Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-09-08

1895. szeptember 8 . PÁPAÍ LAPOK. 3. I ;ij pár dézsa vizet ég ekkor megkezdhették az előadást. 4. A beltelkeken a második és harmadik emeleti, Kőbányán pedig a töidszinti, sőt a pincelakók is, majd meghaltak a szomjúságtól,mert ami kis viz volt, az ínég a földsziuti lakóku ik is kevés volt, nemhogy a harmademeletieknek jutott volna. A kőbányai csőben pedig még mindig nincs viz stb. És mindezek azért történtek, mert a váczi körúton egy kis mellékcső megrepedt. E miatt el kellett /.árni az egész hálózatot és e miatt a fővárosnak egész napon át nem volt vize. Egy városi polgár. Színház. (drhs.) Közönségünk — ugy látszik — már mégis rászánta magát a színház látogatására; s örömmel jelenthetjük, hogy az e heti előadások többnyire félig telt ház előtt folytak le. Egy-két előadáson pedig, különösen pénteken és szombaton, egészen megteltek a sziubáz padsorai. — De e pártolást a társulat meg is érdemli; műsora kitűnően van összeállítva, s az előadások többnyire olyanok, hogy a legfokozoltabb igényeket is kielégíthetik. Vasárnap d. n. egy madáridomitóprodukálta magát ügyesen betanított kakaduk és papagályokkal, majd podig a sziutársulat Szigligeti p

C«fA-óY'-áuak második felvonását adta a főbb sz- repekben Békési, Szende ós Rubossal. II. József az igazságos Hogy mikép ós miért lett „Bukov" a székelyek hóhérjából „II. Jó. jet az igazságos", azt nem tudjuk, valamint azt sem miért kell vasárnap esti előadásra ily régi darabot kitűzni, s valamely ujabb kassza darab helyett ily lomtárbeli régiségekhez fordulni. Manapság már az efféle ódonságokat nem szívesen veszi még a vasárnapi közönség sem s a színpadon történő csatározások csak nevetségessé teszik az egész előadást. Egyébként szívesen konstatáljuk, bogy Komjáthy és Kuczér Niua jók voltak Lázár Imre ós neje szerepében, Kovács is igen jól adta Kaszás gazdát. I'ontai kedvesen játszott, de magyar nótái nem élik el azt a uivót, melyre operett szerepeiben emelkedik. Makray kalugyer táncát zajosan megtapsolták. Klári. Ilontai Boriska választotta e darabot jtitaloinjátékául, s ez alkalomból zajos ovációban részesült. Két óriási osokrot, egy virágkosarat és bonbonuiert nyújtottak fel neki, s e mellett percekig tartó zajos tapsvihar fogadta a színpajra léptekor. A rokonszenves fogadtatást méltán megérdemelte Ilontai, mert bájos eleganciával és elragadó psjzánsággal játszotta szerepét, mely egészen megfelel temperamentumának. Az első felvonásbeli ónekrészeket ugyan kissé elszeleskedte, ugy hogy sokszor a nagy sietségben szinte a lólekzete is kifogyott éneklés közben, de későbbi énekszámai már kifogástalanok voltak. Szende, Annának Bereuice hálátlan és kiállhatatlan szerepével kellett küzdenie; legjobban tetszett a 2-ik felvonásban betétként énekelt Daisy keringője. Sziklay és Komjáthynak nem kenyerük az éneklés, s szinte versenyeztek egymással ennek bebizonyításában. Pompás játékuk azoubau feledtette énekük fogyatékosságát. AVn'rfcsnak ugy látszik a katonaszerepek a specialitásai; kapitánya ép oly jó volt mint a „Kis hörcsög" generálisa. A létért való küzdelem. E modern darab szép közönséget vouzott a színházba, melynek az előadás valóban élvezetes estét szerzett. Összevágó, jól rendezett előadás néhány fényesen megjátszott jelenettel, •tyitték valtak A'o*/f/'///tyuénak majdnem ****** jelenetei, valamint különösen a Vaillant (Szilágyi: lakásán lefolyt jelenet, Szabó Irma, Füredi ésSziláyyi-va,\. Füredi és Szabó hin te jelenetben valósággal brillioroztak. Komjáthy Astier Paul szerepében hódító alak volt, de játékában kissé sok volt a pose és az aft'ektáció. Az idegen szavak kiejtésében a szereplöknek nem ártana egy kis egyöntetűség; nagyon sérti a fület az, ha még a hősnek, Astier Páninak nevét is háromfóleképen hallja kiejteni. Koldusdiák Millöcker régi, de örökszép operettje kitűnő elöadásbau került szinre. A címszerep ben llunji nagy sikert ért el kitűnő énekével, melynek azonban semmivel sem maradt mögötte Békési gyönyörű baritonja. A II. felvonásbeli kettőse liontai-Xl\{ „( 'sak e/. egyben légy kegyes" ) kitűnő volt. Szende Anna szintén nagy részt vindikálhat magának az est sikeréből; sokszor nyilt színen kapott zajos tapsukat. Sziklai pompás Otfendorf volt, de maszkjával nem voltunk megbékülve. Bajusztalan OfFendorfbt nem Igen lehet látni valamire való szinpadoa, a kuplékkal ez este is meglehetősen fukarkodott. Becken eredeti alak volt Enterieh szer lieben. Az első felvouás kissé vontatott vo't, s kétszer, háromszor is megtörtént, bogy valamelyik szereplő nem figyelt a végszóra, s pár másodpercig tartó szünet állott be a színpadon. A második és harmadik télvonás már semmi kívánni valót nem hagyott fenn. Romeo és Julin. E klasszikus darabot majdnem telt ház nézte végig, s a szép közönségnek ez este ismét kiváló előadásban volt alkalma gyönyörködni. Komjáthy-n&k nemes páthoszszal megjátszott Rómeója volt az est sikerének egyik legfőbb tényezője. Szép színpadi alakja, kitűnő orgánuma egyaránt közrehatottak sikere tokozásában. Hangja az érzelmek legkülönbözőbb skáláit művészien adta vissza, s hévvel teli, pathetikus deklamációja nemcsak Júliát, de a közönséget is elbűvölte. — Játékának voltak részletei, melyek elérték a tökéletesség színvonalát. — Mindazonáltal helylyel-közzel sok volt a kothurnus. Dikciója néha-néha már nem pathetikus hanem áradozó volt, s ott i* szavalt, hol nem szavalni, hanem csak mondani valója lett volna. Kaóér Nina Júliája egyike volt a legpoet ikusabb alakításoknak. Egyszerű, természet"* báj ömlött végig alakításán, s szivreható közvetlenséggel adta a legnehezebb jeleneteket is. Kár, hogy egyik legszebb jelenetébe némi disszonaociet hozott a sugo. A második felvonás gyöuyürü erkélyjebueténél ugyanis egy szóban megbotloi t, s egy pillanatra meg is akadt, iunéi kezdve azutáu a sugó oly éktelen súgást (?) vitt végbe, mely majdnem jobban volt hallható, mint magának Kacér Nináuak hangja. A harmadik telvouás ama jelenete után, midőn a dajkától megtudja Tybált halálát, háromszor hivták a lámpák elé. Szilágyi Merkueiója volt még ezekeu kívül az előadáskiemelkedő mozzanata s mindhármuknak bőaégesm voltréízük tapsokban ós kihivásokbau. A többi szereplök is jól beleilleszkedtek a kitűnő ensemblebe, csak néha-néha erösebben pattogtatták a jainbusokat. Bányamester Ismét egy előadás, melyről feltétlen dicséret hangján kell megemlékeznünk, s mely a legjobb volt az összes eddigi operett-előadások közt. A magánszereplők kitűnők voltak, s az összjáték is a legprecízebb volt. — Az egész színdarabot lekelleneirni, ha mindenkiről meg akarnánk emlékezni, a ki jól játszott. A címszerepet Békési adta, ki mint mindig, ugy raa is szépen énekelt, éppen ezt mondhatjuk Hunt'ról is. 8wuU Anna bájos gróf kisasszony volt, s talán még egy este sem énekelt oly kedvesen, mint ma este. Nagy hatást értei a má sodik felvonásbeli duettjével, melyet Huntival együtt énekelt, s melyet meg is kellett isme telniök. — fíontai- és Szilassyval való tercettjót szintén addig tapsolta a publikum, mig újra el nem énekelték. — Rontat, Nelli szerepében igen kedves volt, s eleven, temp3ramentumos játéka tetszett a közönségnek. Zwack szerepét Beckói adta, ki ha a játékban és komikálásban mögötte marad is Sziklaynak, ének dolgában nála sokkal jobb. Egyébként Zwackot igen jól adta. csak az kár, hogy a kuplékat nem énekelte. — A közönség sokat uevetett ugy az ö játékán, valamint Szilussy Rózsa, Kovács ós Babos mókáin. A szép diszletekért ugyancsak B'czkóit illeti dicsőség. Tomhor mesterien kezelte a karmesteri pálcát, melynek vezetése alatt a karok kitűnően működtek. Tegnap este zsúfolt ház előtt másodszor adták a „Bányamester"-t, a címszerepben Szikluyval, ki, eltekintve énekétől, kilogyhatlan mókáival fűszerezte az élvezetes estét. TOliLHKGYGYEL. Krónika a hétről. „Söprik a pápai utcát, Masíroznak a katonák .. .

u Mennyivel nagyol >b örömmel írhattuk volna le és mennyivel vastagabb betűvel lehetett vőn kinyomatni emi régi népdalnak első sorát, ha az valósággal is ugy történnék, nem pedig cstk a nép ajkán élne ? A városi hatóság legalább nem vesz róla tudomást, mert söpörni söpörtet ugyan hetenként kétszer. Da hogyan V Nincs benne köszönet. Megmondjuk mért? — Ha nem söpörnek, azért van nagy por, mert nem söpörnek. — Ha pedig söpörnek, akkor meg éppen azért vau még nagyobb por, mert söpörnek. Ugy látszik, a pápaiak ezen baján segítve nem is lesz soha. Kalraháuyt borsó, minden hírlapi nyilvános és szóbeli magán kórelem, figyelmeztetés és gorombáskodás. Tehát spougyát rá — az egész városra ! Másik strófája a népdalnak azonban tényleg bekövetkezett a héten. Elmentek a daliás huszárok. Azt beszélik, hogy a sok meg| sebzett nöi szivén kívül, a vendéglősök fájlalják leginkább távozásukat: a mi nagyon ter: mészetes is. - - Egyik derék orvosuuk más hasznát is felfedezte a huszárság 4 heti ittidö • zósóuek, midőn biztos kilátásba helyezte, hogy jövő évra a dada-mizéria Papin okvetlen meg tog saüuui. * Alig, hogy a katonaság elmasirozott városunkból, berukkolt helyetlük a diáksereg, ki vasúton, ki eohos esekéreu, ki meg ,.per pedes apostolomul". Szóval itt volnának, hogy magukba szívják a tudományokat — no meg a jófajta somlait is ! Napok ota tart már az utóbbi féle ismerkedés. Az előbbi már nagyobb gondot ad. Efölötti kerervébju írhatta meg egy diák is a következő ékes poémát: Ohl a .liákh fhötelun szobbábau, Elgondolkozikb s uierengh magkában ; Küuyvek jobbra, kűnyvek balra is: A kuaaosóbao egy nagy khorsó viz ! * Mióta Thalia templomába színészeink bevonultak, a színház mellett sétálóknak nagy műélvezetet nyújt a d. e. H -ltf-ig tartó) próbákról kiszivárgó sok saép ének ós dallam hallgatása. Különösen mikor az énekes színésznők próbálnak, szokott egy sziuházi habitüé rendesen a sétatéren lenni, ki is a napokban szemj hunyorgatva jegyezte meg: — Néhánynyal ón is szívesen próbáluók. • Kitűnő előadásban láttuk a héten a „Biuyannstert" kétszer is egymásután. Kellem M zene, bájos dallamok, a legbájosabb ajkakról, gyönyörködtettek beunüuket. Sikerült s találó mondások, kuplék voltak napirenden az egésa darabon át.