és adiszt.dolvasó; előttük és körülöttük pedig a diaihallgatóság. A mint az elnöki megnyitó elhangzott, a jubiláris felolvasó : Beként Méla, lapunkban irt karcolatairól híres munka és polgártársunk, frakk, klakk és lakkban s meghatott ünnepi hangulatban megkezdte felolvasását. Majd hogy hanyatt nem vágódott a publikum, mikor a felolyesil cime röpke lepke módjára, a felolvasó ajkairól elrebbent. „Wekerle, Kossuth, (ierö Károly, Sélley Sándor és én!"' (már t. i. nem éu. hanem Hekény ur) volt a cím. Ks igazán csakis később tudtuk meg, bogy ez tulajdonképpen csak szórakoztató és mulattató bevezetés akart lenni — a hölgyek számára, kik sajnos, csak egyyen voltak a közönség köztCsakis kettőnket : a felolvasót és engem érhetett ily borzasztó csalódás. Hiába, pechünk van. Bekény Méla :t részre osztva felöl vasa át. az 1-söt a hölgyeknek szánta, én meg asOU reményben mentem a télolvasásra, bogy ott sok bájos és kedves hölgyön pihentethetem epedő tekintetem. S ime, hogy jártunk! Méla barátunk halk hangon, mélán olvavasott fel eleintén, de az egyes fejezetek közepén mindinkább belemelegedett és elragadtatva a szónoki hév által szavalt-szavalt mind gyorsabban, mig mm a fejezetek befejezése felé oly szédítő gyorsasággal ömlött szájából a szóáradat, hogy biz' isten, ba keleti expressvonatra ültünk volna is, ugy sem tudtuk volna követni a felolvasónak, legsebesebben pergőt nyelvéről rohamosan fülünkbe tóduló beszédét Azért a mennyit lehetett, megértettünk belőle. Második része a felolvasásnak a kereski dö ifjaknak szólt. Virágos irállyal, ékesen szóló nyelvezettel és körmönfont körmondatokban magyarázta meg a felolvasó a társaskörük szükséges voltát. Végre a ,'1-ik részben a kör 10 éves történetét tárgyalta, érdekes statisztikai adatokat hozva fel. Felolvasásának e részéből jöttünk rá arra is. bogy a kör, 1883. nov. hóban alakulván meg, most tulajdonképpen nem 10 éves, de 11 éves és 7 hónapos jubileumát ülte meg. Hat órakor banketra gyűltek a jubilálok a vasúti restaurációban. Vagy egy félóráig ültünk az asztal mellett nagymennyiségű kenyeret fogyasztva és várva a ,.in»nü" feltálalását. Sokan, mire a porköltői * tálak, a pár szem tojásos nokli diszanrlággal az asztalra kerültek, már végeztek bor-porciójukkal. Az 1 sfl és ü-ik fogás közti egy órai rasztot szivarozással ütöttük el. A rétesből pedig, melyet épp %9-kor hoztak asztalra, többen nem is részesülhettek, mert ekkor már oszladozni kezdett a társaság. Tószt volt elég. Különösen sikerült egy felkösEöntö, a melyet elmondója ugy keaclctti hogy azon spekulál : vájjon sikerül-e besséde, avagy nett ? Es azután rövid 9 szóval N. N.-et éltette. Azt hiszem, sikerült a tószt, mert zajosan megéljenezték. Eltekintve a hosszadalmas felszolgálást éti. az étkek igen jók voltak: de némelyek a fogások számat kévéseitek, mások pétiig az 1 frt 80kr téritékárt sokalták. Mire szomszédom megmagyarázta, hogy : — Ja, kérem, ez kóser-banket volt: az pedig háromszor annyiba kerül, mint a trefitársasvacsora. Különben a vig kedv, a derült hangulat és a kedélyes intermezzok napireuden voltak. Ks ha esetleg italunk el nem fogy és a hölgyek a tánchoz meg nem érkeznek, tán