Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-10-27

sült Pipin mindenfelől, csak bisonytigal szolgálhatott arra, hogy a pápaiaknak menynyire nagy ünnepük volt a/, a nap, melyen a veszprémieket körükben szerencsesek voltak tisztelhetni, de egyúttal meggyőződhettek arról is, hogy a pápaiak ugy beszélnek és cselekednek, a mint éreznek. Vasárnap jelent meg Fenyvessy Ferencnél a veszprémi küldöttség, hogy ünnepélyesen átadja Veszprém díszpolgári oklevelét. A ritka, szép ünnepről tudósításunk l kővetkező : A küldöttség megérkezése. Délután 3 óra után érkeztek meg Pápára a veszprémiek. A küldöttség tagjai voltak K»»•des Imre polgármester vezetése alatt : Véghéif! Dezső alispán, Utarp Ferenc dr. orsz. képviselő, Ttikács Ádám árvaszéki elnök, l'urglg Sándor dr. megyei főjegyző, Klef zár Ferenc főszolgabíró, Btúegh Károly helyettes polgármester, Komjáthy Lajos. Rosenthal Nándor, Wátz Klek városi képviselők, A küldöttséget a vasúti állomásnál l'ápa városa nevében Osoald Dániel polgármester, ,l/<száros rendörkai>itány, Sült Jóasef, Wtber blesső, Borihalot István, (ralamb Jóasef és Körmendy Béla városi képviselők fogadták és Oavald polgármester üdvözölte szívélyesen a deputá(dót. Mire Kooáct Imre vessprémi polgármester a következő üdvözlő beasédet mondotta: Tekintetet potgérmedti' ur! Örömmel jöttünk megyénk ezen derék Öt magyar városába, de örömünk még teljesebbé vált. midőn a testvérváros hatóságé és kö zöusóge részéről ily szíves fogadtatásban részesíteni szívesek voltak, s az igaz magyar barátság ily kitüntető jeleivel árasztottak el beutetet. Fogadják el ezeu uagyrabecsült szives fogadtatásért mélyen érzett forró köszönetünket és azon forró óhajtásunkat, hogy legyen Isten áldása «• szép ősi magyar városon, legyen áldás szép megyénkén, hogy e két testvérváros jó és balsorsban egyetértve működjék hazánk és megyénk jóléteért. Kljén Pipa város hatósága és közöusége! Azután a küldöttség bevouult a városin, mely süruu volt !'• llobogózva. Zászlók lenglek a középület ken is. PÁPAI LAPOK. A díszpolgári oklevél átnyújtása. Pár perccel négy éra után jelent meg Fenyvessy Ferenc lakásán a deputáció, a melynek uevében számos helybeli előkelő polgár jelenlétében Koráé* Imre polgármester, ki diszmagyarban volt, a követkeső, lendületes szép beszéd kíséretében adta át Fenyvessynek Veszprém város diszpolpári oklevelét. Nagy tagot képviselő ur ! Szereire tiszteli polgártársunk! Veszprém város képviselőtestülete nevében van szer mesénk Nagyságod előtt megjelenni, b< gy mólyen érzett tiszteletünk és hálás köszönetünknek adjunk kifejezést, azon határtalan jóságáért, melyben az lsn:}. évi april hó l.'í—14-én városunkat ért iszonyú tűzvész által károsult polgártársainkat részesíteni és hathatós közreműködésével segíteni kegyes volt. Nagyon jól tudja azt Veszprém város képviselőtestülete és kösönsége, hogy Nagyságod a városunkat ért vész alkalmival külföldi útját félbeszakította, azonnal hazajött és az agéss hírlapuén világot mozgalomba hozta, élére állott az országos mozgalomnak éa megalkotta a nagy segélySŐ bizottságot és felkereste a legelső gongoratnüvésst, hogy a hangversenyeken való közreműködésre megnyerbese. Nagyságod voltaz, aki a fővárosban, Budapesten a legelső virágkoizé»t rendezi . és több városokban felolvasást tartott és mind ezt azért, hogy Veszprém város szerencsétlen polgárainak könnyét