Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-02-10

I Szilágyi József. 1H27 Bg. Főiskolánknak gyásza vau ! Régi jeles tanfértiaink egy Tarezy, Bocsor és Vali után, a régi gárdának egyik kiváló tagja, Szilágy] József is levetette porhüvelyét és ezután csak szellemével jár-kel közöttünk. () 43 esztendeig volt a pápai főiskola gyu.uasiumi tanári karának hivatott mBnkal tagja, büszkesége, a ta nuló ifjúságnak pedig élő példánya, lelkes útmutatója a kötelesség teljesítésében. Született Vámoson, Veszpi émmegyében 18-27 decemberében jómódú közbirtokos ne­mes szülőktől. Elemi iskoláit szülőfalujában jó eredméuyuyel végezvén, szülői a tehetsé­ges fiút Papára hozták 1840 őszén. A kö­zépiskolai éveket,ag\ mnasiumokiiak akkori rendje és állapota szerint, 1846*baa végezte és ezen év őszén az úgynevezett acade­miai cursusra subsci ibált. Ezen académíai cttrsuson, a második éven, az ugy moudott historicusok között érték öt az 1848 i már­ciusi mozgalmak, és ő több lelkes társával előbb a pápai nemzetőrség, majd a politikai események fejlődésével az iskola május 23-án bezáratván, azonnal a pesti I. hou­védzászlóaljba állott honvédnek. Az egész szabadságharc alatt a péterváiadi helyőr­séguél szolgált, a szerbek elleni több csa­tározásban részt vett. — majd a vár fel­adása és a honvédfegyverek leiakása után szülőföldén húzta meg magát. 1849 őszén ismét l'ápán találjuk őt az alma mater kebelében, hogy félbe szakadt tanulmá­nyait folytassa, melyekből a fegyverek zöreje kizavarta. — Az 1850—51 tauévbeu, ismét mint academiai tanulót látjuk a jogi tudományok hallgatói között. Az aca­demiai négy év alatt tanárai között voltak: Bocsor István, Taicy Lajos Stettner György, Váli Ferenc, Kis Gábor, Barátit Fe­renc , Kerkapolv Károly. Leguagvobb be­folyással volt reá Bocsor, a kinek hatá­rozottan kedvelt tanítványa és a kinek ő mindenben hü követője volt. lH5l-ik évnek őszén a Thun-fele is­kolai rendszer SÍ érint alakíttatván át kö­zépiskoláink, és az elébb szokásos évi prae­ceptorok helyett; rendes tanárokkal láttat­ván el gyinnásiunuiuk is: a< egyházkerület figyelme és bizalma S/iláfr\ ink felé is fordult a választásoknál, mivel benne elég biztosítékot talált az ifjúság vezetésére; bár még nem végezte egészen pályáját, de tanuló éveiben mindig első kitűnő volt. Tanártársai voltak ezen időben Tar­ezy Lajos, Bocsor István . Váli Ferenc, Baráth Ferenc , Kotasz István , Kalmár József, Csepely Sándor. Seregély György, Tóth Balázs, Jády József, Szép Gábor. Ezek kii/ül immár csak Baráth Ferenc, Jádj József és Szép Gábor, mint nyugal­mazott tanárok , és Seregély György, mint mezőlaki lelkész élnek míg, A gymnasiu­uiunkat ért ezeu átalakuláskor muködött testületből ime már 9 en az örökéleté. 1860 ban,a Bach korszak elmultával, a Schmerling időszak beálltával, a prot. iskolákban hangoztatott restitutio in integ­rum idejében, gymnasiumunk 6 osztályúvá alakul. Ezen szűkebb csoportból, a 6 osz­tályú gymuasiúni fölé rendezett, ugy ne­vezett két évi bölcsészeti tanfolyamba emeltetett Szilágyi József az egyházme­gyék szavazattöbbségével, 1862-ben a latin és görögnyelv tanárává icadémtai tanára­ink fizetésével. — Ezeu két évi bölcsé­szeti tanfolyam lM72-ben ismét a gymua­sium kiegészítő részéül olvasztatván be, Tarczyval együtt ő is bele jött a fögym­nasium keretébe. 1860-tól évenként változó és korrendi sorban következő igazgatók vezették és igazgatták a gymuasium és ifjúság ügyeit. Ezen soros rendben több izben volt igazgató ; 1H85—6 tói kezdve a főgymnasíiimi igazgató, a tanári kar jelölése mellett, az egyházkerületi közgyű­léstől választatváu és erősíttetvén meg, Szilágyi József lett háromszor egymásután lack s megmozdult minden sziv. Nem mondhatom, hogy ..hevesen dobogott", mert mindnyájan oly sziv fölött rendel­keztünk, amely már annyi csatán ment keresztül, hogy elég, ha ily mólon ád életjelt magáról. — Unalmas, de distingvált kompá­niába kerültem — kezdte a kis baba, — hogy vagy bárom, neked már otthon kéne lenned; vagy nem érz-d még a 72 év terhét ? ! Suttogás, köhéoselés minden vona­lon . . . kezd érdekes lenni, ez jobbfajta hölgy lehet, mert a viszonyokkal oly is­merős; közelebb is buzi) ltunk mind az érdekes vendéghez; a kölönben csendes vérű podesta pedig kiadta a parancsot: — Senkit se be, se ki ! Közben csengett a pohár, szállt a i üst, egyre jobban mozogtak a szivek és szövődtek a gondolatok. — Nem hiszem, hogy a sajtár mellől szöktél volna ide, kedves babám — sza­kítja félbe egyikünk a báróval való enyelgését. — Eu sem — volt, a határozott vá­lasz. Fidtálalok