Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-12-22

PAPAI LAPUK Szolgabirák : Doktorits Sámuel (Veszprém), Könnendy #óla (Pápa), lielák Lajos (Devecseri, llu<:ár Gyula (Zirc), Kányay .József íEuyiugi. Ellenjelölt csak egy volt, ós pedig a zirci járásban szolgabírónak Keserű Imre eddigi szo'gtbiró, kit sem a zirci járás, sem a közgyűlést megelőző nagy kouferencia még csak ]i,:n is kandidált és a ki, a kandidáló bizottság kandidálása dacára a közgyűlésen sem nyert szavazatot és igy a tisztikarból kiesett. A hosszantartó óljenzések megszűnése után Véyhely Dezső kir. tanácsos alispán elfoglalván székét, szép szavakban megköszönte ugy a maga, mint tiszttársai nevében a bizalmat és biztosította a vármegye közönségét, hogy jövőben is oda fog törekedni, mikóp a benne helyezett bizalmat továbbra is fentartsa magának. Ezután az újonnan megválasztott tisztikar előtt Fádoki Ödöu zirci apát olvasta fel az esküt, melyet azonnal letettek. Mire az egyes megyei választmányok ós bizottságok egészíttettek ki. Végül az elnöklő gróf főispán igen szép beszédet intézett az újonnan megválasztott tisztikar és a vármegye közönségéhez és bezártnak nyilvánította az ülést, a mely a főispán és az uj tisztikar éltetése mellett ért véget. Vízkérdósiink* és a memorandum. Tiszteletre méltó az a tör 'kvós, mit orvosaink és gyógyszerészeink a modern eszmék hatása alatt kifejtenek vizkórdósüuk megoldása céljából ós csak a legnagyobb dicsérettel adózhatok a tek. városi tanácshoz benyújtott emlékirat szerkesztéseért, miben annyi gond és fáradtsággal szerzett adat van összegyűjtve, de részemről, csak igaz meggyőződésem ós felfogásom ellenére járultam volna elfogadásához. Távol tőlem az a gondolat, vagy inkább önhittség, hogy auuyi nagy tudományú és szakképzett térbu egybehangzó véleményét legjobb tehetségeim szerint ne méltányolnám, de városunk életbevágó érdekei parancsolják lelkiismeretemnek, hogy teljesen ellentétes felfogásomat el ne hallgassam és hogy a már nyilvánosság tulajdonát képező emlékiratról teljesen tárgyilagos bírálatomat elmondjam ; „audiatur et altera pars

1

' ós az igazság keresése tekintélyt nem ismerhet, csak tényeket. A Tapolca városuuk életere, ez adott alkalmat arra, bogy itt város keletkezhessek és ezen Isten áldása látja el századok óta városunkat mindig egyenletes mennyiségű s közel egyenlő hőfokú es a lakosság túlnyomó többségének egyedüli italul szolgáló vizzel, egyéb megbecsülheti'*)! érdemeitől most. minthogy szorosan a tárgyhoz nem tartoznak, kénytelen I itt nem egy álló, han;m folyton nagy sebesvagyok eltekinteni. seggel folyó vizröl van szó és a sok durva Menuyiségi tekintetben kifogás alá nem piszok vagy a feu ekére kerül és a levegőtől eshetvén, összes Ügyelmünket a víz minőségé- elzártan ártalmatlan les/., vagy tovaúszik ; az nek elbírálására fordíthatjuk, annál is lukább,! eső, vagy hóolvadás által belesodort,- a fürdés mert ez a támadások célpontja és a memoran- j és egyéb okok által felkavart iszap és töyeuy. dum lényegét is a víz rosszaságának vegyi uton való bebizonyítása képezi. Minden élvezhető ivóvíz jó, ha nem fertőz ós ha vegyi alkatrészei a szervezet rendes működését bármily hosszú használat után sem befolyásolják. Az ivóvíz minőségének vizsgálatánál mindinkább visszatér a tudomány a legrégibb, legmegbízhatóbb és legegyszerűbb módhoz: a tapasztalathoz és igy ha B0 szabb állás utáu langyos állapotban sziu, íz és szagtalannak bizonyul, akkor a vegyi és a górcsövi vizsgálatok csak másodrangú szerephez jutnak. A vízhez járulható ártalmas vegyi batáuyok ezen tulajdonok egyikét, majd másikát, befolyásolják, azaz ritka kivétellel a víz szint, izt vagy szagot kap tőlük. A fertőző anyagok, a baktériumok szintén ezeket rontják meg, mert csak szerves anyagokban dús viz lehet talajuk és köztük a rothadást okozó baktériumok lévén a legerősebbek, ennek következtében a viz opaleskálni kezd, majd dohos izü lesz