Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895
1895-03-03
nek es férfinak, mint a virágnak az Ot tápláló fold mellett az üt éltető, az őt üdévé, széppé varázsoló napsugár. Nincs alkalmunk elmenni az Academia, a Kisfaludy, a Petöli-társaság irodalmi Ünnepélyeire i . . Am teremtettünk magunknak kört és benne irodalmi uoJtoittálifi, mely kisebb, gyengébb eszközökkel, de ugyanegy célzattal próbál szolgálatokat tenni a nemzeti szellemnek és irodalomnak. Nincs milliókba kerülő operánk és drága színházi előadásaink . . I Am alkottunk magunknak színművészeti választmányt, hogy fiataljaink nemes verseny re kelve az előadói művészetben gyönyörködtessenek. Nincs philharmouikus társaságunk, s benne világhírű orchesterünk . . I Am megalkottuk a Menemüeétteti választmányt s szerveztünk immáron zenekart, szervezni próbáljuk a női és fértii vegyes énekkart. Ks ha a kölöabOsG tereken a fellépő énekes nem Van Dyek, ha zongorázunk nem Sauer, szeneszerzőnk és karnagyunk nem (ioldmark. irónk nem Jókai, keltőnk nem Petőfi, műkedvelő művésznőnk nem Sarali Bernhardt, és műkedvelő művészünk uem Coeqnélin, — de a mi minket büszkévé tesz és tehet, igenis az a szereplő a mi emberünk, a mi IVddink, vagy polgártársunk, a mi saját kis körünk derek tagjai, a kiknek tehetségeire és szellemi alkotásaira igenis mindenkor büszkék lehetünk. Kz uton és ily 'eszközökkel akarja egyfelől az életet kellemessé tenni és másfebd a magyar nemzeti szellemnek és culturának, művészetnek és művelődésnek áldozni a pápai Jókai kor. Ks miként a legkisebb kristály, ha telített oldatba esik, magához vouza a szerte levő szétfutó különböző tömeg részeket s azt eredméuyezi, hogy a szerte folyó anyag egy sürü szilárd anyaggá változik : ugy akar a pápai Jókai-Kör a városi és vidéki intelligencia szétfutó elemeiből egy egységes kis mcu/i/ar tát' sadalmat, egységes müveit társas életet szervezni a léleknek az észnek, a szívnek nemesebb, magasabb, idealisabb követelményeinek kielégítésére. Az akar lenni a pápai Jókai-kór. a mi a madárnak a szárny. A madarat a szárnya teszi képessé, hogy a felsőbb regiókba repülhessen; a Jókai-kör tagjainak szellemét, képzettségét, tehetségét akarja képessé tenni a szárnyalásra. Ks örömmel fogja a t. k.-gyülés a hi/atalos jelentésekből tudomásul venni, hogy a Jókai-kör működésében mily örvendetes haladás mutatkozik. Igaz, van — fájdalom — néha szomorú eseményünk is. Ilyen volt nemrég, hogy eltemetnünk kellett körünk alelnökét, Szilágyi Józsefet, a kinek nemes alakját fáj nélkülöznünk. Végtisztességénél megjelent körüuk testületileg ós koszorút tett le koporsóján annak, aki önmagát és másokat művelve, munkája közben faragta meg önmagának azokat a gerendákat, a Ulíkból épül a legnemesebb épület: a jellem és a kötelességtudás. Körünk hold. alelnöke iránti tisztelete és kegyelete jeléül — más irodalmi társaságok mintájára — külön emlékbeszédbeu fog megemlékezni" a dicsőültről annak idején. De másfelől lesörvendetesebb, hogy az a kit mesterünknek és védnökünknek tisztelünk : Jókai e napokban ülte meg születésének 70-ik évfordulóját. A kör nevében voltam bátor őt, a költő királyt, táviratilag üdvözölni, mely üdvözléshez a t. közgyűlés is bizonyára szive*,'t» hozzájárul. Jókai neve t. közgyűlés körünk cimtáblájáu kifejezi programm mk lényegét. Jókaibau birja a nemzet igazi és nagy ideáljainik legfényesebb interpraetálóját. S hogy mik a nemzet igazi nagy ideáljai, erre ő maga megfelelt. Ideál hazánk ezredéves fennállása. Ideál a koronás király és a nemzet közötti szövetség, az alkotmány, a hűség. Ideál a nő és vele együtt a családi élet: ideál a becsület, a min a társadalom nyugszik : ideál a nemzeti irodalom, s művészet és a humanizmus, az újkorszak e vezérlő uemt'ije. Ks Jókai ez ideálokért küzdött ragyogó tollának minden betűjével. Pedig milliárdnyi betűt irt. S ezért csak magáról mondhatná el, hogy ő volt a költő, a ki meglátta az