még most is az asztalnál ülünk ? * Volt szórakozásunk a héten más is. Egyik este az itt működött hölgy zenekar meghallgatása, no meg a hölgyek megtekintése okából is kíváncsiságom a „Hungária*-be vitt. De mit látnak szemeim, midőn a kávéházba lépek ? Kgy bakony-vidéki, jóismerői bátyám, a vásárra ideérkezve, szóló-sörözik ar egyik asztalnál és jól táplált arculatából kivillogó apró szemeivel majd elnyeli a hölgy zenészeket. A kölcsönös viszontlátás öröme után, mellé telepedtem és segítettem neki inni és bámulni a csinos Anna kisasszonyt, ki a brácsát művészileg kezdte. Az én jó bátyámnak annyira megtetetett a säende, bájos teremtés, hogy szemeit minden kincsért le nem vette volna róla; égésien extázisba jött az öreg. Ks ba ugy egy Óra felé haza nem csalom, tán minden koronája a zenészekhez vándorol. Még az utcán is, kiérve a kávéházból csak a szép kisasszonyról fantáziált : — Tudja mit öoaém uram! Ha még nem volna meg az anyjuk, meg az a gyerek otthonn, biz isten elveiméin feleségül azt a kisasszonyt! Ráadásul még egy falut is adnék neki, ha volna. * Kint az országos vásártéren élénk élet uralkodott kedden. Késdobálók, a „Goldstein Számi"-1 rekedt hangon, torka szakadtából kiabáló népénekesek voltak a föniulattatói a vásáros ' népnek. Azonkívül a sátrak előtt füstölgő lacikonyhán párolgó káposzta és piruló cigánypecsenye, friss sör és bor csalogatták a publikumot a sátrakba. Kn is kitévedtem a vásárba és ott lestem el e párbeszédeket: -Gyenge vásár volt, — moudja arkapitány csak egy embert rúgott arcon egy ficánkoló. 18 éves paripa és csak pár zsebmetszőt sikerűit elcsipetnem. — Rossz a vásár, — szól az egyik, szarvasmarhát áruló atyafi a másikhoz. — Persze, inert sok a marha a vásáron és a fényének se köll, — felel vissza neki a másik atyafi. # Alaposan elfnaolták a héten a helybeli festőmüvéSzek a városház homlokzatán díszelgő városi címert, melyre oly büszkék vagyunk, | hogy azt nemcsak a városházára, de a színházban az előfüggönyre is rá festettük, — a melyet most a városi tanács kegyeletből szintén újra pingáltatott, a városház ódon falaival együtt. Mindenesetre nagy képzelő tehetségének kell lenni annak, ki a cimereu levő paizs előtt térdelő alakban, - mely inkább bekötöttfejü nőnek néz ki — István vértauut, mint a város védsaentjét látja. J)e a paizs sem él >thü, in -rt benne a magyar oimer helyett, két rozmaring szál ékeskedik. Pláne a paizs tt t jéröl meg hiányzik a magyar korona is, a mint ezek mind ogy régi városi pecsétnyomón láthatók, melyre az van felírva, hogy : jHátík tttuntiot Pápa város alkalmán;/ I dicséit y Nem tudjuk, mit szólnának a modern címerbe/, ükapáink, ha esetleg feltámadnának és meglátnák a falsimoiiiumot. Olrlgaré, VEGYES HÍREK. — József főherceg Veszprémben. ("i fensége József főherceg, a honvédség fi parancsnoka, mint a „Veszprém'' irja. f. hé 7-én Veszprémbe érkezett az ott állomásozó honvédség szemléjére. A vasúti indóháznál Bremser alezredes, állomásparancsnok; Véghely alispán, Kolossváry főjegyző a megyeKarats polgármester. Vikar főjegyző a város részéről fogadták a főherceget, ki báró Hornig Károly megyés püspök rezidenciájának volt vendége. Másnap, S-án