Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-10-13

zett sodronyból készült rostára öntjük és azt egy fakapával vagy kézcel párszor ide s tova húzva, a bogyókat a koesánytól eltávolítjuk. Ezen munka célja tulajdonképpen az lenne, hogv a bogyók a koesánytól elválasztva, ez utóbbiak az á/tatás és sajtolás alá ne ke­rüljenek. Hanem tokép a fehér borok készíté­sénél, ha azok a törkölylyel együtt ki nem er­jesztetnek (mi mindég káros eljárás lenne., ezen munka teljesen felesleges, inert a benne hagyott kocsányból csak csersavat nyerhet a must, ós annyit, a nieuuyi ahhoz épen szük­séges. Sőt a kísérletek bebizonyították, hogy a lebogyózott kocsányon rajta maradt és ki­sajtolt kevés lé sokkal több zamattal bir, mint a tiszta bogyóból készült bor. Annálfogva a fehér boroknál ezen teles­leges munka egészen mellőzendő. Hanem, ha a kék szőlőből kevéshbé fanyar sima bort akarunk készíteni, csak a lebogyó­zás által érhetünk célt, mivel • kocsány nyal együtt kierjesztett vörös borok minden esetre fanyarabbak lesznek. A bogyóséit véghezvihetjük a csomasso­lás után is, hanem a már összezúzott szemek uehezebben válnak e| A koesánytól, mint az egészek. f) TupAmdt én MjtoluM, Ez a munka az, melynek mellőzésére haj­danában még gondolni sem mertek volna, és a tassly a szüreti munkák közt ma is a nevezete­sebb szerepet játs/a,, mindazoknál, kik aszölöma­lom gyors és tiszta munkáját még nem isme­rik • nem képzelik, hogy a szőlő leve taposás nélkül is kivehető a szőlőből. A taposást tehát a kösöuségafl ép szőlő­nél a célból végzik, hogy a BSŐlobogyÓk kilá­kasztassauak és a isőlő leve nagyjából kiszori­tassék. Minélfogva ezen munka a közönséges bor készítésénél aasőlőmslom használata mellett egészen mellőzhető, mivel a malom által ÖSiSe­zúzott szőilö leve a kád alsó részébe ütött csapon nagy részben leboesájtható, s a törkölyben ma­radt többi lé pedig a sajtó által kiszorít hatéi. A sajtolással, mely eléggé ismeretes munka, részletesen 11*111 foglalkozom, hanem áttérek a mit Mu, kitojtoU wttut telim-: míiiísára. A felett gyakran vitáznak, hogy a szín­must értékesebi,-p vagy a sajtolásr — holott ennek az eldöntése igen egyszerű, ha arragon­doluuk, hogy p. o. a szomorodni törköly saj­tolásánál az SSSSO szemek, ellenben rossz bor­években az ér>tlen szőlő kivan nagyobb szo­rítást. Tehát asszus években a sajtolásnak, I rOMiabfa bor-években pedig a szinuiustnak kell! jobbnak lennie. Azt azonban a kísérletek bebizonyították, hogy a Mjtoláabao mindég több zamat anya­gok foglaltatnak, mint a sziniiiUst.ban, s épp> n aaért, ha a törkölyből kisajtolt must sClöobet) égessen hibátlan, jó vagy rosszabb évi le­gyen az, tanácsos azt már zamatai.ál fogva is sziumtisira felosztani. rj) A inusl i ukinlurlulmánuk meghatározása. A must, cukortartalma vegyi utou egész pontossággal meghatározható, baiiem miután annak ily BD Ódon 1 meghatározása nagyobb ve­gyészeti ismereteket s ahhoz való eszközök, t igényel, a mellett, a gyakorlati borkezelöre az egész apró részletekig való pontos megbatáro* ZHS nem is slksrülhetlsnfll szükséges, elegen­dőnek vélem e helyen az úgynevezett must­mérö helyes alkalmazását megismertetni. Az eddig föltalált jobban mondva szer­kesztett mustuiérök is minden efélc sünné­rövel abban mind hasonlítanak egymáshoz, hogy min bnik egy léggel telt s az alsó részé­ben valami siilylyal terhelt üvegcső, mely a mustba bocsájtva a vékony szárával mindég függélyesen áll. Tehát a mustuiérök is valóságos sür mé­rők, melyek által a megmért folyadék sűrűsége, ainilfogva annak nehév.sége hasonlittatik össze a beb bocsajfotf üveg. sö súlyával. Nagyon ter mr'szetes, hogy azon változatlan snlyn üveg­cső a hígabb és könnyebb folyadékban lejebb, a sürübb és nehezebb