én neked a klassikusok föztéböl mindjárt egy sajtárral is, hogy kis kezeim társadalmi állását újra ne sértegesd ! S erre egyet köhintett. Mindnyájan összenéztünk. Ez a kö­högés ... ez gyanús. Barátom, ez férfi . . . e j dehogy ; nem látod milyen kicsike a keze. — Kérlek, hiszen neked szivaros férfihez illő gégecatarrhusod van, te bi­torlója a szép nem külsejének — vágok közbe ; erre felugrik a titokzatos hölgy s elénekeli szép alt-hangon a „vorrei mo­rire u kezdetű olasz dalt. — No már, ha ez nem hölgy, akkor én sem vagyok férfi — kezdé erre egyik­másik. S már én is a hívők táborához csatlakoztam, mikor a bejövő cameriere a fülembe súgja: „"z a hölgy nem hölgy, hanem férfi'* — s hogy hamarjába össze nem szamaraztam, azt csak annak kö­szönheti, hogy magához hívott a báró, aki diadalmas mosolylyal értésemre adta . „ez a hölgy hölgy, még pedig tudom is, hogy kicsoda: egy barátomnak X báró­nak a uevelönője ! u Képzelhetik azt a zavart: egyetlen hölgy vau köztünk s arról sem tudjuk biztonsággal, hogy hölgy-0 ? Elhatároz­tam ezek után, hogy melléje ülök. Tanul­mányozni fogom öt. Csak homlokát lehetett látnom s egy kevés felgöndöritett hajat. A hom­lokon, a jobb szem fölött láttam két szemölcsöt, Ebből józanodjam ki, mikor emellett minden mozdulata s hangja foly­ton elárulja a nőt. Föl is hagytam a re­ménynyel, hogy ily fogyatékos anatómiai vizsgalatnak eredménye lebessen — s ama biztos tudatban, hogy szellemes nö­vel állunk szemközt - neki versenyt udvaroltunk. igazgatóvá. Most 1894. nyarán pedig mái 6 évre lett igazgatóvá választva. Ezeu 43 évi működése alatt a görög­római classicusok. különösen Demostheues, Cicero, Horatius és Tacitus műveinek va­lóban életteljes és megragadó magyarázásá­val hatott az ifjúság hazafias és erkölcsi nevelésére. .\ lelkesedés elragadó hevével értelmezte a görög-római classicusokat. Az lilás fejtegetésében mintegy maga magán tette s/.emlélhetövé a trójai monda nagy höseit.Magával ragadta hallgatóit. Mint hazafi és polgár, ha és a míg szükség volt reá, mindenkor megtette polgári kötelességeit. Mint megyei bizott­sági tag, Pápa városi képviselő, egy idöbeu a városi közös iskolai szék elnöke, az. újabban keletkezett Jókai-kör egyik alelnöke, a kaszinó és városi takarék­pénztári igazgatóság tagja: mindig ott járt az.elsök között. A méltánylás, elisme­rés és becsülés koszorúját teljes mérték­ben megérdemelte és kivívta magának. 1878 decemberében kelt össze Kassáról Deuk Irma úrnővel. Általában jószivü, embertársain segíteni szerető ember volt. Komolyabban betegeskedni 1893 nya­rán kezdett. — Többször kert orvosi taná­csot, az öt rendesen és gondosan kezelt Dr. Steiner József főiskolai és várost főorvoson kivül Dr. Angyáu Béla, Dr. Kétli budapesti, majd Dr. Nothnagel bécsi híres orvosoktól ; de betegségét biztosan megállapítani nem tudták. 1894 tavasz­tól már tanóráit is helyetteseknek kelle ellátni. Baja mind jobban súlyosodván. a főtiszteletü egyházkerület 18v*4 szept. kö­zepén tartott közgyűlésében egy évre sza­badságolta. — Ezóta szobáját el nem hagyta. Hol könnyebben, hol súlyosabban volt. Január végén már táplálékot is alig tu­dott magához venui. Február 3-án végre kiszenvedett Áldás legyen emlékén! P. 8z. K. Gondtalanul folyt ezután a múlatás tánc- ének és bor között s Terpsiehore türelmes törvényei mellett a Tamások is megszűntek kételkedni. Eközben egy ér lekes est kellemes emlékeivel megterhelve távoztam a mu­latók közül s mindeddig sem tudom, hogy ki nyerte meg a szép maszk szivét. Bárki volt a/, a szerencsés, én nem bánom. Nem mintha nen tartanám soka érö kiucsnek egy női szivet bírni : de ama jelenet után, amely ma reggel a tenger­parton velem megesett, nem irigylem többé a boldog szerelmest. A „Poseidon" gőzös kapitánya éppen telt torokkal kiabált a „nostromi"-knak, hogy oldják le a köteleket a „bója" ró] s kössék a parton lévő vasducba ; a kis gőzgép, amelylyel a vasmacska nag\ r lán­cát vontatták, egyre zakatolt s igy alig hallottam, midőn „jó reggelt/' kívánva mellettem termett egy főhadnagy, kezet, szorított, egyet mosolygott s odább ment dolga után. Szerettem volna utána futni, de tüstént elveszett a nagy néptö­meg közt, amely a hajó kikötését nézte. Az a kéz, amelyet most szorítottam, milyen kicsike volt . . . egy cséppel sem nagyobb ... az a gyanús mosoly . . . nem lehat más oka reám mosolyogni ... és — képzeljék csak - - amint szemébe néztem, a jobbik fölött ott találtam a két szemölcsöt. Fiume, !89">. jar.nnár 2H. Dr. iám/ Frigyes. Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom