Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895
1895-02-03
XXII* évfolyam. ti. szám. Pápa, IfettA. IVbriiíir :|. PÁPAI LAPOK, Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség i Jókai Mór utca Mfc\, hova a lapnak szánt közlemények küldendőn. Kiadóhivatal: (ioldberg (iyula papirkereskedése, Főtér. I.nptulajdonos : di*. l'enyvessy l'oreno. Felelős szerkesztő: Körmendy it.-ia. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hirdetések a leírjutányosabban felvétetnek. A lap ára: Egész évre ti frt. félévre 9 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes szám ára ló kr. Társadalmi életünk. Kégóta halljuk a panaszt innenonnan felbangzani, hogy városunk társadalmi közélete kezd mindinkább aláhauyatlani. Városunknak van tübb elsőrendű közhivatala; vaunak számtalan sok egyletei, körei; van nagy intelligenciája, de nincs — társadalmi élete. Mert nem tartjuk társaséletnek a véletlenül összeverődő asztaltársaságokat, nem a kártyázással foglalatoskodó köröket, nem az alkalmi névnapokat, uualomszülte zsurokat, — de a társaséletet a franciák értelmében és felfogásában veszszük, hol minden ember talál egy-két órát hetenként egy kis szellemi élvezetre is, bol az összejövetelek nem a kávét ós más becsületét fogyasztó pletykakörök, hanem a szellemi élet nvilvánulásai, hol a férfi a nők társaságát egy kissé magasabb stilii és poétikusabb zamatu társalgás és szórakozás kedveért keresi 8 viszont a nővilág minduntalan alkalmat nyújt a társasélet örömeinek nemesebb formában való élvezésére. Tán sehol sem oly rideg, szakadozott, különvált, klikkszerü a társasélet, mint jelenleg hazánkban s különösen a vidéki városokban. Nemzeti művelődésünk kifejtése, ápolása, és terjesztése magasztos céljainak elérése — s ezzel összeköttetésben a társasélet emelése végett megalakult városunkban a „Jókai-kör*, mint társadalmi életünk újjáalakításának remélhetőleg tevékeny előmozdítója. Sok szép és nemes célja van a körnek alapszabályaiban körvonalom*, a kör elé kitűzve, s ha az>k<iak csak egy jó részét sikerülend, közo< erővel, vállvetett munkával a kör tagjainak a megvalósuláshoz közelebb juttatni, már akkor is igen szép feladatot oldott meg. Ma pedig összes céljait sikerül megvalósítani : akkor valódi áldása lesz közéletünknek. Már eddig is megmutatta a Jókaikör, hogy életképes. Ái*^ae emlékeznék a körnek ina egy 1 éve fényesen lefolyt Jókai-jubileumi díszelőadásaira, s később a »(JriftV-ben és a színházban tartott estélyeire? Vállalkozott továbbá a kör városunk monográfiájának a milleniumra megírására. Saját kebelében egy életrevaló, derék zenekart is szervezett. Irodalmi pályázatait pedig mostanában fogja kitűzni. Hogy működését a kör ez ideig teljes mérvben ki nem fejthette: nagy , akadályul szolgált egy alkalmas körhelyiségnek hiánya. Ma azouban, midőn ez már megvan, megvan egyúttal az al[ kalom és az idő is arra, hogy a kör más irányban is, -különösen a mi társadalmi életünk élénkítését és emelését illeti, tevékenyen működhetik. Legutóbb, a körnek uj helyiségében tartott első könyvtárnyitási napján és a zenészeti szakosztály ma egyhete tartott ülésén, komoly megbeszélés tárgyát képezte az, hogy a kör céljának megfelelőleg, helyiségében a hetenkénti társas összejöveteleket honosítsa — teremtse meg ; nyújtson alkalmat a kör tagjainak hogy hetenként 1—2-szer a kör helyiségébe összejőve, ott szellemi szórakozást is találhassanak. — Legyen a Jókai-kör egy olyan otthon, a hol városunk intelligens közönsége, levetkőzve klikkszerü nézeteit és otthon hagyva az egymás iránt esetleg táplált ellenszenvet s előítéletet, magát mintegy családi kórben érezze és a kör által nyújtott irodalmi és zenei élvezetben, a rég hiányzott szellemi szórakozást fellelje. Azonban mindez hogy létre jöjjön : | attól függ, mily mértékben fogja fel köA PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Az a fényes . . . Az a fényes égi kárpit, Klszéditne óh ! de bárkit; — Ha fellebben — Mely ott ragyog két igéző Szép szemeiiber. Isten a megmondhatója, Nem tehetek - nem én róla ; Nézem, nézem . . . Kár eléget lángsugara Tudom, érzem. Nézek, nézek, bele nézek, Kötve tart egy szent igézet Szűz varázsa : Hogy imádjam ! leborulva, Megalázva . . . Oh csodás e szemek éje; Ott fürdik a menynek kéje Mint egy álom . . . Ha eléget: lehet-e már Szebb halálom ? ! Soos Lajos. Minek is a szerelem a . . . — A .Pápai Lapok, eredeti tárcája. — Leveldi Békássy Archibáid ur pontos, rendszerető ember volt; amint ez a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, az alispánhoz illik ; sokan azt mondták ugyan rá, hogy magába zárkózott, söt rideg mogorva ... de hát azt persze csak „ugy mondták" ! Valójában nyugodt fellépése, előkelő magatartása illő keretül szolgált 3zéles vállú, közepes erős termetéhez ; s miután az embereket nagyon jól ismerhette, keveset törődött azok mende-mondáival. Özvegysége előtt vig kedélyű, társaságot kereső ember volt, de mióta felesége nélkül járja a világot, illendő komolyság a ' jellemvonása. Most Íróasztala előtt ül, de nem hivatalos aktákban böngész, hanem egy levelet olvas, egy finom apró női Írással telehimzett levelet, melyben a miuisteri tauácsosué sógorasszonya arra keri, hogy Malvin leányát, ki éppen most kerül ki zárdából, — egy évre oda vehesse magához. Mert hát férjének társadalmi állása ... az ő összeköttetései s más egyéb körülmények miatt úgyis házat kell vinnie s milyen segítségére lesz ö neki itt Malvin . . . meg, hogy mit- is csinálna az a fiatal, tapasztalatlau zárdai növendék ott l a nn Farkasfalván özvegy apjáuál auya nélkül t pedig bizony az anya hiányát sohasem pótolhatja egy férh, ha mindjárt a legjobb apa is a világon, — mert hát ilyen a nők alkotása . . . majd 0 lesz neki anyja, ha kell testvére és barátnője is az élet hajnalán . . . Az alispán ur mégegyszer elolvasta a levelet, gondolkozott felette hosszasan aztán felsóhajtott, hogy: igaz, igaz? . . . és megírta Antónia sógorasszonyának, hogy nem bánja hát, maradjon náluk a leánya. Pedig ugy gondolta ö azt azelőtt, hogy ez a leány lesz az ö felviditója, ha fáradtan, hivatalos gondokkal terhelten hazajön, lecsókolja homlokáról a borút, okos, kedves csacsogásával visszavarázsolja a rég multat, mikor még a felesége nem költözött egy boldogabb hazába . . , 6