s csakhamar teljesen megrothad. Részemről csak meg közelítőleg s-m tartom lehetségesnek, hogy jól felszerelt intézet nélkül az elemzések finomsága miatt ivóvizet rainölegesen vizsgálni lehetne. A górcső sok esetben adhatua felvilágosítást, de a gyakorlati életben már csak azért sem nyerhet tért, mert a fertőzést okozó apró szervezetek feltalálása az ivóvízben még a legkiválóbb szaktudósoknak is nehéz feladat és annyira helyhez ós időhöz kötött a fejlődésük, bogy ritkán sikerül a tiszta tenyésztés. Mig a szerves anyagok vizsgálata az üledékben arra, hogy állat vagy növényrészek-e? csak tisztán tudományos értékű. Ezen általános és részemről szükségesnek vélt kitérés után szabad ismét visszatérnem a konkrét, tárgyamhoz. A forrásoknál a Tapolca vize kitűnő ivóvíz, a föld szűrő hatása folytáu baktériummentes, de 24 órai állás után uómi, fehér üledéket képez, ezeu csekély mészfelesleget, csakis előnyére Pápáig haladtában elveszíti. Es ezen kitűnő ivóviz a sok piszok és fertőzés által állítólag teljesen tönkre tétetnék! Bátran ki merem mondani, hogy ez mind csak a szokás-mondás folytán megrögzött előítélet ós ezeu téves előítélet alól sajnos! még az emlékirat sem tudott szabadulni, mert mind ezen fertőzések és piszkitások tárgyilagos megfigyelésnél csak elenyésző csekélységek. Még ha álló vizröl volna szó, még akkor sem tudná a több millió liternyi napi meuyiségben megújuló, friss vizet a talán mégsem oly túlsók auyag b-jutás* lényegesen megrontani, mert a mi itt nagy tényező volna, a városi mi különben is csak mechauic3 volua ártalmas, lassankint leüllepszik, de mindezek a vizzel szervesen nem kever -diiek és miután szűrés és leüllepités által a víztől különválaszthatók, mint lényeges részek tekintetbe uem jöuuek. Vegyileg a Tapolcát csak a talaj viz, vagy csak rendszeresen, uagy ineunyiségben bejutó, ártalmas vegyanyagok szennyezhetnék. Hogy a talajvízzel nem ériutkezhetik: az már felületes fekvéséből ós csekély mélységéből követkestethető, do kétségbe vouh&tlauul bizonyítja a talajvíztől független voltát az a körülmény, hogy a durva piszok ós a leüllepedett iszap eltávolítása céljából eszközölt lecsapolások alkalmával medre teljesen kiszárad. Nagy menynyiségü vegyi auyaguak csak a kékfesték és némi hígított kénsav tekinthetők, de ezeket csak szigorúan kiszabott és alkalmatos időben bocsátják bele ós a viz hamar elmossa. Leglényegesebb volui azou ártalom, mit a folyton s gyorsan szaporodó és a fertőző betegségek okául kiderített baktériumok s főleg a bacillusok okoznának, de ugyancsak rossz helyre kivaukozuának, ha a Tapolcába kerülnének, mert ezek a nyugalmat, a sötétséget és a zárt helyet szeretik, mig itt sebes mozgást, iniudig uj vizrószletet érő légáramlatot és tényt egész a fenékig, találnának. De mindezeknél hatalmasabb fertőtlenítő erő, mivel a természet reudelkezik, az, hogy az ily tiszta vizekbe jutott fertőző anyag hatása pár méternyi távolban a kellő hígítás következtében teljesen megszűnik. De mik azok a fertőző betegségek, a melyek az ivóvízbe jutó kórhatáuyaik által fertőztetnek? Ezek a bélrendszer betegségei: a typhus, a kolera és a vérhas. Ezek közül a typhus, az, a mit a tudósok állandóbb jellege folytán zsinórmértékül használuak ós ha az igy gyűjtött statisztikára adhatunk, helyzete 8 halálozással a 10.000 re viszonyítva évenkint uem épen kedvezőtlen ós miután ezen ragályokuak nincs szükségük vezető közegre, az élénk közlekedés, a rossz talaj, a nedves lakások és a rendetlen életmélnak tudható be e "/„„ is, És ne feledjük, hogy ezen esetek tul nyomé; többségét az idegenek adják, kik a kemény kútvízhez Vannak szokva ós igy szervezetük csak a bólreudszer erős megviselésóvel tud alkalmazkodni, mihez még a családi élet kényelmeit nélkülöző helyzetük is hozzájárul. De ez miudeuütt igy van, a hol folyóvizet isznak, de mások nem hireaitik el folyóvizüket ilyen előítéletekkel, mint mi. Hogy a folyóvíz