szemlélte meg ö í'eiis ; ge a Major őrnagy vezetése alatt levő 2 zászlóalj honvédséget, a mellyel igen megvolt elégedve. A főherceg tiszteletére a püspök fényes ebédet adott délben, a mely után ő fensége elhagyta Veszprémet. — Titkos tanácsosi eskü. Esterházy Móric gróf cs. és kir kamarás, főispánunk, a király áital legutóbb kinevezett valóságos belsőt titkos tanácsos, Bécsben június hó lü-én U felsége kezeibe letette a titkos taino-sosi esküt. — Huszárezredünk köréből. Peresei Jóisef aaredes f. hé 10-től kezdődő két. havi szabadságra ment. Távolléte alatt helyettese báró Bothtser Bék asaaadoa lesz t ké -l-ig, midőn báró Haillou Jóssal alezredes jón Zala Egerszegröl Pápára és átveszi s helyettes ezred|taianesnokságot, mint a helybeli osztálynak kinevezett uj parancsnoka. — A z.-egerszegi osztály parancsnokává (lyuri<; Belizár százados, törzstisztjelölt neveztetett ki a 1<). hon véd huszárezredtől Verőcéről. — Hymen, Szabadhegyi Kálmán megyénk egyik kiváló nagybirtokosának és közéletünk általáu tisztelt s kedvelt előkelő tagjának bájos leányát Gizit Szitassy György birtokos, a földínivelósiigyi minisztérium rokonszenves tisztviselője jegyezte el. A „hivatalos 4 * eljegyzés még e hóban fog megtörténni, a mihez is a magunk részéről szivböl gratulálunk. — Bál Békáson.*) Hékássy Károlyné békási kastélyában előkelő társaság gyűlt egybe pünkösd vasárnap. Egyre másra robogtak be a fogatok, a közeli és távoli vidék előkelőségeit hozva vendégül a vendégszeretetéről hiros háziasszony kastélyába. A délutánt a fiatalság lawn tennis játszásával töltötte el, majd az egész társaság átöltözködni sietett, hogy részt vehessen a táncestélyeti, mely békási szokás szerint másnap késő délelőttig tartott. Éjfél után gazdag vacsorához ült a társaság, melynek nevében Peresei ezredes, kamarás köszöntötte fel zajos éljennel fogadott hatásos felköszöntőben a páratlanul szives házi asszonyt. A szép estélyen ott voltak: Gtaárj Emilué, Fenyvessy Ferenc, Perczel Józsefné, .Tarosa Sándor, Szabadhegyi Kálmáuné, Euessey Pál, Giáry Miklósné, ifj. Békássy Gyula, Ányos Miklós, Kiss Elemér, Ghyczy Elemér, Guáry Kálmán, Vécsey Tamás, Holláu Sáudor, Szabadhegyi Kálmán, gróf Götzen, Guáry Pálué Percael József, Bozeródj Viktorné, Perczel Móric, Guáry Erzsi, Kiss Emil, Szily Ferenc, Perczel Mariauue, Nagy Pál, Perczel Margit, Sárköiy Aladár, Guáry Mici, Magyar Károly, Guáry Ella Berzeviczy Zsiga, Gtaárj Margit, gróf Batthyány Tamás Békássy Mici, Nagy Gyula, Jaross Sándorné, Seabó, Jenő, Szabadhegyi Gizi, Ssilassy Gyuri, Guáry Kati, Szabadhegyi Elemér, Purgli Laci. A vízvezeték ügye. Kunig mérnök, a budapesti Wslssr-téli <:ég kiküldötte a hét elején farosunkba érkezett és szerdán Tupo'ea/'ön, a Tapolca forrásánál, megkezdte g leitmérezési munkálatokat. Tegnap mér a tapolca/öi útvonalon egészen a város központjaiig haladt a nivellirozdssal. Szóval a vállalkozó a vízvezetéki elömunkálalokaf megkezdte. — Kinevezés. A íhldmlTslásügyl miniszter Tomeséngi Lsjos a-vásárhelyi közalapítványi siámtsrtót gazdaszati felügyelővé nevezte ki. Gratulálunk. •) Mult számunkból nyomdai tévedés folytán kimarudt a NgaaSYOSh sajnálatunkra,