folyadékban pedig fel­jebb fog maradni. Ha már most egy ilyen süiméröt a tiszta vízbe beleboi sajtunk s az Üvegcső szárát a vizűménél 0-val megjegyezzek, aztán kivéve, vízbe cukrot, oldunk fal, l a siirméröt ismét lelebocsájtjuk, azt fogjuk észlelni, hogy az üvegcső nem sülyed le a 't-ig, miből arra a meggyőződésre jöhetünk, hogy most a folya­dék nehezebb s hogy est a benne feloldott tiUkor nehezítette meg. Ennélfogva, a uukorinérönek aéxáráratel* jegyzett számai felül kezdődnek • lefelé haladva növekednek. Ilyen sürmórök azok is. melyekkel tisztán a must cukortartalma határoztat k meg, s me­lyek egymástól csak abban különböznek, hogy p. o. az Oe( hsle-féle mustinérö által a must tájsu'ya hasonlittatik a vízhez és * fal\ súlyt mutató számokból egy ahhoz készüli táblázat segélyével számíttatik ki a mustban levő cukor térfogati százaléka, t. i. hogy 100 liter mustban hány kiló cukor van. Ellenben a Bábó-féle klosterneuburgi ínustmérö szárán a tett kísérletek után mind­járt azok a számok vaunak feljegyezve, me­lyek a mustban levő tiszta riikor-százalékot jelenlik, — mert a Bábó-féle mustmérön 8% le vau vonva azon sürü anyagokra is, melyek a cukorral hasonló nehézségitek, de cukornak nem vehetők. A mérésbes minden esetre olyan mustot kell vennünk, mely még i rje.désuek nem indult ós a zavaros, durva részektől leüllepedés vagy szürbpapir által megtisztíttatott, mivel az er­jedő must kövesebb, az igen zavaros must pe­dig több cukrot tog matatni a onkonnéron, mint valósággal abban van. Továhbá iii'i'u is kell HI/I/I Inunk, hogy u Bdbó­félt mitslmérőn a hiim/iö Ii IL /okot mafassin, s lm iiHmíl hiiegtbb, wtehgits&k, ka veiig mtlogtkk, hit Isiik. Az ily módon előkészített mustot egy magas bengerüvégbe töltjük, s abba a tisztára megmosott és megtörült most mérőt vigyázva addig bocsájtjuk, mig az magától megál­lapodik. A megállapodás utáu éppen a must fel­színén látjuk meg saon számot, mely a must cukortartalmát "|„-ban megmutatja. {\ ége.j TOLLHGGYGYEL. Szüret. Önkénytelenül, édes emlékeket idéz fel a szü­ret lelkemben, a boldog gyermekkorból, a mikor még a ,.kenyetlen prés nyikorgása" is nagy örömet szerzett, és a mikor niég esak abban leltük vágyaink uetovábbját, lia az édes szőlőből ugy igazában jól lakhattunk és minél inkább megtölthettük if'ju ben­denket. Jó idők voltak ezek: akkor még nem tudtuk: „mi az a gond." és csak a gyermekes örömöknek hódoltunk egyedül, kedvteléssel érintvén lelkünket minden kis |>aráuyi dolog, a mely mulattatóul a fel­színre került Oh drága gyermekkor, boldog gyer­mekevek! ... de hamar elmultatok, eltüntetek ..• mmt az égboltról aláhulló csillag . . . hogy helvét adjatok a még boldogabb ifjúkornak. Bocsánat, hogy szüreti haugiilatos rajzom ily koinolyau kezdem, de ha eszembe jut a piSSMfUsi yis, stb., mindig elérzékenyülök ós a mult kedves emlékem merengek. Ks nem oknélkül, mert 1 -2 év­tizeddel előbb biz' minden inasképp volt, miut most. KI merem mondani, jobb a jelennél. Akkor voltak csak híres szureti mulatságok. I'ár hétig ki se tudott az ember belőlük keveredni. Egy ilyen szezon még most is élénken emlékezetem­ben él, mikor a három hétig tartott szüreten bárhova mentem, miudenutt birka-gulyással ós túrós csu­szával traktáltak, egyik na], ugy, mint a másik nap. Most is csak azon csudálkozom, hogy nem változ­tam ukkur egészen birkává.) Ma már niucsenek hetedhét országra szóló szü­retek B tudja isten, a mai liatalság sem olyan vig, miut illenék neki lenni. Niueseii bennük kellő animó. A teritett asztal mellett kedélyesek, de a tic'izés után, mintha kedvek szegték volna, hallgatagok, magukba vonultak. |Talán a komoly ereget ad|ák.j E kis intermezzo utáu ideje, hogy rátérjek a tulajdonképpeni szüretre, illetve