mennyire felette áll a kutvizuek, mutatja, hogy a folyómeuti lakók szívesebben piszok, annak csak lényegtelen töredéke jut, fogyasztják, bármi zavaros, mint a kristálytiszta, i bele a sok szerencsés körülmény folytán. De I de hamis kútvizet. Es ebben igen helyes fela nép urai. Mi a kép viselői-választás V mint a legügyesebb hangulat. Az egyiké a meggyőződés, a másiké a pénz, a harmadiké az okos ítélet, a negyediké a buucfut állítás. Az öreg Pulszky miért bukott meg? Mert az elleniéi kortesel el tudták hitetni a választókkal, bogy a melyik kerület háromszor választja meg ugyanazt a képviselőt, annak penziót kell űzetni (élénk nevetés). Hiszen ha Veszprémmegye választó közönsége nom volna oly igazán jóakaratú s emelkedett szellemű publikum, ki buktathatná az alispánt, csak rá kellene fogni, hogy ö hozta be a xtem/ilit (élénk derültség ós éljenzés). Gróf Hunyady László fellépett egyszer képviselőnek. A választók azt mondták, mi megválasztauók, de nem ismerjük ki az. Maguk Uem ismerik, mondja egyik kortes az a Hu nyady László az, a kit a hazáért Budán lefejeztek, (általános nevetés) s megválasztották. A magyar nép hangulata gyönyörűen vau kifejezve Petöfyuek „Falu végén kurta korcsma" kezletü szép költeményében. A magyar népbangulat a közelmúltban a véderő vita alkalmával oly irgalmas módon mutatkozott, hogy leiakarták boritaui a miniszterelnök kocsiját és beakart ak hatolni amin iszteriumba,a midőn alegüagyobb zavargás között, mint villáin terjed el » megrendítő hir; ui"ghalt a király fija. A felizgatott szenvedély rögtön mély uéma bánatba merül, csend lesz se gyász a magyar nép hangulata. Usak arra akarok még kiterjeszkedni, hogy hogyan akarják felkelteni a hangulatot a világirodalomban. A romanticismus tulhajtását honosítják meg ugy a színműben, mint az irodalomban. Éppen mostanában olvastam egy színdarabot, melyet Párizsban 500-szor adtak elö, mely a forradalom kinövése az irodalomban; ez vérrel fest és vért hoz a színpadra. Egy politikai szökevényt keresnek mindenütt, ki álruhába öltözve menekült. A lateráni templomba menekül, hol éppen egy fiatal festő fest. Ez elrejti villájának kertjében a megígéri, hogy nem árulja el. Alig búvik el, jön Toszka hites énekesnő, észreveszi, hogy Miirió, a festő va'akit rejteget, féltékeny lesz, követeli a rejtöaö megnevezését. Márió megesketi kedvesót, hogy nem árulja el a menekültet. Nemsokára jönnek az üldözök Máriót faggatják, fl hallgat, majd kínzó csavart alkalmazuak fejére, de ö ekkor is felkiált: Toszka ne áruld el öt. Azonban Toszka is csak nő, és abból a fajtából, melyet Isten akkor teremtett, mikor a szivet alkotta, felfedezte a menekültet. De késő Voll már, mert az mérget vévén, halva hozzák elö. Most elfogják Máriót, és halálra ítélik. Toszka kéri a kegyelmet. Megnyeri. De a népnek elrettentő példa kell. Máriót fegyveresek kikísérik a vesztő helyre. Toszka jelek által akarja biztatni kedvesót, bogy legyen bátor, ez azonban nem veszi észre és mire jönne a szabadulás, a vesztőhelyen tőrrel szíven szúrja magát. Midőn a poroszlók távoznak Márió mozdulatlanul a vesztőhelyen marad. Toszka a szerelem és vigasztalás kibeszélhetetlen melegével és gyöngédségével közeledik hozzá, beszél neki, hívogatja, do megdermedve találja Máriót. E végső jelenetet az előadó, megrázó színezéssel és oly elragadó, megigéző hatással varázsolta elénk, hogy a népes publikum szívverését mintegy hallottuk, s a mély meghatottság érzelmei voltak láthatók az arcokon.) Ez is baugulat, de abból a fajtából, a mely a szivet uem megnyugtatja, hanem a vért felkorbácsolja. Es nekem szükségem volt e példára, hogy bebizonyítsam | hogy a hangulat egyformán szült a teétát és a tragikumot. Nekem szükségem volt végig klavirozui az érzelmek skáláján, hogy beigazoljam, bogy a világ se jó se ferde, sem örömnek sem liánok tanyája, hanem olyan, a milyennek mayám alkotom a hangulat által. (Hosszau tartó lelkes éljenzés.)