Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-12-01

Hu ló Kálmán üdvözli erre uj slnök társát, a ki a/a tán püspöki székfoglaló beszédét tartja; A beiktatás zárópontj;;ul az esperesek és esperest felügyelők üdvözlik uj püspöküket; az előle biek azónoka Mészáron Istváu, az utóbbiaké dr. Srhrtiner Jakab lesz. — Délben díszebéd a „Lloyd "-teremben. -- A püspökbeiktatáshoz esakis a politikai hatóságok lesznek uiegbiva, más testületeket is azonban szívesen látott vendégeiként tekiut a rendező-bizottság. A december l-i megyegyülés — tárgysorozata. — 1. Alispáni jelentés. 2. A vármegye közigazgatási bizottságából a folyó év végével kilépő Hibó Dénes. dr. Fenyvessy Ferenc, báró Fiátb Pál, Szabó Imre és Vajda Ódon közigazgatási bizottsági tagok helyeinek választás utján leendő betöltése. 3. Gróf Fe8tetits Andor volt m. kir. foldmivelési miniszternek leirata, melyben ezen állásáról való felmentését tudatja. 4. Darányi Iguáe in. kir. foldiuivclésügy i un niszterré történt kinevezéséről a törvényhatósáinit értesíti. 5. A m. kir. belügyminisztériumnak 85477. számú leirata, melyben a központi választmányok újbóli megalakulása iránt intézkedik. 6. A m. kir. I'oldmivelésügyi miniszternek az állati hullákat (eldolgozó és a húst pároló készülékek felállítására vonatkozó intézménye. 7. A toroutáluiegyei jegyzői szaktanfolyam igasgatója a tanfolyam céljaira segélyt kér. 8. A II. országos és egyetemes tanügyi cougressust rendező bizottságnak átirata, melyben a törvényhatóság anyagi és erkölcsi támogatását kéri. 9. Az országos magyar iskola-egyesület elnökségének segélyt kérő átirata. 10. Torontál vármegye közönsége a jogtalanul távozó cseléd, vagy munkás ríawakiaéraat alkalmával felmerülendő költségeknek ki által leendő riss lése tárgyában kiadott miniszteri inlézvénynek hatályon kiviii helyezése iránt a m. kir belügyminisztériumhoz intézett feliratát megküldi. 11. Az njoaoaaáal polgári elnökök kirendeléae. 12. Kiss Mária szülésznői oklevelének kiliirdetése. 13. Dégh község képviaa tMt&latáaek KözépPu-zta-íiogárd közbirtokosságaval községi adóra vonatkozólag kötőit szerződése. 11. M.-Szt. György községnek azon határozata, melylyel kimondotta, hogy gyeinek menedékház (elállítására nem hajlandó. I"). Zirez községnek ingatlanok eladására vonatkozó kétrendbeli szerződése. „A pápai korcsolyázó egylet" évi jelentése. A „pápai korcsolyázó egylet" választmánya nevében Körmendy Béla, egyleti elnök a következő jelentést terjeszti a közgyűlés elé, az egyletnek 1894|0. évadi működéséről: Tisztelt, közgyűlés ! Az elmúlt évad volt egyletünk 17-ik évadja, és bozzátebet|ük. hogy a legszebb és legjobb évadok egyike. .Mert. habar szerény anyagi viszonyaink költséges és fényes ünnepélyek rendeeéeét lehetővé nem tették, sem pedig a már évek óta szűknek bizonyult, igénytelen és egyszerű csarnok helyébe egy uj, modern paviIlonnak építéséi nem engedték meg, mégis büszkén tekint betűnk vissza a lelolyt, évadra, mivel oly kedvezően zárultak számadásaink, hogy ezen egy idény alati majd meg kétszereződött, egyletunk tőke vagyona a nélkül, bogy a közönség áldozatkészségét adomány gyűjtet óimén igénybe vettük volna. Egyletünk alaptsabáJyai az évröi-évre való alakulást Írván elő, 1894. évi november In» 11 -éa tartott közgyűlésen alakult, meg újból az egylet az iH'.i 1 95-ik évadra. Eaen közgyűlés választotta meg a tisztikait, a választmányt éa a számvizsgáló bizottságot is. A/. 1K'.I4. december hó 12-ki válaastmányi ülés az egylet pénztara javira tartandd „Korcsolya bál" rendezését határozta el él a rendezésre a helybeli ,'.

s vidéki fiatalságot kérte fői. Amint a tények igazolják, a bál fényesen sikerült, mert 163 littal szaporodót! az egyleti kassza ni nun Tagsági dij, rendes tagoknak 3 fittben, a tanuló ifjúságnak I firtban állapíttatott meg, kísérőknek 1 fitos

1 idény jegy kia<lása határoetátott el. Kimondta * közgyűlés azt is, bogy az egylet az ev. reí. főgimnázium, kath. ulgimnáziutn él az. áll. a. polgári leányiskola növendékei közül osztályonként 2—2 szegenysor.su. jótanulót ingyen-jegyben részesít. Jelentjük, hogy a aagytekíntttü igazgatóságok meleg, liangu átiratokban fejezték ki e fölötti köszö netüket. Tagja volt az egyletnek 63 rendes, 265 I frtos, és 32 ingyen-jegyes tanuló, összesen 36o tag, 60-al több, mint az előző évadban. Az első korcsolyázó uap 1894. december 17-én, az utolsó 1896. febf. bó 2.Wu volt. Az összes korcsolyázó napok száma: 48. Napi b léptijegyeksel 1170-en látogatták a jégpályát. Zene 5 ízben volt. Kis Tivadar pénztárnok ssámedását a követkexőkben terjesztjük e ö, Iii vétel: Készpéuzmaradvány 1893/4 ről 37 frt 34 kr, takarék pénzt Ari könyvben 544 Irt 33 kr, — takaréktiiri kamat szaporulat 1895. jul. 1-ig 23 Irt 13 kr, - bál jövödelem 163 fitt, tagsági jegyek 454 frt, — beléptijegyek 150 frt 9o kr, összesen ; 1372 frt 7o kr. Kiadat: Jégpálya évi bérlete 50 frt, '-gyleti s/.olga fia itese 50 Irt, — zene 50 trt, — napsaámok iho firt 7o kr, — fűtő anyag Ml frt 16 kr, - vegyes kiadások 26 Irt 63 kr, — Basse en : 367 frt 49 kr. L'Vonva a 1372 frt 7o kr bevételből a 367 frt 49 kr kiadást, (005 fii 21 kr pénztári maradvány mutatkozik, melyből 950 frt a pápai takarékpénztárban vau elhelyezve, 55 frt 21 kr pedig készpénzben áll az egyleti pénztárban. — At 1893/91 évadi vagyon 581 frt 67 krt tevén ki. múlt évadban 123 //•/ 54 kr rolt a vagyonuapomlat, a mely - a 284 frt 92 kr, 1893 4 évadi szaporulathoz viszonyítva — 138 frt 62 kr szaporulat többletnek felel meg. Midőn a számvizsgáló bizottság által átvizsgált és helyesnek talált számadásokat a közgyűlésnek elfogadásra ajáuljuk, kedves kötelességet vélünk teljesíteni, ha azt indítványozzuk, bogy az 1895. január 19-iki ,.Koreso!ya-bál"'-t rendező .Pápa város és vidéke fiatalsága"-naU és a péuatárnoknak elismerését és bálás köszönetét, fejezze ki a közgyűlés. Jövő évadi költségvetés előirányzat és leltár becsal olása után még két dologról, melylyel az 1894. ttOV. Il-iki közgyűlés által megbízattunk, kell beszámolnunk. A programtalan estély, — taajf a kedélyes elmefuttatás. — i"Töbli képben illusztrál ió nélkül.; A S''yy<z<iglrt"kör első programtalan estélyét f. hó v4-éu tartotta. A kitűzött időben a különben Z«ufolúsig megtömött terem oaak ugy kongott az ürességtől, azon 6', 7 órára a tagtik m#gesokott számban együtt voltak l reudkivül élénk tár-algá-t folytattak. E társalgás közben Tagi ur körül szoros k«"»r képződött: sokan kíváncsian nézték e csoportot l nem tudták mire vélni ennek össze verödését. Csakhamar kipattant a titok, midőn a zenei szak érdemdús előadója, néhányat köszörül ve torkán, a pódiumra lépett i a szokásos csengetés után a „Vtaléidtk* "porának „Murri-l'án" nagy szólóját kezdé énekelni. A meglepetés általános lett. midőn a hegedűs énekre gyújtott rá; az általános mtfÍ4p$MtÍ általános bámulat követte, hallgatva Tagi urnák gyönyörű baritonját. Alig hangzottéi az utolsó ária, falrengetötaps zúdult fel s Tági ur kénytelen volt még néhány népdallal megtoblaui előadását. Utána Mentbe .lózsef lépett elő s Yilnem]!<ik, a svéd ifjú költőnek egy liiiinorisztikits s sokszor — és általános derültséget keltő: .,.1 megvadult önérzet" cimü költeményét szavalta el. Mersze-e ur felbuzdulva kartársának sikerein, mint vSfZJ mutatta be magát, bámulatra méltó ügyességű biiveszeti előadásával, különösen nagy csudálatot keltett a pohár sörök pillanatnyi eltüntetése által, a miben neki a háznagy segédkezett készséggel; majd később — a könyvtár-szobában — néhány testgyakorlati mutatványban gyönyörködtették a nézőket. Ezután rövid szélosend következett, majd dr. Svh-g élénk, alaposan átgondolt és megfontolt szabad előadást tartott^ ai orvusi jubikum 1 