égi csipkebokorban az Istent és a ki tolmácsolni tudta az égi szót a reá figyelő nemzet előtt. Mint iró nem hálványpapja az érdekek aranyborjuának, s a hin gyönyörök réz kígyójának, de felkent igaz őre a nemzeti és emberi erények frigyládájának. Ha valakire, ugy Eteá, nemzetünknek Baropt által csodált és irigyelt büszkeségére áll igazán, a mit Kóla költő társa jubileuma napján elmondott, mikor őt Mózeshez hasonlította, kit az Ur angyala fel vitt a magaslatra és megmutatta néki az igéiét földjét. A költ i Ígéret földje a halhatatlanság. Ks Jókait a nemzet ölelő angyala felvitte már e magaslatra és azt mondta neki: Nézz körül, hogy hódol neked nemzeted és izleld meg hát a halhatatlanságot, a mely te Keád vár! Mert szőke Cigányleány is. .Majd a szép FkttS és festői jelmeze kelt csodálkozást mindenfelé, majd pedig a csinos Kot i : ion ordóival és a kedves (Méhledny kötényeivel vonja magára a szemlélők Ügyeimét. Kgyfelöl a népviseletek dominálnak, a gyönyörű VeerkeeZ', O-Bécei-, Oreez-, Totes a magyar AratóleángeJc, A má.-l ; . oldalon a bércig Virégárneieéng közelében a virágok foglalnak helyet, M ígétö Ceipkerátfn, a szerény Haváéigyopár és a OgSnggvirág. Személyesítve vannak * Tél és Karnevál bohóc) szép tántazi-kosztümökl»en. ugy a sport is a Zeoki sikerült jelmezével. Kiles öröm ül vonásaikon és játszi mosolylyal beszélgetnek ... Kitüntették megjelenésükkel a balt: Niger Ágoston apát-plébános egyleti elnök, dr. Fengvetey Ferenc orsz. képv. ugy a pápai előkelőség számos térti tagja. Kövid ismerkedés és bemutatás után kezdetét vette a tánc, a melyre az arauyfiatafság is meglep., számban kirukkolt és tamolt a legnagyobb hévvel és hamisítatlan jó kedvvel. Mígnem eljött a szünóra ideje és vacsorához ült a báli társaság, hogy utána fokozottabb, pezsgőbb tűzzel járja a szoupé-csárdást, mely épp két óra hosszáig tartott, és a többi táncokat. Fényes siker koronázta a rendezőség buzgó fáradozását, mert a mellett, hogy egy tele|thetlenül kedves mulatságot szerzett a jelenvoltaknak. a jótékony célra is szép össztget hozott össze. Legvigabb és legderültebb hangulat mellett ki világos-kivirradtig tartott a tánc s a zene utolsó akkordjai reggeli nyolc óra felé hangzottak el. Szóval fesztelen nagy tánckedv és a valódi kedélyesség jellemezte az egész idő alatt a mulatságot, a mely lehetői legjobban ós legszebben sikerült. Csinosak voltak a női táucrendek, | melyekuek címlapját rokoko-jelmezes alakok disz tették. A négyeseket .HL' pár táncolta. Hölgyeink névsorát a következőképp sikerült összeállítanunk : Leányok: Baly Jolán |cigányleány>, Báron Kmm% tótleany). Bartbalos Olga vízi nimfa . Berger Anna, Bock Mici, tlrósz Mariska gyöugy virág,. Hanauer Sata i festő , Horvátth nővérek aratóleáuyok , Jakubovich Marian (csipkerózsa), Kiss Vilma oláhleány;, Kramarits Aranka • Bódéi 'havasi gyopár-, Lampérth Margit (N.-(jiyimóti zsokéi. Lazányi Rózaíoroseleányi, Nagy Gabriella ítél), Nosztriciusz Mariska ' bohóc V, Oláh Emma Marcaltöj, Pentz Kliz, Peutz Mariska (I>áka) ( kotiliou l, Stemer Etelka íalt-Wi^n i. Tóth (íizi 'felsíi-bajorleányi. Tóth Jolán (cserkeszleáuyi, Weber Olga Diana, Uuger Izabella virágárusleányj. Asszonyok: Báron Jakabné. ISotka Jenöné. Orosz E léné, Hanau* Béláné, özv.Haunig Ferencné, Horvátth Károlyné, Kerényi* Andorné, Kramarits (Józané (Bódé), Kreisler Manóué. özv. Lázár Benőné, özv. Marinczer Antalné, özv. Nagy Boldizsárné. Neiihauser Imréué, özv. Nosztriciusz Imróné. Oláh (Sézáné tMaroaltö), Pentz Józsefné Dáka . Pollák H"urikiié. üzv. Soós Ignáené, Steinberger Lipótné, dr. Steiner Józsefné. Sült Józsefné, Szvoboda Veneelné, Tóth Lajosné, Weber Itezsöné. Síép hölgyközönség ült az erkélyen is és pedig: Hauau»r Zoltánué, Hanauer lluska, Hannos nővérek, Kis Eszter, Kis nővérek, Kósa Karola, Pakróez Kálmán ne Schlesinger Ferencné, Schlesinger Vilmosné, Tóth Jánosné, Tóth Juliska, (Jold Katalin stb. Karnevál henry.