letörölhesse és hogy millél többel segélyezhesse. Fogadja tehit Nagyságos uram fáradhat lau odaadó hazatias munkásságáéit Veszprém város közönségének hódolatteljes üdvözletét és a legmélyebben érzett forró köszönetét. Mely önzetlen ildisos működéséért, Veszprém város képviselőtestülete mélyen érzett hálája jeléül Nagyságodat az iH'Jt. évi december hó 22-én tartott közgyűlésében, nagy lelkesedéssel egyhangúlag Veszprém város díszpolgárává megválasztotta, és Veszprém város polgárai soriba beigtatta. Melyről szóló díszoklevelet a legmélyebb tisztelettel átadni vau szerencsénk azou óhajtással, hogy a Mindenható Isten Nagyságodat édes Hazánk es Városunk javára és diszére, sokáig és boldogan éltesse. fengeetty Ferenc melegen megköszönte 181*5. október 87. a kitüntetést, kifejezvén a fölött érzett büszkeségét, hogy ö, l'ápa városának polgára immár Veszprém díszpolgára lett. A díszpolgári oklevél akvarell-rajzát Autr Lipéit vessprémi tanár festette, a barokkstil'iwn tartott keretet pedig RuppHehi müasztalos készítette. Szemle a városban. Az ünnepélyes aktus befejeztével a küldöttség tagjai sétakocsizást tettek a városban, megtekintvén az uj ev. ref. főgimnáziumot és a főid mi Veti iskolát. Az előbbinél Ki* Krnö igazgató és dr. Antal Qésa tanár, az utóbl i helyen pedig 8s4ktiy István igazgató és a tanári kar fogadta és kalauzolta az érkezőket. A Jókai-körben. Ilit órakor B Jókai-kár a veszprémiek tiszteletére érdekes estélyt rendezett, a melyről lapunk más helyén külön emlékezünk meg. Lakoma Fenyvessynél. Kste it órakor fényes lakoma volt Ftnyvetey Ferencnél, a küldöttség tiszteletére. A lakomán a helybeliek közül is számosan résztveitek. Egymást érték a felköszönt esek. Kosáét Imre vessprémi polgármester éltette Kenyvessyt. Veszprém uj díszpolgárát. Ooáry Ferenc dr. képviselő pedig felköszöntötte Ksterházy Móric gróf főispánt. Pohárköszöntőket mondtak továbbá: llnrmos Zoltán Véghely alispánra, Véghely Dezső Fenyvessy édes anyjára, l'nrgly Sándor dr. az I itthon hírlapírói körre, Kenyvvssy Veszprém városára, Véghely Dezső OeVald polgármesterre, Koráén polgármester a papai hölgyekre, aztán liarlhalos István, Balogh Károly (a Jókai-kör estélyen szereplökre , Néger Ágoston apát, Sült József, Bottnthal Nándor, Mészáros Károly, Komjáthy Lajos ós Klet zár Ferenc stb. szólottak. Pezsgő és cigányzene mellett a hajnali órákig volt együtt a társaság, a legvidámabb kedélyhangulatban. A második nap. Másnap délelőtt 11 órakor Fenyvessy dejcunét adott a deputáció tiszteletére. A villásreggelire a helybeliek köréből is számosan hivatalosak voltak. A dejeunó alatt Kovács Imre polgármester még egyszer poharat emelt, Fenyvessy Fereucet éltetve, a miro Fenyvessy a küldöttséget köszöntötte tél. A délutáni 1 órai vonatt.il a küldöttség hazautazott Veszprémbe. hegy". Krre jegyezte meg egy szellemes látogat o, a midőn neki a Kishegyet i"-mutatták, hogy a kictmységei ugyan látja, de a hegyet nem. Hogy mennyire igaza volt, ez idegennek, maguk a kishegyiek szolgáltatták erre a legerősebb bizonyítékot a mult évben, amidönis a Kishegy alatt csobogó kisded patakot szabályozni akarván, a veszprémi káptalan, mint földes úrhoz terület átengedéséit tolyamodtak, s kérelmük legerősebb érvét a következőleg adták elő: ,Legyen kegyes a nagyságos káptalan, a terület átengedéséhez hozzájárulni, különben elönti hegyünket a viz.

w Ha bal neológus volnék, a Kishegyet következőleg ismertetném: „Bora, nyári időben, savnnyuviz helyett h t*ználea i ai emésztési bántalmakat megszünteti: téli időben használva: hasrágást okoz". De nem vagyok sem bal-, sem jobbneologus, tehát a kishegyi bort niiut oly ritkaságot, mutatom be, mint a melynek termelési költsége literenként — nagyobb mérték a kishegyen ismeretlen, átlag l frt s épp e miatt sem Jálics, sem pedig Palugyay pineójébeu nem találhat('). Kishegyi bort csak kishegyi birtokosnál kaphatni, de a kishegyi birtokosnak is csak akkor van igazi ünuepe, ha borát házából kituszkolui sikerült. Ai eddig mondottakkal Pápa hegységének ismertetése még niucs befejezve, hátra van még az „Öreghegy", mit „Szomjazó"-nak ismondanak, részint azért mert közeli rokonságban láll a Szaharával, részint pedig a miatt, mert a , bor ott ia s ntkftiáguk kosé tartónk, Énnek a Minden papai szentiil megvan arról győződve, hogyha a vessprémi ember meglátja a mi szép aszfaltunkat pápai nyelvjárás szerint akszfalt menten elönti aat a iérga epe. Padig nem ugy vau. Szép dolog ugyan az a sok aszfaltjárda, kocsiul, a mi Papán van, s SS is bizonyos, hogy a mig ezek készüllek, mindig a magyar assisit lársaság késelte a szurkot, de a mint. Bsetéere került a dolog, hát akkor mi Hurkoltunk • ast tudjuk nemcsak mi, haneie a veszprémiek ia Volt- alkatom egyszer egy veszprémi ismerősömmel az aszfaltról beszedni, s a midőn én felemlítettem a kilométer számra menő aszfaltunkat, azzal állott ebi, hogy nekik is vau asztalijuk, az egész megyeház eleje mind ki van azzal önvte! — Hisz ezt a veréb is átugorhatja, válaszoltam. Erre elkezdett az ón ismerősöm utclni-liatolnl s végre bevallotta, hogy több aszfaltja is lett volna Veszprémnek, hanem a mestere belehalt a munkába l tgy félbe kellett azt hagyni. Hanem vau nekünk csatornázásunk, folytatta büszkén ismerősöm s nem eresztjük a csatorna szennyes vizét a kutuukba, miut ti pápaiak a Tapolcába, a mi a ti kutatok; aztán most már vízvezetékünk is csak lesz, a mi Pápsii nincs. Erre már én is azzal vágtam vissza, hogy mi meg két artézi kutat is fúrattunk, s nekünk is van vízvezetékünk a Ciuca, — azt persze nagy bölcsen elhallgattam, hogy mindkét kutat legott be is tömtük, s hogy a Ciuca voltaképeti kolera-fészek. Al artézi kutak smlegetéie, deíolsg a Cinca egsotikoi neve annyira imponált az én barátomnak, hogy rögtöu más térre vitte a beszédet s élénken tudakolta nésetemets bolgár trón kilátásba helyezett változásáról. szeretik a pápaiak a veszprémieket sasai bossssantani, hogy görbe — púpos a városuk. Il.it kérem szívesen, ami igaz — azt ne tagadjuk! Bisony Veszprém városa kellőképpen el vau látva púppal, s azt hiszem: hogyha a város egy szép reggel arra ébredne fel, hogy tevévé változott oly sok pupii tevét bizonyára ii"in látott volna még sem Ázsia, sem Afrika, de viszont az is igaz, hogyha Papának nincs is púpja, de van annyi girbc-gurba utcája, hogy lide is sok volna és ón ozeunel télajáulok a pápai m. k. dohánygyárban legutóbb készült g& egiss darab hosszú szivart s mellé 2 pakli kénes gyújtót annak, ki nekem Pipin egyetlenegy egyenes utcát tud mutatni. Engedjék meg nekem i. t. vendégeink őket arra kérhetni, hogy ne legyenek lolöttéb büszkék Jerussáleeg , Sst-Benedek-hegyeik, Czigáuy-dombjuk és Cserhátukra, ne gondolják, mintha csupán Vcszpréniuek volnának hegyei és Pápának nem, inert a valóság az, hogy nekünk is vannak hegyeink, s ámbár ezek egyikében som fogtunk Hosztert, mint a veszprémiek a Szt.-Benedek hegyen, mégishires, nevezetes hegyek ezek. Itt vau először is az „L'rhegy- igazi néven „Csiriz-hegy". Ez arról nevezetes, hogy ezelőtt 20 évvel, a midőn csak szerény szántóföldként szerepelt, domb volt a uevo, a mint azonban néhány szőlőtökét ültettek rá, azonnal hegygyé avauzsirosott. Vau nekünk továbbá „Kiahegy

u-üuk, valódi uéven „Csutoia uáritó