jelentőségéről. Befejenaattldr. Talán ur néhány • szonátát adott sió zongorán, s mi arra a tapasztalatra jutottunk, hogy ép oly könnyedséggel jártatja ujjait a zongora bilbntyüin. mint i eszme.1 Taiiháiis' ren.A pauzákat az ir. sz. elnök 'töltötte ki. mélabús hangokat csalva ki a nagy1 dohból, liám-liim. uemoaak kin-rimekot gyártó pennáját forgatja ügyesen kezében, de még . a dobverőt is. Program ugyan nem volt, de mégis oly ritka és élvezetes estélyt teremtettek a felső rolt urak, hogy a jelenlevő tagok csak nagy nehezen tudtak megválni a kör helyiségétől, még várva mindig, hogy valami ssokatlan meglepetés fogja őket érni, a mi -fájdalom rima* radt, mert a zongora pläos után előadó nem találkozott. Tisztelt négyszögletes-köri intéső körök! Rendezzenek több ily programtalan estélyt. Kritikus. Ezer év! *) H6vid kor az idő soha meg nem pibeiiő folyamában és mégis mily óriási Időslak egy nemzet fejlődéstörténetében! Fzer év viharzott el azóta, hogy a nemes magyar nép elhagyván ős hazáját, árpái, a honalapító vezérlete alatt átlépte ez erdős, bAtOSSi napsugaras ország határait s millió szivek ujjonganak most a roppaut jelentőségű évforduló halé, Mert íme, nemzetek és népek szulettek és haltak a\ *•/. ezer esztendő alatt. A múlt idők ölében sok nemzet tragikus sorsa van eltemetve; forrodahnak és testvérháboruk dúltak az egyes népek k<>z<>tt s nem egy törzs bukott le a fényes magaslatról, a melyen állott. A korszakok romjain uj korszakok támadtak, a népek sirján uj népek keletkeztek, de Magyarország < erősen állott e harcok és viharok közepette. FI Híjának gyökerei mélyek és erősek yalának, mint a nemzet lelke. Igaz, hogy a mióta Árpád • szép hazát elfoglalta, mindig külső harcok és belső víllon* •, \z. »Kzerr-ves Mairviirnrazag és a mitleiiiumi kiállítási chafl diszmrt elöVava Megjelenik kétUaienkiql i: !U<«UIGU, át-a iU kr. gások tépték a nemzet szivét; török-tatár pusztította, testvei harcok rázkódtatták meg az országot, de a magyar nép szent törekvéssel óvta meg nemzeti jellegét, a honszeretet és nagyjainak k íilttn-zát, ősi tradícióit ós nitgygyá lett, kftleo ii belső ellenségei dacára. K folytonos harcok sok idei- akadályozták ii.eg a kulidra fejlődését. Hosszú t>zí zadokon át ugaron heveit a nemzet sok nemes Ii hetsége. Ipara, kereskedelmi. művészete is irodalma nttsszc elmaradt l toblii európai kultúrállam*,k ne goit. De mindezt pótolta ka UtolSÓ évtizedekben. A nemzeti újjászületés nagy korszaka óta óriási léptekkel haladt a kultúra eszménye felé s ma már dicSÖségSaea uralkodó I. Kerenez József király ideje alatt büszkén mérközlietik a lobbi nemzettel. I'gyszólváu egy Ugrással érte el azt. a mit más nemzet csak százados fejlődéssel érhet el. Fs minden évtized ujabb diadalt jelent a nemzet életében. F diszinü kiadója tiz esztendeig volt távol Magyarorsáágtól; ezalatt bejárta az ó és uj világ minden nevezetes országait és városait, látta a modern nagy kiiluiniemzeiek roppant fejlődését és ime, mire visszatért tíz esztendő után, mily örömteljes meglepetés várt rá, Ott látta a nemzetet azon a magaslaton, a melyen a többi nagy nemzőt állt: látta, hogy a nemM b t saját benső ereje, nemzeti egyénisége és temperamentuma emelték és tették képessé arra, hogy lépest tartson a többi kulturnenizettel. Kereskedelme, ipara, irodaim 1, művészete mind egyenrangú a többié vei. A főváros pompái lol virágzása, építkezése és mindaz, a mi egy országot nagygyá, boldoggá és gazdaggá lesz, föltalálható ez országban. Fz birta rá e Borok Íróját, hogy 0 diszalbumot kiailja a inilleniumi kiállltál alkalmára, a mikor itt a nemzet ki fogja tárni mindazt, a mit produkálui tudott. Kiadta e diszmuvet a magyar kormány, a magyar kir. államvasutak és a kiállitás igazgatóságának JámagatAsával és közreműködésével, hogy miután a nyelv szegény a fejlődén | nagyságát leirni, képekben mutassa meg a külföldnek, hogy mire képes egy nemzet jovid évtizedek alatt. Badd jéjjOn ide a francia, az angol, az olasz, a német és valamennyi, a ki saját nemzetének a nagyságára bttsska, és bámulja meg a kiállitás csodái' • a nvwtet uagy életrevalóságát. Laureavlc Gyula,