az elmaradhatlan szüreti mulatságra és hangulatra. Bármilyen orős .szemüvegen át nézzünk is, nem tagadhatjuk el, hogy vaunak azért mégis kedélyes szüretek nálunk. A hangulatot persze a társaság csinálja, a szerint a miut vagy csupán nő-, vagy csupán térti-, vagy pedig vegyes társaság szüretel együtt. A két elsőnél feltétlenül és szerfelett NettfS a hangulat mindig: lévén kedves hölgyeinknek még Évától öröklött acou jó tulajdonsága, hogy uagyon, de nagyon szeretnek beszélni és pedig a hányan együtt vannak, mindannyian egyszerre; a férfiaknál pedig a bevett szesz-mennyiség hangoija fel a kedé­lyesség hanglajtorjáját egész a magas C-ig. E mu latságok tehát minden esetben sikerülteknek mim", sithetők, már előre. De nem igy van a nők és férfiakból álló ve­gyes karnál, akarom mondani társaságnál. Itt sok minden közbe jászik és csekélységek is hamar meg­zavarják a jó összhangot. S ha beáll a disharmonia, nincs rá eset, hogy a hangulat újra visszatérjen a társaságba. Azonban, ha a „ha u nem jelentkezik, akkor a legel vezetesebb mulatságok ezek szoktak lenni. Küszerezik a szüretet elsőben is az összeillő, kedélyes társaság, azután meg az étellel és itallal bőven megrakott asztal, Misku zenéje, különösen, mikor a „Süt a mama, süt a mama három tepsi po­gácsát," húzza, a melyre lehet csak igazán kicif­rázni a csárdást. Specialitása a szüretnek a tűzijáték, főképp a ,./*/'< 7,-</ u : a nők rémo, a rövid ós hosszú szoknyák­nak kéi lelhet len ellensége, mely a ruhíkat kímélet uélkul lyukasra pörköli, örömére a szabóknak, de bo­szuságái a a uiegbékázottaknak. Másik különlegességül szerepel a tűzrakás, melyet a vig szüreti népség bátrabbja át is szokott ugrálni. Mm.len jónak vau rossz oldala. A szüreti mu­riknak is van, az, hogy csak éjfélig tartanak, mert az álmos papák addig noszogatják kedves életepár­jukat a hazameuetelre, mígnem felkerekednek és a fiatalság kénytelen a táncot abbahagyni, engedvén a felsői... parancsuak, koráu hazavonulni. Azok a csúnya oreg urak azzal szúrják ki az ember sze­mét, hogy : „Lesz még szőlő, lágy kenyér — máskor is". Kn pedig azt tartom : „A mit megtehetsz mu, ne halaszd máskorral 1 ''' Karooi. A város hivatalos közzététele. Hirdetmény. A folyó 1H!»5. évi megyei pótadók egyénen­kénti kivetési lajstroma folyó október hónap 14-től "22-ig, nyolc napon át. a városi számvevői hivatalban közszemlére kitéve leend: mely idő alatt a kivetés elleni uetáni felszólamlások --a megyei közigazga­tási bizottsághoz intézve — a polgármesteri hivatal­nál beadhatók. Pápa, I8M. október 12. Osvdld Dániel, polgármester. VEGYES HÍREK. — Személyi hirek t'senkey Géza, a vesz­prémi kir. törvényszék elnöke e hó lo-én Pápára érkezett a helybeli kir. járásbíróság vizsgálata vó­gott.— Hyurálz Ferenc helybeli ág. evang. esperes lel­kész a mult héten Budapesten időzött, az ig, evang. $ggki$4ik egyetemes konventjén való részvétel céljá­ból. — tízvolioilii Vencel városi gazdasági tanácsos három havi szabadsága leteltével, hivatalát a héten elfoglalta. — A Jó kai-kör első estély e. Kz idei első estélye a »Jókai-kör<-nek, mint lapunk más helyén is jelezzük, vasárnap délután 6 órakor lesz megtartva a kör helyiségeiben. Részletes műsort az estclyról, a melyet a veszprémi küldöttség tiszteletére rendez a kör, jövőre hozunk. — Hirek huszárezredünkből. Gróf BtUkging Tamás és Kovács Kálmán tiszthelyet­tesek Pápáról, l'entz Béla hadnagy és Mihalovics (láza tiszthelyettes/ Egerszegről f.hó lő-ével Pécsre, a dandár lovasiakolába vezényeltettek 8 hónapra. — Janknvich Dezső és l'vanek Einil önkéntes őrmeaterek a mult hét. ii jó sikerrel letették a tiszti vizsgát Bu­dapesten. Gratulálunk az aranybojlboi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom